Irak, amely a Közel-Kelet szívében található, fejlődő gazdasággal rendelkezik, amely nagymértékben függ a fogyasztási cikkek, nyersanyagok és ipari berendezések importjától. Irak kereskedelmi és vámpolitikáját befolyásolja a nemzetközi szervezetekben, például a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagsága, valamint a regionális partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodások. Az ország vámtarifái a Harmonizált Rendszer (HS) alapján kerülnek meghatározásra, amelynek mértéke az áruk kategóriájától, a származási országtól és az alkalmazandó kereskedelmi megállapodásoktól függően változik.
Irak gazdaságát elsősorban az olajágazat hajtja, de erőfeszítéseket tesznek a gazdaság diverzifikálására a kereskedelem, a külföldi befektetések és a hazai ipar ösztönzésével. A vámtarifák és vámok kulcsszerepet játszanak az import kezelésében és a helyi iparágak védelmében, különösen az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az energiaipar.
Vámszerkezet Irakban
Irak vámrendszere a vámtarifa-törvény szerint épül fel, amely a behozott termék típusától függően különböző vámtarifákat tartalmaz. A vámtarifák fő kategóriái a következők:
- 0% – 5%: Alapvető árucikkek, például gyógyszerek, alapvető élelmiszerek és nyersanyagok.
- 10% – 20%: Köztes termékek, félkész termékek és tőkejavak.
- 20% – 40%: Fogyasztási cikkek és luxuscikkek.
A behozatali vámokon kívül a termékekre a következő vámok is vonatkozhatnak:
- Hozzáadottérték-adó (ÁFA): Bár Irak jelenleg nem vet ki ÁFA-t, a jövőben fontolóra veheti annak bevezetését az adóalap szélesítése érdekében.
- Jövedéki adó: Olyan termékekre vonatkozik, mint a dohány, az alkohol és a kőolajtermékek.
- Vámszolgáltatási díjak: További díjak felszámítása lehetséges az adminisztratív és vámkezelési költségek fedezésére.
Irak vámtarifái a nemzetközi megállapodások, például az Arab Szabadkereskedelmi Övezet (GAFTA) és az Általános Preferenciarendszer (GSP) alapján is változnak, amelyek lehetővé teszik bizonyos országokból származó import preferenciális elbánását.
Vámtarifák termékkategóriánként
1. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
Irak nagymértékben támaszkodik az élelmiszerimportra a belföldi kereslet kielégítése érdekében, mivel a helyi mezőgazdasági termelést évek óta tartó konfliktusok és környezeti kihívások hátráltatják. A kormány vámokat vet ki bizonyos mezőgazdasági importtermékekre a helyi termelők védelme érdekében.
1.1. Gabonafélék és gabonafélék
- Rizs: A rizs, amely alapvető élelmiszer, importját általában 5% -os adóval terhelik.
- Búza és árpa: A búza és az árpa, amelyek létfontosságú nyersanyagoknak minősülnek, importvámjai 5% és 10% között mozognak.
- Feldolgozott gabonafélék (liszt, tészta stb.): A feldolgozott gabonafélékre kivetett vámok a feldolgozási szinttől függően 10% és 15% között mozognak.
Különleges importvámok:
- Arab országokból származó rizs: A GAFTA keretében a más arab országokból származó rizsimport csökkentett vámtarifákban vagy vámmentes hozzáférésben részesülhet.
- Nem preferenciális országokból származó rizs: Magasabb vámok vagy kiegészítő vámok vonatkozhatnak rá a helyi gazdák védelme érdekében.
1.2. Tejtermékek
- Tej: A friss és a porított tej importjára 10%-os vám vonatkozik.
- Sajt és vaj: Az importált sajtra és vajra 15% és 20% közötti vám vonatkozik, típustól és feldolgozási módtól függően.
- Joghurt és egyéb tejtermékek: A joghurt és hasonló tejtermékek importját 10% és 20% közötti adókulcs terheli.
Különleges importvámok:
- Arab országokból származó tejtermékek: Az arab országokból importált tejtermékekre a GAFTA megállapodások értelmében csökkentett vagy nulla vámtarifa vonatkozhat.
1.3. Hús és baromfi
- Marha-, bárány- és kecskehús: A húsimportra 20% -os vám vonatkozik, a feldolgozott húsokra pedig még magasabbak.
- Baromfi: A baromfi, beleértve a csirkét és a pulykát is, importjára 20%-os vám vonatkozik.
- Feldolgozott húsok: A feldolgozott húskészítményekre, például a kolbászokra és a felvágottakra 20–35% -os vámtarifa vonatkozik.
Különleges importfeltételek:
- Fagyasztott hús: A fagyasztott húsra szigorúbb importszabályozások vonatkozhatnak, beleértve az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket, és magasabb vámokat vethetnek ki a helyi termelés védelme érdekében.
1.4. Gyümölcsök és zöldségek
- Friss gyümölcsök: A friss gyümölcsök, például az alma, a banán és a narancs 10% és 20% közötti adókulcsot tartalmaznak, típusuktól és szezonalitásuktól függően.
