Írország az Európai Unió (EU) tagja, így vámtarifa-rendszerét nagyrészt az EU rendeletei és kereskedelmi megállapodásai alakítják. Az Írországba belépő árukra alkalmazott importtarifák az EU Közös Vámtarifáján (CCT) alapulnak, amely egységesíti az összes EU-tagállamba irányuló import vámtarifáit. Ezek a vámtarifák a termékkategóriától, a származási országtól és az esetlegesen érvényben lévő kereskedelmi megállapodásoktól függően változnak. Ezenkívül bizonyos árukra különleges importvámok vonatkozhatnak, például dömpingellenes vámok, védintézkedések vagy preferenciális vámtarifák az egyes országokkal kötött kereskedelmi megállapodások értelmében.
Vámtarifa-rendszer Írországban
Írország az Európai Unió Közös Vámtarifáját követi, amelyet az EU bármely tagállamába importált összes árura alkalmaznak. A vámrendszer a Harmonizált Rendszer (HS) szerint osztályozza a termékeket, amely egy globálisan szabványosított rendszer, amelyet az áruk nemzetközi kereskedelemben történő osztályozására használnak. A behozatali vámokat ezen osztályozás alapján vetik ki, és a konkrét kereskedelempolitikák alapján további vámok is alkalmazhatók.
Általános vámok
Az Írországba (és az EU tágabb területére) belépő árukra vonatkozó standard importvámkulcsok általában 0% és 12% között mozognak, de bizonyos termékekre magasabb vámkulcsok vonatkozhatnak, besorolásuktól és az EU kereskedelmi megállapodásaitól függően. A vámokon kívül az importált árukra hozzáadottérték-adó (ÁFA), jövedéki adók és egyéb díjak is vonatkozhatnak.
Főbb importvámkulcsok:
- 0%-os vám: A preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból vagy fejlődő országokból származó legtöbb mezőgazdasági és ipari termékre.
- 5-12%-os vám: Bizonyos árukra, például textil-, ruházati és lábbelikre.
- 10-20%-os vám: Egyes mezőgazdasági termékekre, például tejtermékekre, gabonafélékre és húsokra vonatkozik, amelyek az EU közös agrárpolitikájának (KAP) hatálya alá tartoznak.
Különleges vámok és importkorlátozások
Bizonyos árukategóriákra különleges vámok vonatkozhatnak olyan tényezők miatt, mint a dömpingellenes intézkedések, a védintézkedések vagy a bizonyos országokból származó egyes árukra kivetett vámok.
Dömpingellenes vámok
Dömpingellenes vámokat akkor vetnek ki, amikor az Európai Bizottság megállapítja, hogy az árukat tisztességtelenül alacsony áron értékesítik, ami kárt okoz az uniós iparágaknak. Ezek a vámok a szokásos vámokon felül értendők, és a termék eladási ára és tisztességes piaci értéke közötti különbség alapján számítják ki őket.
- Példa: A Kínából származó acélimportra az elmúlt években dömpingellenes vámok vonatkoztak a piac torzulásával kapcsolatos aggodalmak miatt.
Védelmi intézkedések
Az EU védintézkedéseket, többek között magasabb vámokat vezethet be, hogy megvédje bizonyos ágazatokat a hirtelen importnövekedéstől. Ezek az intézkedések jellemzően átmenetiek, és célja, hogy időt biztosítsanak az iparágaknak a piaci változásokhoz való alkalmazkodásra.
- Példa: Az EU védintézkedéseket alkalmazott olyan mezőgazdasági termékekre, mint a rizs vagy a gabonafélék, amikor bizonyos régiókból váratlanul megnőtt az import.
Preferenciális tarifák
Írország az EU és az EU-n kívüli országok közötti különféle kereskedelmi megállapodásokból is profitál, amelyek preferenciális vámtarifákat biztosítanak bizonyos országokból vagy régiókból származó árukra. Ezek a megállapodások a kereskedelmi és gazdasági együttműködés ösztönzését célozzák.
