Kazahsztán, Közép-Ázsia legnagyobb és a világ kilencedik legnagyobb szárazföldi országa, gyorsan fejlődő gazdasággal és stratégiai helyen áll Európa és Ázsia közötti tranzitközpontként. Vámtarifa-rendszere kritikus eleme kereskedelempolitikájának, amelyet befolyásol az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EAEU) való tagsága, amely egy Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot és Kirgizisztánt magában foglaló regionális gazdasági blokk. Az EAEU tagjaként Kazahsztán a Közös Vámtarifát (CCT) követi, amely egységesíti a vámtarifákat minden tagállam számára, és megkönnyíti a kereskedelmet az unión belül.
Kazahsztán vámrendszere a hazai ipar védelmét, a külföldi befektetések ösztönzését és a gazdasági diverzifikáció előmozdítását célozza. Az ország vámjai a termékek széles skálájára vonatkoznak, a nyersanyagoktól és mezőgazdasági termékektől kezdve a luxuscikkeken át a szórakoztatóelektronikai cikkekig.
Kazahsztán vámtarifa-rendszere
Kazahsztán vámtarifa-rendszere az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) Közös Vámtarifáján (CCT) alapul. Ez a rendszer a tagállamok és a harmadik országok közötti kereskedelem szabályozására szolgál, miközben elősegíti az áruk szabad mozgását az EAEU-n belül. A vámokat a vámérték százalékában vetik ki, amely magában foglalja az áruk költségét, a szállítást és a biztosítást. Ezenkívül az importált árukra hozzáadottérték-adó (ÁFA), és bizonyos esetekben jövedéki adók vonatkoznak.
Vámtarifa-kategóriák
Kazahsztán a Harmonizált Rendszert (HS) követi a tarifális besoroláshoz, amely az árukat jellegük és felhasználásuk alapján kategorizálja. Ezeket az árukat több kategóriába sorolják, mindegyiknek megvan a saját tarifális szerkezete. A főbb kategóriákat és a hozzájuk tartozó vámokat az alábbiakban ismertetjük:
1. kategória: Mezőgazdasági termékek
Kazahsztánban a mezőgazdasági termékekre számos vám vonatkozik. Az ország erős mezőgazdasági bázissal rendelkezik, de számos élelmiszer esetében továbbra is importra szorul, különösen az olyan termékek esetében, amelyeket belföldön nem széles körben állítanak elő.
- Búza: A búza, amely Kazahsztán mezőgazdaságának egyik kulcsfontosságú terméke, jellemzően 0%-os vámtarifával rendelkezik, ami tükrözi az ország bőséges termelési képességét. Az importált búzára azonban vonatkozhatnak bizonyos védintézkedések, ha a belföldi piacot az olcsó importáruk beáramlása érinti.
- Rizs: Az importált rizsre, különösen az Ázsiából származóra, 10%-os vám vonatkozik. Ez tükrözi Kazahsztán belföldi rizstermelését, bár nem elegendő mennyiségben a lakosság teljes igényének kielégítésére.
- Zöldségek és gyümölcsök: Az importált zöldségekre és gyümölcsökre, például a paradicsomra, az uborkára és a citrusfélékre jellemzően 5% és 15% közötti vámtarifák vonatkoznak, az évszaktól és a szomszédos országokkal kötött kereskedelmi megállapodásoktól függően.
- Hús: A húskészítményekre, beleértve a marha- és baromfihúst is, 15–20%-os vámok vonatkoznak, különös rendelkezésekkel a halal húsra és bizonyos országokra, például Brazíliára és Argentínára, amelyek a kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően alacsonyabb vámokat alkalmaznak.
2. kategória: Ipari áruk
Kazahsztán ipari bázisa számos ágazatot foglal magában, az energiatermeléstől és a bányászattól kezdve a feldolgozóiparon és az építőiparon át. Az ipari termékek, különösen a gépek, az elektronika és a vegyi anyagok, az ország importjának jelentős részét teszik ki.
- Gépek és berendezések: A bányászati, építőipari és energetikai iparban használt gépekre, ipari szerszámokra és berendezésekre általában 0% és 10% közötti vámtarifák vonatkoznak, a gép típusától és a szállító országával kötött megállapodástól függően.
- Elektromos berendezések és elektronika: Az importált fogyasztói elektronikai cikkekre, például mobiltelefonokra, laptopokra és televíziókra jellemzően 10%-os vám vonatkozik. Azonban számos elektronikai cikkre vonatkoznak a mentességek vagy preferenciális elbánás az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) megállapodásai értelmében.
- Gépjárművek: A járművekre vonatkozó behozatali vámok a jármű típusától függően változnak. A személygépkocsikra 15%-os vám vonatkozik, míg a nagyobb járművekre, beleértve a teherautókat és az autóbuszokat, 10% és 20% közötti vámtarifát is felszámíthatnak. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) keretrendszere értelmében azonban bizonyos gépjármű-importok csökkentett vámtételekben részesülhetnek a helyi összeszerelési vagy gyártási megállapodások alapján.
