Türkmenisztáni importvámok

Türkmenisztán, egy energiagazdag közép-ázsiai ország, vámrendszerrel rendelkezik, amely az import szabályozására, a helyi iparágak védelmére és a gazdasági diverzifikáció ösztönzésére szolgál. A régió egyik legzártabb gazdaságaként Türkmenisztán vámpolitikája elsősorban az önellátás előmozdítására, az ipari fejlődés ösztönzésére és a kormány bevételeinek generálására irányul. Az ország vámtarifái számos tényezőn alapulnak, beleértve a termék jellegét, forrását, valamint az ország gazdasági és stratégiai prioritásait.

Türkmenisztán importvám-rendszerét az Állami Vámhivatal kezeli, amely felügyeli az import és az export szabályozását. A különböző termékkategóriákra alkalmazott vámok tükrözik a kormány azon célját, hogy korlátozza bizonyos áruk importját, miközben elősegíti a kulcsfontosságú hazai iparágak, például az energiaipar, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar növekedését.


Bevezetés Türkmenisztán importvám-rendszerébe

Türkmenisztáni importvámok

Türkmenisztán vámtarifa-rendszere viszonylag egyszerű a nyitottabb gazdaságokhoz képest, és Türkmenisztán Vámkódexe szabályozza. A vámokat az importált árukra a Harmonizált Rendszer (HS) szerinti besorolásuk alapján alkalmazzák, amely a termékek kategorizálására szolgáló globálisan elismert módszer.

A vámokon kívül az importtermékeket hozzáadottérték-adó (ÁFA) is terheli, amely a legtöbb áru esetében jellemzően 15%. Egyes alapvető árucikkekre, különösen az élelmiszerekre és a gyógyszerekre, csökkentett ÁFA-kulcsok vagy mentességek vonatkozhatnak. A termékekre kivetett vámok a termékkategóriától függően nagymértékben változnak, az alapvető nyersanyagokra vonatkozó nulla százaléktól a luxuscikkekre és bizonyos fogyasztási cikkekre vonatkozó magas vámokig.

Türkmenisztán számos nemzetközi szervezet tagja, mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Általános Preferenciarendszerének (GSP) és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAEU), amelyek befolyásolják vámszerkezetét. Az országnak korlátozott számú közvetlen szabadkereskedelmi megállapodása van, de preferenciális kereskedelmi megállapodásai vannak más közép-ázsiai országokkal, Oroszországgal és az Európai Unió országaival.

Türkmenisztán vámtarifa-rendszerének főbb jellemzői:

  • Preferenciális vámok: Türkmenisztán preferenciális vámtarifákat tart fenn egyes országokkal szemben, elsősorban regionális megállapodások, például az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) keretében, amely csökkentett vámokat biztosít a tagállamok számára.
  • Magas vámok a luxuscikkekre: A nem létfontosságú áruk, különösen a luxuscikkek importvámai viszonylag magasak, ami a kormány azon stratégiájának része, hogy korlátozza a külföldön gyártott prémium termékek fogyasztását és védje a hazai piacokat.
  • Nulla vám a nyersanyagokra: A hazai gyártás előmozdítása érdekében Türkmenisztán mentesíti vagy csökkenti a vámokat a nyersanyagokra, félkész termékekre és az ipari termeléshez használt gépekre.
  • Környezetvédelmi és egészségügyi szempontok: A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő vagy a közegészségüggyel kapcsolatos termékek vámcsökkentésre jogosultak lehetnek.

A vámtarifák általános áttekintése termékkategóriánként

A következő szakaszok áttekintést nyújtanak a Türkmenisztánban az importált áruk különböző kategóriáira kivetett vámtarifákról.

1. Mezőgazdasági termékek

Türkmenisztánban a mezőgazdasági import vámköteles a helyi mezőgazdaság védelme és az élelmezésbiztonság támogatása érdekében. Az ország különféle mezőgazdasági termékek termelője és importőre is, és a vámok a termék jellegétől függően változnak.

Mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok:

  • Gabonafélék:
    • Búza: Az importált búzára vonatkozó vámtétel jellemzően 15% körül van. Ez tükrözi a búza helyi termelésének fenntartásának szükségességét, bár a búza szintén fontos importcikk az ország számára.
    • Rizs: A rizsimportra 25% -os adót vetnek ki, hogy megvédjék a helyi mezőgazdasági ágazatot a külső versenytől.
  • Gyümölcsök és zöldségek:
    • Paradicsom és burgonya: A friss zöldségekre, például a paradicsomra és a burgonyára, 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak a piaci körülményektől és a termelési ciklusoktól függően.
    • Gyümölcsök: A gyümölcsimportra, különösen a citrusfélékre és a trópusi gyümölcsökre, 15–30% -os adót vetnek ki a hazai mezőgazdaság védelme érdekében.
  • Állat- és húskészítmények:
    • Marha- és bárányhús: Az importált marha- és bárányhúsra 20–25%-os vám vonatkozik, ami tükrözi az ország erőfeszítéseit a helyi állattenyésztés előmozdítására.
    • Baromfi: A baromfitermékeket jellemzően 15-20 % -os adókulccsal adóztatják, ami ösztönzi a hazai baromfitenyésztést.
  • Cukor és kávé:
    • Cukor: A cukrot 15%-os vámmal importálják, ami magasabb, mint néhány más alapvető élelmiszer esetében, mivel viszonylag magas a helyi termelése.
    • Kávé: A kávéra 20%-os vám vonatkozik, összhangban az ország nem létfontosságú import korlátozására vonatkozó politikájával.

Mezőgazdasági termékekre vonatkozó különleges vámok:

  • Alapvető élelmiszerek mentessége: Az alapvető élelmiszerek, mint például a rizs, a búza és bizonyos típusú olajok, csökkentett vámokra vagy akár mentességekre is jogosultak lehetnek a megfizethetőség biztosítása érdekében.
  • Regionális kereskedelmi preferenciák: Az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiból importált mezőgazdasági termékekre a regionális kereskedelmi megállapodások értelmében csökkentett vagy nulla vámtarifák vonatkozhatnak.

2. Ipari termékek és gépek

Türkmenisztán elkötelezett az ipari fejlődés iránt, és vámpolitikája tükrözi a gépek és ipari termékek fontosságát az ország feldolgozóipart támogató szerepében. A gépek importját mérsékelt adókulcsok terhelik, míg a kulcsfontosságú ágazatokban, például az energiaiparban, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban használt gépek alacsonyabb vámok alól részesülhetnek.

Ipari gépek és berendezések vámtarifái:

  • Építőipari gépek: Az építőipari gépekre, például darukra, buldózerekre és kotrógépekre jellemzően 5–10%-os vám vonatkozik, a speciális nehézgépekre pedig magasabb vámok vonatkoznak.
  • Gyártóberendezések: A gyártásban, beleértve a textiliparban és az élelmiszer-feldolgozásban használt importgépekre a technológiától és az ágazattól függően körülbelül 5–15% -os vám vonatkozik.
  • Elektromos berendezések: Az elektromos berendezések, beleértve a generátorokat és a transzformátorokat is, 5% és 10% közötti adókulcs alá esnek, az adott terméktől függően.

Ipari importra vonatkozó különleges vámok:

  • Gyártási nyersanyagok: A hazai gyártási folyamatokban felhasznált nyersanyagok, mint például a fémek, vegyi anyagok és műanyagok, jellemzően mentesek a vámok alól, vagy csökkentett tarifákkal rendelkeznek az ipari növekedés elősegítése érdekében.
  • Technológiaimport: Bizonyos fejlett technológiák és gépek, különösen az energiatermeléshez vagy a bányászati ​​​​célokhoz szükségesek, alacsonyabb vámtarifákra jogosultak lehetnek a gazdasági modernizációt elősegítő kormányzati programok keretében.

3. Fogyasztási cikkek

Türkmenisztánban a fogyasztási cikkek, különösen a nem létfontosságú és luxuscikkek importjára magasabb vámok vonatkoznak. A kormány igyekszik korlátozni a külföldön gyártott termékek fogyasztását, amelyek potenciálisan károsíthatják a hazai ipart vagy kimeríthetik a devizatartalékokat.

Fogyasztási cikkekre vonatkozó vámok:

  • Elektronika: Az elektronikai cikkek, beleértve az okostelefonokat, számítógépeket és televíziókat, 15% és 25% közötti adókulccsal adóznak, a terméktől függően. A drágább vagy luxus elektronikai cikkekre a skála magasabb végénél adók vonatkozhatnak.
  • Ruházat és textil: A ruházati cikkek importjára 25–30 % -os adót vetnek ki, ami a helyi textil- és ruhaipar védelmére irányuló erőfeszítéseket tükrözi.
  • Bútorok: Az importált bútorokra körülbelül 25% -os vám vonatkozik, a termék típusától és anyagaitól függően.

Különleges vámok fogyasztási cikkekre:

  • Luxuscikkek: A nem létfontosságú luxuscikkek, mint például a luxusautók, a designer ruhák és a luxusórák, a legmagasabb vámokkal néznek szembe, amelyek 40% és 50% között mozoghatnak.
  • Nem létfontosságú áruk: Számos, nem létfontosságú vagy luxuscikknek minősülő fogyasztási cikket magasabb adókulcsokkal adóztatnak, hogy csökkentsék a túlzott import gazdasági terheit.