Példák a preferenciális tarifális megállapodásokra:
- EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA): Preferenciális vámokat kínál számos árucikkre az EU és Kanada között.
- EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA): Csökkenti az EU és Japán között számos árura vonatkozó vámtarifákat.
Közös árukategóriák és vámtételeik
Az alábbiakban a vámok általános termékkategóriánkénti lebontása látható. Fontos megjegyezni, hogy az egyes termékek az egyes kategóriákon belül a származási hely és a konkrét kereskedelmi szabályozások alapján eltérőek lehetnek.
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdasági termékekre gyakran összetettebb vámtarifa-táblázatok vonatkoznak, különösen az EU közös agrárpolitikája (KAP) miatt, amely ártámogatásokat, termelési korlátozásokat és kereskedelmi korlátozásokat foglal magában.
- Hús és húskészítmények: A hús vámtarifái a hús típusától (pl. marhahús, sertéshús, baromfi) függően változnak. A marha- és bárányhús behozatalára általában körülbelül 12%-os vám vonatkozik, míg a baromfi- és sertéshús esetében alacsonyabbak lehetnek a vámtarifák.
- Tejtermékek: A tejtermékek egy másik szigorúan szabályozott kategória. Például a vajra és a sajtra 5% és 18% közötti vámok vonatkozhatnak, az adott terméktől és származási országtól függően.
- Gabonafélék és rizs: A búza, árpa és kukorica hasonló gabonafélék behozatali vámjai általában 5% és 10% között mozognak. Az EU-n kívülről importált rizsre jellemzően 10% és 20% közötti vám vonatkozik.
- Cukor és édességek: A cukorra magas, gyakran 10% feletti vámok vonatkoznak, mivel az EU szabályozza piacát a hazai termelők védelme érdekében.
2. Ipari áruk
- Textil és ruházat: A ruházati cikkekre jellemzően 6% és 12% közötti importvámok vonatkoznak, az anyagtól és a származási országtól függően. Például a pamutból vagy szintetikus szálakból készült ruhadarabok általában alacsonyabb vámok alá esnek, mint a gyapjúalapú termékek.
- Elektronika: Az olyan szórakoztatóelektronikai cikkek, mint az okostelefonok, laptopok és televíziók behozatalára általában 0-5%-os vám vonatkozik. Azonban a termék származási országától vagy a dömpingellenes intézkedések meglététől függően további vámok is alkalmazhatók.
- Gépjárművek: Az EU 10%-os vámot alkalmaz a legtöbb, az EU-n kívülről importált járműre, de ezt a mértéket befolyásolhatják a kereskedelmi megállapodások és egyéb tényezők. Például az EU–Japán GPM keretében a japán autókra kivetett vámot fokozatosan csökkentették.
3. Vegyi anyagok és gyógyszerek
A vegyi anyagokra, beleértve a mezőgazdaságban és az iparban használtakat is, változó vámtarifák vonatkoznak, jellemzően 0% és 6% között. A gyógyszerek gyakran 0%-os vámtarifával érkeznek az EU-ba, kivéve a speciális vagy ellenőrzött anyagok esetében.
4. Luxuscikkek
A luxuscikkekre, mint például a felsőkategóriás órákra, ékszerekre és designer divatcikkekre magasabb vámok vonatkozhatnak, jellemzően 5% és 12% között, a termék jellegétől és származási helyétől függően.
Különleges importvámok bizonyos országokra
Néhány országnak vannak olyan konkrét megállapodásai az EU-val, amelyek befolyásolják bizonyos áruk vámtarifáit. Ezek a megállapodások tartalmazhatnak kereskedelmi preferenciákat, kvótákat vagy vámmentességeket.
