Banglades, egy gyorsan fejlődő dél-ázsiai ország, strukturált és dinamikus vámtarifa-rendszerrel rendelkezik, amelynek célja az import szabályozása, a helyi iparágak védelme és jelentős kormányzati bevételek generálása. Az ország importpolitikáját a Nemzeti Bevételi Tanács (NBR) irányítja, amely felügyeli a vámtarifák alkalmazását a termékkategóriák és az áruk származása alapján. Feltörekvő gazdaságként Banglades nagymértékben támaszkodik az importált nyersanyagokra, tőkejavakra és fogyasztási cikkekre gazdasági növekedésének fenntartása érdekében, miközben bizonyos ágazatokra védővámokat vet ki a hazai termelés ösztönzése érdekében.
Vámtarifák termékkategóriánként Bangladesben
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság továbbra is létfontosságú ágazat Banglades számára, a lakosság nagy részét foglalkoztatja. A kormány kiegyensúlyozott vámrendszert vezetett be a mezőgazdasági importra, amely alacsony vámokat vet ki az alapvető cikkekre, és magasabb vámokat a belföldön előállítható termékekre, hogy megvédje a helyi gazdákat.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Banglades a búza, kukorica és rizs jelentős részét importálja. Ezen alapvető élelmiszerek vámtarifái a helyi termelési szinttől és a piaci igényektől függően változnak.
- Búza és kukorica: Általában 5–10%-os importvám vonatkozik rájuk.
- Rizs: A típustól és az évszaktól függően az importvámok 5% és 25% között mozognak, helyi hiány idején alacsonyabb vámtarifákat alkalmaznak.
- Gyümölcsök és zöldségek: A friss termékeket gyakran importálják a belföldi kereslet kielégítése érdekében. A vámszerkezet ösztönzi bizonyos gyümölcsök és zöldségek helyi termelését.
- Alma és szőlő: 20–25%-os vám.
- Hagyma és fokhagyma: 15–20%-os vámtétel alá esik.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: Banglades a hús egy részét, különösen a marha-, csirke- és birkahúst importálja. A helyi gazdák védelme érdekében a kormány 20–30% -os vámot vet ki az importált húsra.
- Halak és tenger gyümölcsei: Az importált halakra és tenger gyümölcseire 10% és 15% közötti vámok vonatkoznak, a feldolgozott tenger gyümölcseire pedig magasabbak a hazai halászati ágazat támogatása érdekében.
- Tejtermékek: A tejtermékekre, például a tejporra, a sajtra és a vajra 20–30%-os vám vonatkozik, az alapvető tejporra pedig alacsonyabb vámot alkalmaznak.
1.3 Különleges importvámok
Banglades preferenciális kereskedelmi megállapodásokat tart fenn, mint például a Dél-ázsiai Szabadkereskedelmi Övezet (SAFTA), amely lehetővé teszi bizonyos mezőgazdasági termékek tagországokból történő, csökkentett vagy nulla vámtarifával történő behozatalát. Ezenkívül a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legkevésbé fejlett ország (LDC) státusza preferenciális elbánást biztosít Bangladesnek, beleértve az alacsonyabb vámtarifákat bizonyos országokkal szemben az export és az import esetében.
2. Ipari áruk
Az ipari termékek kritikus fontosságúak Banglades bővülő gazdasága számára, különösen olyan ágazatokban, mint az építőipar, a feldolgozóipar és a textilipar. Az ipari termékekre kivetett vámok attól függően változnak, hogy az áruk késztermékek vagy a hazai gyártásban felhasznált nyersanyagok.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: A helyi iparágak növekedésének támogatása érdekében Banglades alacsony vámokat (1–5%) vet ki a gyártásban, az építőiparban és a textiliparban használt gépekre.
- Textilipari gépek: 1–3%-os vám az ország fellendülő textiliparának előmozdítása érdekében.
- Építőipari gépek: 5–10%-os vám, alacsonyabb díjszabással az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges berendezésekre.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépekre és berendezésekre, például generátorokra, transzformátorokra és ipari elektronikára 5–15%-os vámok vonatkoznak.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Banglades a személygépkocsiktól a haszongépjárművekig számos különféle gépjárművet importál. A járművekre kivetett vámok viszonylag magasak, hogy megvédjék a helyi járműösszeszerelő ipart és csökkentsék a magas kibocsátásból eredő környezeti hatásokat.
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra vonatkozó importvámok a motor méretétől és típusától függően változnak.
- Kis járművek (1500 cm³ alatt): A vámok 60% és 120% között mozognak.
- Luxusautók és nagymotoros járművek: Akár 300% -os vámot is kiszabhatnak, beleértve a kiegészítő és szabályozási vámokat.
- Haszongépjárművek: A teherautókra és buszokra általában 25% és 50% közötti vám vonatkozik, a jármű céljától és méretétől függően.
