Egyesült Királyság importvámai

Az Egyesült Királyság (UK) a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága, és jelentős szereplő a globális kereskedelemben. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként, korábban pedig az Európai Unió (EU) részeként az Egyesült Királyság összetett vámtarifa-rendszerrel rendelkezik, amely az áruk behozatalát szabályozza. Az EU-ból való kilépése óta az Egyesült Királyság kialakította saját kereskedelempolitikáját és vámrendszerét, amely eltér az EU-étól, de továbbra is követi a WTO által felvázolt globális kereskedelmi szabályokat.


Egyedi vámtarifák termékkategóriánként

Egyesült Királyság importvámai

Az Egyesült Királyság a UK Global Tariff (UKGT) rendszert használja, amely a Brexit után felváltotta az EU Közös Vámtarifáját (CCT). Az UKGT szabályozza az áruk importját, és az Egyesült Királyságon és az EU-n kívüli országokból származó termékekre vonatkozik. Ezenkívül az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodásokat írt alá számos országgal és régióval, amelyek preferenciális vámokat eredményezhetnek bizonyos áruk esetében. Az importált termékek vámtarifái termékkategóriánként változnak, és egyes termékekre különleges vámok vagy mentességek vonatkoznak.

1. Mezőgazdasági termékek

A mezőgazdasági termékek teszik ki az Egyesült Királyság importjának jelentős részét, különösen az olyan élelmiszerek, mint a gabonafélék, a húsok, a gyümölcsök és a tejtermékek. Az Egyesült Királyság élelmiszereinek nagy részét importálja bizonyos termékek korlátozott belföldi termelése miatt, és mezőgazdasági vámrendszere ezt a valóságot tükrözi.

Közös Mezőgazdasági Vámtarifa:

  • Gabonafélék (búza, rizs, árpa, zab):
    • A vámok 0% és 50% között mozognak, a mértékek a gabonafélék típusától és attól függően változnak, hogy a termék feldolgozott vagy feldolgozatlan.
    • Például a búzára jellemzően 20%-os vám vonatkozik, míg a rizsre akár 50%-os vám is vonatkozhat.
  • Hús (marha, sertés, csirke):
    • Marhahús: A marhahús behozatalára kivetett vámok 20% és 50% között mozoghatnak, a konkrét résztől és származási országtól függően.
    • Sertéshús: A sertéshústermékeket általában 12% és 25% közötti adókulccsal adóztatják.
    • Csirke: A csirkeimportra 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak.
  • Tejtermékek (tej, sajt, vaj):
    • Tej: A friss tej behozatalára körülbelül 15%-os vám vonatkozik, míg a feldolgozott tejtermékekre, például a tejporra, akár 30%-os vám is vonatkozhat.
    • Sajt: A sajtimportra 10% és 40% közötti adókulcs vonatkozik, a prémium termékekre magasabb vámok vonatkoznak.
    • Vaj: A vaj behozatalára 20%-os vám vonatkozik.
  • Friss gyümölcsök és zöldségek:
    • Gyümölcsök: A gyümölcsök, például a banán és a citrusfélék importvámai 5% és 20% között mozognak, a származási országtól függően.
    • Zöldségek: A zöldségekre, beleértve a burgonyát, a paradicsomot és a hagymát, általában körülbelül 10%-os vám vonatkozik.

Különleges mezőgazdasági vámok:

  • Cukor: A belföldi termelési korlátozások miatt a cukorimportra 40%-os adót kell kivetni, és bizonyos fajtákra, például a finomított cukorra magasabb vámok vonatkozhatnak.
  • Bor és szeszes italok: Az importált borokra és szeszes italokra jövedéki adó és áfa is vonatkozik, a vámtarifák az ital típusától függően 20% és 100% között mozognak.

2. Textil és ruházat

Az Egyesült Királyság jelentős piaccal rendelkezik az importált textil- és ruházati cikkek számára, amit a divat és ruházat iránti fogyasztói kereslet hajt. Az ország nagy mennyiségű ruházatot importál, gyakran az alacsony költségű ázsiai, afrikai és latin-amerikai gyártó országokból.

Közös vámtarifák textilekre:

  • Ruházat (pólók, farmerek, ruhák, kabátok):
    • A ruházati cikkekre 0% és 12% közötti importvám vonatkozik, a felhasznált anyag típusától és anyagától függően. A szintetikus és olcsó ruhadarabokra általában alacsonyabb vámok vonatkoznak, míg a bonyolultabb vagy luxuscikkekre magasabb vámok vonatkozhatnak.
  • Textilszövetek (pamut, poliészter, gyapjú):
    • A nyers textilanyagokat 5% és 8% közötti adókulcsokkal adóztatják, a rosttartalomtól és a típustól függően.
  • Cipők:
    • A cipőkre és csizmákra, különösen a bőrből vagy szintetikus anyagokból készültekre, 5–20%-os vámtarifák vonatkoznak, a lábbeli típusától függően.