4. Gyógyszerek és vegyi anyagok

Türkmenisztán gyógyszeriparának nagymértékben szüksége van az importált gyógyszerekre és orvosi eszközökre. A kormány szabályozza a gyógyszeripari termékek vámtarifáit az elérhetőség biztosítása érdekében, miközben ösztönzi egyes gyógyszerek helyi gyártását.

Gyógyszeripari vámok:

  • Gyógyszerek: A gyógyszeripari termékek behozatali vámjai jellemzően 5% és 10% között mozognak, bár az életmentő gyógyszerek és az alapvető fontosságú gyógyszerek mentességet vagy csökkentett vámot kaphatnak.
  • Orvosi berendezések: Az orvostechnikai berendezések, például a diagnosztikai eszközök, sebészeti eszközök és egyéb egészségügyi eszközök 10–15 % -os adókulcs alá esnek.

Vegyi anyagokra vonatkozó vámok:

  • Mezőgazdasági vegyszerek: A műtrágyákat és növényvédő szereket 5–10% -os adókulccsal adóztatják, ami tükrözi e termékek fontosságát a helyi mezőgazdasági ágazatban.
  • Ipari vegyi anyagok: A gyártásban használt vegyi anyagok, beleértve az oldószereket és a műanyagokat, jellemzően 10% és 20% közötti adókulccsal adóztatnak.

5. Gépjárművek és járművek

Türkmenisztán autópiaca szigorúan szabályozott, és a kormány jelentős vámokat vet ki a járművek behozatalára. Ezek a vámok a hazai autóipar fejlődésének támogatását és az importált járművektől való függőség csökkentését célozzák.

Autók és járművek vámtarifái:

  • Személygépkocsik: A személygépkocsikra, különösen a nagyobb motorral szereltekre, magas , 30%-50% -os vámok vonatkoznak, a jármű értékétől és méretétől függően.
  • Haszongépjárművek: A teherautókat, buszokat és egyéb haszongépjárműveket 15% és 25% közötti adókulcs terheli, a jármű méretétől és céljától függően.

Különleges tarifák gépjárművekre:

  • Elektromos járművek (EV-k): A környezetbarát közlekedés előmozdítása érdekében az elektromos járművek csökkentett importvámokban vagy bizonyos kormányzati ösztönzők keretében mentességekben részesülhetnek.
  • Kormányzati mentességek: A kormány időnként mentességet vagy kedvezményt kínál a gépjármű-vámok alól hivatalos vagy közszférabeli beszerzések esetén.

Országadatok

  • Hivatalos név: Türkmenisztán
  • Főváros: Asgabat
  • Legnagyobb városok: Asgabat, Mary, Türkmenbasi
  • Népesség: Körülbelül 6 millió (2023-as becslés)
  • Hivatalos nyelv: türkmén
  • Pénznem: türkmén manat (TMT)
  • Elhelyezkedés: Türkmenisztán Közép-Ázsiában található, északnyugaton Kazahsztánnal, északkeleten Üzbegisztánnal, délkeleten Afganisztánnal és délen Iránnal határos. Nyugaton a Kaszpi-tenger húzódik a partvonala mentén.

Földrajz, gazdaság és főbb iparágak

Földrajz: Türkmenisztánt hatalmas sivatagok jellemzik, beleértve a Karakum-sivatagot is, amely az ország területének nagy részét lefedi. A Kaszpi-tenger partvonalat biztosít az országnak a kereskedelem és a halászat számára, míg a Kopet-Dag-hegység jelzi az Iránnal közös déli határt.

Gazdaság: A türkmén gazdaság nagymértékben függ gazdag földgázkészleteitől, így a világ egyik vezető földgázexportőre. A kormány a gazdaság diverzifikálására összpontosított az ipari fejlesztés, a mezőgazdaság és a turizmus révén.

Főbb iparágak:

  • Földgáz: Türkmenisztán rendelkezik a világ legnagyobb földgázkészleteivel, így az energiaexport a gazdaság gerincét alkotja.
  • Mezőgazdaság: A gyapot Türkmenisztán egyik fő mezőgazdasági exportcikke, más növények, például a búza, a gyümölcsök és a zöldségek mellett.
  • Textilipar: A textilipar, különösen a pamutfeldolgozás, egy másik kulcsfontosságú ágazat.
  • Építőipar: Az építőipar gyors növekedést mutatott, amelyet a kormányzati infrastrukturális fejlesztési beruházások hajtottak.