- Járműalkatrészek és részegységek: Az autóalkatrészekre, például a motorokra, gumiabroncsokra és akkumulátorokra 10% és 25% közötti vám vonatkozik, a helyi összeszerelő iparban felhasznált alkatrészekre pedig kedvezményes vámok vonatkoznak.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Bangladesnek számos országgal vannak olyan kereskedelmi megállapodásai, amelyek csökkentik bizonyos ipari termékekre vonatkozó vámokat. Például a SAFTA keretében az olyan tagállamokból, mint India és Nepál, importált ipari gépek alacsonyabb vámokat élvezhetnek. Ezenkívül Banglades WTO- kötelezettségei csökkentett vámokat írnak elő a tagországokból származó ipari termékekre.
3. Textil és ruházat
Banglades a világ egyik legnagyobb textil- és ruházati exportőre. Ennek eredményeként a kormány viszonylag alacsony vámokat tart fenn a nyersanyagokra és magasabb vámokat az importált készruházatokra, hogy megvédje a hazai ipart.
3.1 Nyersanyagok
- Pamut és fonal: Banglades pamut- és szintetikus fonalának nagy részét importálja, alacsony vámokkal (1–5%) a hazai textilipar versenyképességének biztosítása érdekében.
- Pamutimport: Általában 5%-os vámmal szembesül.
- Szintetikus szálak és fonalak: 1–3% -os vámot vonnak maguk után.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatáruk: A Bangladesbe importált készruhák magasabb vámokkal néznek szembe, általában 25% és 50% között, a helyi ruhagyártó ágazat védelme érdekében.
- Hétköznapi viselet és sportruházat: Általában 30% és 40% közötti adókulcs alá esik.
- Luxusruházat: A prémium márkákra 50%-os vagy annál magasabb vámtarifák vonatkozhatnak.
3.3 Különleges importvámok
A SAFTA tagországaiból, például Indiából, Pakisztánból és Srí Lankából származó textil- és ruházati cikkek importja csökkentett vámtarifákból vagy vámmentes kvótákból részesülhet a regionális kereskedelmi megállapodások keretében. Ezenkívül Banglades preferenciális hozzáféréssel rendelkezik az európai piacokhoz az EU Általános Preferenciarendszere (GSP) keretében, amely lehetővé teszi a bangladesi textiltermékek számára, hogy nulla vámtarifával lépjenek be az EU piacaira.
4. Fogyasztási cikkek
Banglades fogyasztási cikkek széles skáláját importálja, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási cikkeket és élelmiszereket. Ezen áruk vámszerkezete tükrözi a kormány azon törekvését, hogy egyensúlyt teremtsen a fogyasztók megfizethető termékekhez való hozzáférése és a helyi iparágak védelmének szükségessége között.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: A nagy háztartási gépekre, például hűtőszekrényekre, mosógépekre és légkondicionálókra jellemzően 25–40% -os behozatali vám vonatkozik.
- Hűtőszekrények: Általában 30%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Légkondicionálók: Általában 35–40%-os vámtarifával szembesülnek.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkekre, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, általában 20% és 35% közötti vámok vonatkoznak.
- Televíziók: 25%-os vámmal importálva.
- Okostelefonok és laptopok: 15–20% -os vámot vonnak maguk után.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 30% és 40% közötti vámok vonatkoznak.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, jellemzően 20% és 30% közötti adókulcs alá esnek.
4.3 Különleges importvámok
A SAFTA- országokból származó fogyasztási cikkek csökkentett vámtarifákban részesülhetnek, míg a szabadkereskedelmi megállapodásokkal vagy a WTO-szabályok szerinti preferenciális hozzáféréssel rendelkező országok termékei szintén alacsonyabb vámtarifákat élvezhetnek. Például India és Srí Lanka alacsonyabb vámtarifákat élvezhet bizonyos, Bangladesbe exportált fogyasztási cikkekre.
5. Energia és kőolajtermékek
Banglades energiaszükségletének jelentős részét importálja, különösen a kőolajat és a gázt. A kormány vámokat és adókat vet ki ezekre az importtermékekre, hogy biztosítsa a stabil ellátást, miközben bevételt termel.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj: A nyersolajra vonatkozó importvámok viszonylag alacsonyak, általában 5% és 10% között vannak, a megfizethetőség fenntartása érdekében.
- Finomított kőolajtermékek: A finomított kőolajtermékekre, például a benzinre, a dízelolajra és a repülőgép-üzemanyagra kivetett vámok jellemzően 10% és 25% között mozognak, a luxus üzemanyagtermékekre pedig magasabbak.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: A megújuló energia előmozdítása érdekében Banglades alacsony vagy nulla vámtarifát alkalmaz a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekre, beleértve a napelemeket és a szélturbinákat, összhangban a zöldenergia-céljaival.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Banglades gyógyszeripara gyorsan növekvő iparág, és a kormány védővámokat alkalmaz bizonyos importált gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre, hogy ösztönözze a hazai termelést, miközben biztosítja az alapvető egészségügyi termékekhez való hozzáférést.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre általában nulla vagy alacsony vámtarifa vonatkozik (5% és 10% között) a megfizethetőség biztosítása érdekében. A nem létfontosságú vagy luxusgyógyszerekre magasabb vámtarifák vonatkozhatnak.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközökre, például diagnosztikai eszközökre, sebészeti eszközökre és kórházi ágyakra jellemzően 5% és 15% közötti vámtarifák vonatkoznak.