Különleges importvámok:

  • Használt ruházat: Az Egyesült Királyság külön vámokat vezetett be a használt ruházat importjának szabályozására, amelyre magasabb, 20%-tól 30%-ig terjedő vámok vonatkozhatnak a hazai ruházati ipar védelme érdekében.

3. Elektronika és elektromos készülékek

Az elektronikai és elektromos készülékek az Egyesült Királyságba importált legjelentősebb kategóriák közé tartoznak, amelyeket a technológiai cikkek, például a mobiltelefonok, számítógépek és háztartási gépek iránti fogyasztói kereslet hajt.

Az elektronikai cikkek közös vámtarifái:

  • Mobiltelefonok:
    • A mobiltelefonok behozatali vámjai jellemzően 0% és 5% között mozognak, a modelltől és a származási országtól függően.
  • Számítógépek és laptopok:
    • A laptopokra és számítógépekre általában 0–10%-os vám vonatkozik, míg a fejlettebb vagy speciálisabb számítástechnikai rendszerekre magasabb vám vonatkozik.
  • Háztartási gépek (hűtőszekrények, mosógépek, mikrohullámú sütők):
    • A háztartási gépekre általában 5–15%-os vám vonatkozik, a készülék típusától és az energiahatékonysági szabványoktól függően.

Különleges importvámok:

  • Használt elektronikai cikkek: A használt vagy felújított elektronikai cikkekre, beleértve a használt mobiltelefonokat vagy számítógépeket, további vámok vagy szabályozások vonatkozhatnak, beleértve az áfát vagy az újrahasznosítási díjakat.

4. Járművek és autóalkatrészek

Az Egyesült Királyság robusztus piaccal rendelkezik a járművek és autóalkatrészek terén, olyan országokból importálnak, mint Németország, Japán és az Egyesült Államok. A járművekre vonatkozó vámtarifa-struktúra úgy van kialakítva, hogy szabályozza ezt a piacot, miközben ösztönzi a hazai autóipar növekedését.

Közös vámtarifák járművekre:

  • Személygépkocsik:
    • A személygépkocsikra kivetett vámok jellemzően 10% és 20% között mozognak, olyan tényezőktől függően, mint a kibocsátási szabványok és a motor mérete.
  • Motorkerékpárok:
    • A motorkerékpárokra általában 5% és 10% közötti vámot kell fizetni.
  • Autóalkatrészek:
    • Az autóalkatrészekre, beleértve a javításhoz és összeszereléshez szükséges alkatrészeket is, 5–15%-os vámtarifák vonatkoznak.

Különleges importvámok:

  • Elektromos járművek: Az Egyesült Királyság kormánya csökkentett vámokat vezetett be az elektromos járművekre (EV-kre), hogy ösztönözze azok elterjedését. Ezekre az elektromos járművekre alacsonyabb vámok vonatkozhatnak, vagy akár bizonyos vámok alól is mentesülhetnek a fenntarthatósági célok támogatása érdekében.

5. Vegyi anyagok és gyógyszerek

Az Egyesült Királyság az ipari alkalmazásokhoz használt vegyi anyagok, az egészségügyi gyógyszerek és a testápolási termékek jelentős importőre.

Közös vámtarifák vegyi anyagokra:

  • Gyógyszerek:
    • A gyógyszerekre és gyógyszerkészítményekre jellemzően alacsony, gyakran 0% és 5% közötti importvámok vonatkoznak, hogy megfizethető áron lehessen hozzáférni az alapvető egészségügyi termékekhez.
  • Ipari vegyszerek:
    • A gyártásban használt vegyipari termékek, mint például a műanyagok és a műtrágyák, 0% és 6% közötti adókulccsal adóztathatók.

Különleges importvámok:

  • Ellenőrzött anyagok: Bizonyos vegyi anyagok, amelyeket potenciális helytelen felhasználásuk miatt ellenőrzött anyagnak minősítenek (pl. kábítószer-előállításhoz használt prekurzor vegyi anyagok), további vámokkal és szabályozásokkal szembesülnek.

6. Luxuscikkek

A luxuscikkek, mint például az ékszerek, finom borok, órák és designer kézitáskák, egy másik importkategóriát alkotnak, amelyre külön vámok vonatkoznak.