- GSP (Általános Preferenciarendszer): A fejlődő országok csökkentett vagy nulla vámtarifákban részesülhetnek az EU GSP programja keretében. Ez a program több mint 60 országra vonatkozik, köztük sok afrikai, ázsiai és latin-amerikai országra.
- Kereskedelmi megállapodások: Egyes kétoldalú vagy többoldalú megállapodások preferenciális vámtarifákat biztosíthatnak. Például az EU és Dél-Koreára kötött kereskedelmi megállapodása jelentős vámcsökkentést kínál számos ipari termék esetében.
Országadatok Írországról
- Hivatalos név: Írország (írül Éire)
- Főváros: Dublin
- Három legnagyobb város:
- Dublin (főváros)
- Parafa
- Limerick
- Egy főre jutó jövedelem: 91 000 dollár (2023-as becslés, vásárlóerő-paritással kiigazítva)
- Népesség: Körülbelül 5,1 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelvek: ír (gaeilge) és angol
- Pénznem: Euró (€)
- Elhelyezkedés: Írország egy sziget az Atlanti-óceán északi részén, Nyugat-Európában, kontinentális Európától északnyugatra, amelyet az Ír-tenger választ el Nagy-Britanniától.
Írország földrajza
Írország egy buja, zöld sziget, amelyet lankás dombok, síkságok és zord tengerparti tájak jellemeznek. Európa harmadik legnagyobb szigete, enyhe, mérsékelt éghajlattal. Az ország túlnyomórészt alföldi, a nyugati part mentén hegyekkel és számos folyóval, köztük a Shannon folyóval, Írország leghosszabb folyójával. A sziget az Ír Köztársaságra (független nemzet) és Észak-Írországra oszlik, amely az Egyesült Királyság része.
- Topográfia: Az országot nyugaton hegyek jellemzik, míg a középső és keleti részek laposabbak. Írország legmagasabb csúcsa a Carrauntoohil, 1041 méter (3414 láb).
- Éghajlat: Írország mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, amelyet hűvös telek, enyhe nyarak és magas páratartalom jellemez. Az év során gyakori az eső, ami hozzájárul az ország buja növényzetéhez.
Írország gazdasága
Írország gazdasága a világ egyik legnyitottabb és legexportorientáltabb gazdasága. Hasznosnak találta a globalizációt, az EU-tagságot és az erős ipari bázist.
- Gazdasági ágazatok:
- Szolgáltatások: A szolgáltatási szektor, különösen a pénzügyi szolgáltatások és a technológia, a gazdaság jelentős részét teszi ki.
- Mezőgazdaság: Bár a GDP-hez való hozzájárulása csökkent, a mezőgazdaság továbbra is fontos, különösen a tejtermékek, a marhahús és a burgonya esetében.
- Ipar: Írország erős gyártási bázissal rendelkezik, beleértve a gyógyszereket, a vegyi anyagokat, az orvostechnikai eszközöket és az élelmiszer-feldolgozást. Emellett központja olyan globális technológiai vállalatoknak, mint a Google, az Apple és a Facebook.
- Növekedés: Írország jelentős gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben, az egy főre jutó GDP a világon a legmagasabbak közé tartozik, amit nagyrészt a külföldi közvetlen befektetéseknek (FDI) és az exportnak hajtott.
Főbb iparágak
- Technológia és IT: Írország számos multinacionális vállalatnak ad otthont, különösen a technológiai szektorban, kedvező adórendszerének és képzett munkaerőjének köszönhetően.
- Gyógyszeripar és biotechnológia: Írországban gyártják a világ gyógyszeripari termékeinek jelentős részét, így az ország a világ egyik legnagyobb gyógyszerexportőre.
- Mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás: Írország nagy mennyiségű marhahúst, tejterméket és egyéb élelmiszertermékeket exportál. Az ország kiváló minőségű mezőgazdasági termékeiről ismert.
- Pénzügyi szolgáltatások: Dublin jelentős pénzügyi központ, különösen a nemzetközi banki és biztosítási szolgáltatások terén.