- Vegyi termékek: A vegyi termékekre, beleértve a műtrágyákat, növényvédő szereket és ipari vegyszereket, jellemzően 5–12%-os vámok vonatkoznak, a terméktől és a kazahsztáni ipari ágazatokban való felhasználásától függően.
3. kategória: Textil és ruházat
A textil- és ruházati ipar fontos ágazat Kazahsztán importgazdaságában, számos árut importálnak Kínából, Törökországból és Európából. Az ország korlátozott hazai textiliparral rendelkezik, ami jelentős késztermék-importot tesz szükségessé.
- Ruházat és divatcikkek: Az importált ruhadarabokra, beleértve a ruházatot és a lábbeliket is, jellemzően 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak. A luxus- vagy felsőkategóriás designercikkekre gyakran magasabb vámok vonatkoznak, míg az alapvetőbb ruházati cikkekre alacsonyabbak.
- Textilipari termékek: A textil- és szövetáruk importjára 5% és 15% közötti vámok vonatkoznak, az anyag típusától és a Kazahsztán és a származási ország közötti megállapodástól függően.
- Cipők: A Kazahsztánba importált cipőkre és egyéb lábbelikre 10% és 15% közötti vámok vonatkoznak, az anyagtól és a gyártási folyamattól függően.
4. kategória: Luxuscikkek és nem létfontosságú termékek
A luxuscikkek és a nem létfontosságú termékek, amelyeknek korlátozott a hazai termelése, viszonylag magasabb vámtarifákkal szembesülnek. Ezek közé az áruk közé tartoznak az ékszerek, a képzőművészeti alkotások és bizonyos prémium fogyasztási cikkek.
- Ékszerek és órák: Az importált ékszerekre és órákra, különösen a nemesfémekből vagy kövekből készültekre, jellemzően 10% és 20% közötti vámtarifák vonatkoznak. Egyes luxuscikkekre további importadók vagy díjak is vonatkozhatnak.
- Kozmetikumok: Az importált kozmetikai termékekre, beleértve a bőrápolási és sminktermékeket is, általában 10–15%-os vámok vonatkoznak, a márkától és a terméktípustól függően.
- Alkoholos italok: Az alkohol behozatalára, különösen az európai országokból, jövedéki adók és importvámok vonatkoznak. Az alkoholos italok, például a bor és a szeszes italok vámtarifája 10% és 20% között mozog, az alkoholtartalomtól és a származási országtól függően.
Különleges importvámok bizonyos országokra
Kazahsztán részvétele az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EAEU) azt jelenti, hogy preferenciális vámtarifákat vezetett be az unión belülről származó árukra. Az EAEU közös vámtarifája a tagállamok (Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kirgizisztán és Kazahsztán) közötti kereskedelemre vonatkozik, míg az EAEU-n kívülről importált árukra származásuk alapján eltérő vámtarifák vonatkozhatnak.
Szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k)
Kazahsztán számos szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, amelyek csökkentik vagy eltörlik bizonyos termékekre vonatkozó vámokat. Például Kazahsztán szabadkereskedelmi megállapodást írt alá a Független Államok Közösségével (FÁK), amely magában foglalja Örményországot, Fehéroroszországot, Kirgizisztánt és Oroszországot. E megállapodás értelmében az ezekből az országokból importált áruk csökkentett vagy nulla vámtarifával léphetnek be Kazahsztánba, különösen az olyan iparágakban, mint az élelmiszeripar, a gépipar és a fogyasztási cikkek.
- Kazahsztán–kínai kereskedelmi kapcsolatok: A Kína által támogatott tágabb értelemben vett „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (BRI) részeként Kazahsztán csökkentett vámtarifákat élvez bizonyos, Kínából importált árukra, különösen a szórakoztatóelektronikai cikkek, a textil- és gépkategóriák esetében. A vámtarifák csökkentése a két ország közötti gazdasági együttműködés része a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretében.
- EU–Kazahsztán kereskedelem: Bár Kazahsztán nem EU-tagállam, az Eurázsiai Eurázsiai Unióban (EAEU) való tagsága révén bizonyos tarifális előnyöket élvez. Az EAEU olyan megállapodásokat kötött az Európai Unióval, amelyek preferenciális vámokat tesznek lehetővé bizonyos árukra, például ipari termékekre, vegyi anyagokra és mezőgazdasági termékekre.
Dömpingellenes intézkedések
Kazahsztán, a többi Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagállamhoz hasonlóan, jogosult dömpingellenes vámokat kivetni a tisztességtelenül alacsony áron importált termékekre. Ezek a vámok a helyi iparágak védelmét szolgálják a külföldi gyártók általi alákínálástól.
- Acél: Kazahsztán dömpingellenes intézkedéseket vezetett be bizonyos, Kínából és más országokból származó acéltermékekre, ahol bizonyítékok vannak az állami támogatásokra, amelyek mesterségesen alacsony árakhoz vezetnek. Az Eurázsiai Unión kívüli országokból származó acélimportra további vámok vonatkozhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a tisztességes piaci érték alatt értékesítik.