7. Különleges importvámok és mentességek
Banglades különféle különleges importvámokat és mentességeket vezet be a helyi iparágak védelme érdekében, miközben elősegíti a kereskedelmet bizonyos országokkal.
7.1 Különleges kötelezettségek a nem SAFTA országok számára
A nem SAFTA országokból, például Kínából, az Egyesült Államokból és Japánból származó importra az NBR által meghatározott standard vámtarifák vonatkoznak. Például a Kínából származó termékekre rendszeres vámok vonatkoznak, bár Banglades részvétele a kínai „ Egy övezet, egy út” kezdeményezésben (BRI) végül bizonyos termékek vámtarifáinak csökkenéséhez vezethet.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
Banglades számos preferenciális kereskedelmi megállapodás előnyeit élvezi, amelyek csökkentik a bizonyos országokból vagy régiókból származó árukra vonatkozó vámokat, beleértve:
- Dél-ázsiai Szabadkereskedelmi Övezet (SAFTA): Csökkentett vámok a SAARC tagállamai, köztük India, Pakisztán, Srí Lanka és mások között kereskedett árukra.
- Az EU Általános Preferenciarendszere (GSP): Nulla vámot tesz lehetővé számos Bangladesből az EU-ba exportált árura.
- Kétoldalú megállapodások: Banglades kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat írt alá olyan országokkal, mint India, amelyek vámmentes vagy csökkentett vámtarifákat tesznek lehetővé bizonyos áruk esetében.
Országadatok
- Hivatalos név: Bangladesi Népköztársaság
- Főváros: Dakka
- Legnagyobb városok:
- Dakka (főváros és egyben legnagyobb város)
- Csittagong
- Khulna
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 2554 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 171 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: bengáli (Bangla)
- Pénznem: bangladesi taka (BDT)
- Fekvés: Dél-Ázsia, nyugatról, északról és keletről India, délkeletről Mianmar, délről pedig a Bengáli-öböl határolja.
Banglades földrajza
Banglades Dél-Ázsia északkeleti részén található, körülbelül 148 460 négyzetkilométernyi területen. Az országot buja zöld növényzete, hatalmas folyórendszerei és part menti síkságai jellemzik, így a világ egyik legtermékenyebb régiója.
- Folyók: Bangladest több mint 700 folyó szeli át, amelyek közül a legnagyobbak a Gangesz (Padma), a Brahmaputra (Jamuna) és a Meghna.
- Terep: Az ország túlnyomórészt sík, alacsonyan fekvő árterekkel és a folyók által kialakított deltákkal. Délkeleten a Csittagong-hegységben vannak dombos területek.
- Éghajlat: Bangladesben trópusi monszun éghajlat uralkodik, forró, párás nyarakkal és heves monszun esőzésekkel.
Banglades gazdasága
Banglades az elmúlt két évtizedben gyors gazdasági növekedést mutatott, a mezőgazdaságon alapuló gazdaságról egy feldolgozóiparon, szolgáltatásokon és exporton alapuló gazdaságra váltott. Az ország gazdaságpolitikája az iparosításra, az exportra és az infrastruktúra fejlesztésére összpontosít.
1. Textil és ruházat
Banglades a világ második legnagyobb ruhaexportőre Kína után. A textil- és ruházati ágazat az ország teljes exportjának körülbelül 85%-át teszi ki, és több millió munkavállalót, elsősorban nőket foglalkoztat. A kormány kedvező politikákat vezetett be az ágazat fellendítése érdekében, beleértve az alacsony nyersanyagvámokat és a külföldi befektetések ösztönzését.
2. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság továbbra is Banglades gazdaságának alapvető részét képezi, a munkaerő közel 40%-át foglalkoztatja. A legfontosabb mezőgazdasági termékek közé tartozik a rizs, a juta, a tea és a hal. A kormány lépéseket tett a mezőgazdasági termelékenység javítása érdekében támogatások, alacsony vámok és vidékfejlesztési programok révén.
3. Átutalások és szolgáltatások
A külföldi munkavállalók átutalásai kritikus szerepet játszanak Banglades gazdaságában, jelentősen hozzájárulva a devizatartalékokhoz. A szolgáltatási szektor, beleértve a banki, telekommunikációs és informatikai szektort, szintén gyorsan növekszik, és várhatóan a jövőben nagyobb mértékben fog hozzájárulni az ország GDP-jéhez.
4. Infrastruktúra-fejlesztés
Banglades jelentős összegeket fektet be az infrastruktúra fejlesztésébe, beleértve új erőműveket, hidakat és kikötőket, az ipari növekedés és a urbanizáció támogatása érdekében. Az olyan projektek, mint a Padma híd és az új különleges gazdasági övezetek (SEZ-ek), várhatóan tovább fogják ösztönözni a gazdasági növekedést az elkövetkező években.