Luxuscikkek közös vámtarifái:

  • Ékszerek és órák:
    • Az ékszerekre és órákra jellemzően 5-10%-os importvám vonatkozik, az anyagtól és az értéktől függően.
  • Luxus borok és szeszes italok:
    • A borok és szeszes italok, különösen a magasabb minőségűek, jövedéki adót vonnak maguk után, az importvámok az alkoholtartalomtól és a származási országtól függően 10% és 20% között mozognak.
  • Designer ruhák és kézitáskák:
    • A luxus státuszukat tükröző, felsőkategóriás designer ruházati cikkekre és kiegészítőkre akár 12%-os magasabb vámok is kiszabhatók.

Különleges vámrendelkezések bizonyos országokra vonatkozóan

Az Egyesült Királyság számos kereskedelmi megállapodást írt alá országokkal és régiókkal szerte a világon, amelyek bizonyos árukra preferenciális vámtarifákat eredményezhetnek.

  • Európai Unió (EU):
    • Az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodást kötött, amely nulla vám- és kvótamentes kereskedelmet tesz lehetővé azokra az árukra, amelyek megfelelnek a vonatkozó származási szabályoknak. Ez különösen előnyös az EU-országokból az Egyesült Királyságba importált termékek számára, mivel a vámok nagyrészt eltörlődnek az EU-tagállamokból származó áruk esetében.
  • Globális kereskedelmi megállapodások:
    • Egyesült Államok: Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás értelmében az Egyesült Királyság preferenciális vámokat kínál bizonyos árukra, például repülőgépekre, gépekre és gyógyszerekre.
    • Ausztrália és Új-Zéland: Az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött Ausztráliával és Új-Zélanddal, amelyek csökkentett vámokat tartalmaznak olyan árukra, mint a mezőgazdasági termékek, a textil és a bor.
    • Dél-Korea: Az Egyesült Királyság és Dél-Korea közötti kereskedelmi megállapodást követően az olyan áruk, mint az elektronikai cikkek, a járművek és a vegyi anyagok kedvezményes vámtarifákkal léphetnek be az Egyesült Királyságba, akár 30%-kal csökkentve a vámtarifákat.

Országadatok

  • Hivatalos név: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
  • Főváros: London
  • Három legnagyobb város: London, Birmingham, Manchester
  • Népesség: Körülbelül 67 millió (2024-es adat)
  • Egy főre jutó jövedelem: Körülbelül 45 000 USD (2023-as becslés)
  • Hivatalos nyelv: angol
  • Pénznem: angol font (GBP)
  • Elhelyezkedés: Kontinentális Európa északnyugati partjainál található, az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche csatorna és az Ír-tenger határolja.

Földrajz

Az Egyesült Királyság négy tagállamból áll: Angliából, Skóciából, Walesből és Észak-Írországból. Szigetország, változatos tájjal, amely hegyeket, erdőket, lankás dombokat és zord partvonalat foglal magában. Az Egyesült Királyság domborzatát délkeleten alföldi területek, északon és nyugaton pedig hegyvidékibb régiók jellemzik, beleértve a Skót-felföldet és az angliai Lake Districtet.

Az ország mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, enyhe, nedves telekkel és hűvös, párás nyarakkal, különösen nyugaton. Az Egyesült Királyság földrajzi elhelyezkedése kulcsfontosságú globális kereskedelmi központtá teszi, könnyű hozzáférést biztosítva mind az európai, mind a globális piacokhoz.


Gazdaság

Az Egyesült Királyság a világ egyik legnagyobb gazdasága, fejlett és változatos gazdasági struktúrával. Az Egyesült Királyság gazdaságának kulcsfontosságú ágazatai közé tartoznak a szolgáltatások (különösen a pénzügy, a biztosítás és az ingatlanpiac), a feldolgozóipar és a mezőgazdaság. London globális pénzügyi központ és a világ egyik legnagyobb gazdasági csomópontja.

Az Egyesült Királyság gazdasága az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül, a gyártásalapú gazdaságról a szolgáltatásorientált gazdaságra váltott. Ugyanakkor továbbra is az ipari termékek, különösen a gépek, a repülőgépipari termékek és a járművek kulcsfontosságú exportőre.


Főbb iparágak

  • Szolgáltatások: A szolgáltatási szektor, különösen a pénzügyi szolgáltatások, az Egyesült Királyság GDP-jének több mint 70%-át teszi ki.
  • Gyártás: Az Egyesült Királyság továbbra is meghatározó szereplő a gyártásban, olyan ágazatokkal, mint a repülőgépipar, az autóipar és a gyógyszeripar, amelyek jelentősen hozzájárulnak az exporthoz.
  • Technológia és kutatás: Az Egyesült Királyság technológiai szektora gyorsan növekszik, London, Cambridge és Oxford kulcsfontosságú innovációs központokként szolgálnak.
  • Mezőgazdaság: Bár a mezőgazdaság a GDP kis részét teszi ki, kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonságban és az exportban.