- Mezőgazdasági termékek: Kazahsztán dömpingellenes intézkedéseket is alkalmazott a mezőgazdasági importra, például a búzára és bizonyos húskészítményekre, amikor megállapítást nyert, hogy a külföldi termelők a piaci érték alatt árazzák a termékeket.
Jövedéki adók és egyéb díjak
Az importvámok mellett Kazahsztán jövedéki adót vet ki bizonyos árukra, különösen azokra, amelyeket luxuscikkeknek vagy nem létfontosságú cikkeknek tekintenek, valamint azokra, amelyek nagyobb környezeti vagy egészségügyi hatással járnak.
- Dohány és alkohol: Az importált dohánytermékekre és alkoholra a vámokon kívül jelentős jövedéki adók vonatkoznak. A jövedéki adó mértéke a termék típusától és alkohol- vagy nikotintartalmától függően változik. Például a cigarettákra az áruk értékének akár 100%-át is kitevő jövedéki adó vonatkozhat, míg az alkoholos italokra a térfogat és az alkoholtartalom alapján lehet kivetni a jövedéki adót.
- Üzemanyag: A kőolajtermékek és az üzemanyag-import jövedéki adóköteles, bár ezek jellemzően magasabbak a helyben előállított üzemanyagok esetében, mint az import esetében.
Országadatok Kazahsztánról
- Hivatalos név: Kazah Köztársaság (Қазақстан Республикасы)
- Főváros: Nur-Sultan (korábban Astana)
- Három legnagyobb város:
- Almati (legnagyobb város és pénzügyi központ)
- Simkent
- Karagandi
- Egy főre jutó jövedelem: Körülbelül 10 000 dollár (2023-as becslés)
- Népesség: Körülbelül 19 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: kazah (államnyelv), orosz (hivatalos nyelv az üzleti életben és a kormányzatban)
- Pénznem: kazah tenge (KZT)
- Elhelyezkedés: Kazahsztán Közép-Ázsiában található, északon Oroszországgal, keleten Kínával, délen Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal, nyugaton pedig a Kaszpi-tengerrel határos.
Kazahsztán földrajza
Kazahsztán egy tengerparttal nem rendelkező ország, hatalmas sztyeppékkel, sivatagokkal és hegyvonulatokkal. Domborzatát síkságok és magas hegyvidékek keveréke jellemzi, beleértve a délkeleti Tien Shan hegységet is.
- Topográfia: Kazahsztán a világ legnagyobb szárazföldi országa, amelynek jelentős részét sztyeppék és sivatagok alkotják. Kazahsztán legmagasabb pontja a Khan Tengri-hegy (7010 méter), amely Kirgizisztán határán található.
- Éghajlat: Kazahsztánban kontinentális éghajlat uralkodik, forró nyarakkal és hideg telekkel. A keleti régiókban szélsőséges hőmérsékletek tapasztalhatók, míg a Kaszpi-tengerhez közeli nyugati régiókban mérsékeltebb az éghajlat.
Kazahsztán gazdasága
Kazahsztán gazdasága erőforrásokban gazdag, nagymértékben függ az olaj- és gázexporttól, a bányászattól és a mezőgazdaságtól. Az ország diverzifikálja gazdaságát, hogy csökkentse a természeti erőforrásoktól való függőséget, és előmozdítsa az olyan ágazatokat, mint a feldolgozóipar és a szolgáltatások.
- Természeti erőforrások: Kazahsztán a világ egyik vezető urántermelője, emellett jelentős olaj-, földgáz-, szén- és fémkészletekkel is rendelkezik.
- Mezőgazdaság: A mezőgazdaság fontos ágazat, Kazahsztán a búza, az árpa és az állatállomány jelentős exportőre.
- Gyártás: Kazahsztán befektet a feldolgozóipar fejlesztésébe, különös tekintettel a gépek, vegyi anyagok és mezőgazdasági termékek exportra történő gyártására.
Főbb iparágak
- Olaj és gáz: Az olaj és a földgáz Kazahsztán legfontosabb exportcikkei. Az ország Közép-Ázsia egyik legnagyobb olajtermelője, jelentős tartalékokkal a Tengiz és a Kashagan olajmezőkön.
- Bányászat: Kazahsztán bőséges ásványkincsekkel rendelkezik, beleértve a szenet, a rezet, az aranyat és az uránt, így a bányászat kulcsfontosságú része a gazdaságának.
- Mezőgazdaság: Kazahsztán jelentős mezőgazdasági termelő, különös tekintettel a búzatermelésre. Emellett állattenyésztést is folytat, beleértve a szarvasmarhákat és a juhokat, valamint tejtermékeket is.
- Gyártás: A kormány a feldolgozóipar bővítésén dolgozik, olyan iparágakban, mint az acélgyártás, az autóipar és az elektronikai ipar.