- Zöldségek (friss és fagyasztott): A friss és fagyasztott zöldségekre általában 10–15% -os adókulcs vonatkozik.
- Feldolgozott gyümölcsök és zöldségek: A konzerv vagy fagyasztott gyümölcsökre és zöldségekre 15–25% -os vámot kell kivetni.
Különleges importvámok:
- Arab országokból származó gyümölcsök és zöldségek: A GAFTA keretében az arab országokból származó gyümölcsök és zöldségek csökkentett vámtarifákban vagy vámmentes hozzáférésben részesülhetnek.
2. Gyártott áruk
Az iraki import jelentős részét a gyártott termékek teszik ki, különösen a textil-, gép-, elektronikai és járműipari termékek. Az ország azon dolgozik, hogy ösztönözze a hazai gyártást, miközben továbbra is az importra támaszkodik a kereslet kielégítése érdekében.
2.1. Textil és ruházat
- Nyerspamut: A textilgyártáshoz használt nyerspamut importját 5% -os adó terheli.
- Textil és ruházat (pamut, szintetikus): A kész textíliákra és ruházati cikkekre általában 15% és 25% közötti adót kell fizetni, az anyagtól és a származási helytől függően.
- Cipők: Az importált lábbelikre 20% és 35% közötti vám vonatkozik, típustól (bőr, szintetikus stb.) függően.
Különleges importvámok:
- Arab országokból származó textiltermékek: Az arab országokból származó ruházati cikkek és textiltermékek a GAFTA keretében csökkentett vámtarifákra lehetnek jogosultak.
- Nem preferenciális országokból származó textilek: Magasabb vámok alkalmazhatók a helyi iparágak védelme érdekében, különösen a kereskedelmi megállapodásokkal nem rendelkező országokból származó termékek esetében.
2.2. Gépek és elektronika
- Ipari gépek: A mezőgazdasági, építőipari vagy gyártási célú gépeket 5% és 10% közötti adókulcs alá esnek, attól függően, hogy a berendezést tőkejavaknak minősítik-e.
- Szórakoztató elektronika (tévék, rádiók stb.): A szórakoztató elektronikai cikkekre, például a televíziókra, rádiókra és mobiltelefonokra 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak.
- Számítógépek és perifériák: A számítógépeket, nyomtatókat és a kapcsolódó perifériákat jellemzően 5% -os adókulccsal adóztatják, az áfát pedig külön alkalmazzák.
Különleges importfeltételek:
- Nem preferenciális országokból származó elektronikai cikkek: A származási országtól függően magasabb vámok vagy importkorlátozások érvényesek lehetnek.
2.3. Gépjárművek és autóalkatrészek
- Személygépjárművek: Az importált személygépjárművekre 25% és 35% közötti vámok vonatkoznak, a motor méretétől és a luxus besorolástól függően.
- Teherautók és haszongépjárművek: A haszongépjárművek, például a teherautók adókulcsa jellemzően 10% és 15% között van, méretüktől és motorteljesítményüktől függően.
- Gépjárműalkatrészek: Az autóalkatrészek, beleértve a motorokat és a tartozékokat is, importjára 10% és 20% közötti vám vonatkozik, besorolásuktól függően.
Különleges importvámok:
- Luxusjárművek: Magasabb vámok vonatkoznak a luxus- és felsőkategóriás járművekre, különösen a nagy motorral felszereltekre.
- Használt járművek: Irak korlátozásokat vezet be a használt járművek behozatalára, beleértve a magasabb vámokat az új modellek vásárlásának ösztönzése érdekében.
3. Vegyi termékek
A vegyipari termékek létfontosságúak Irak ipari, mezőgazdasági és egészségügyi ágazata számára. A vegyi anyagok importjára vonatkozó vámtarifák a termékkategóriától és a tervezett felhasználástól függően változnak.
3.1. Gyógyszerek
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre jellemzően 0%-os vámtarifa vonatkozik, ami biztosítja, hogy az egészségügyi termékek megfizethetőek és hozzáférhetőek legyenek.
- Nem létfontosságú gyógyszerek: A nem létfontosságú gyógyszerek, beleértve a vitaminokat és az étrend-kiegészítőket, behozatalára 5–10% -os vámot kell kivetni.
Különleges importvámok:
- Gyógyszerek arab országokból: A GAFTA értelmében az arab országokból importált gyógyszerekre csökkentett vagy nulla vámtarifa vonatkozhat.
3.2. Műanyagok és polimerek
- Nyers műanyagok: A gyártásban használt nyers műanyagok importját 5–10% -os adókulccsal adóztatják.
- Kész műanyag termékek: A kész műanyag termékekre, például a csomagolóanyagokra, tartályokra és fogyasztási cikkekre 15–20% -os vám vonatkozik.
Különleges importvámok:
- Nem preferenciális országokból származó műanyag termékek: Magasabb vámok vonatkozhatnak a preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal nem rendelkező országokból importált műanyag termékekre.
4. Fa- és papírtermékek
Irak jelentős mennyiségű fa- és papírterméket importál az építőipar, a kiadóipar és a csomagolóipar számára.
4.1. Fűrészáru és fűrészáru
- Nyersfa: A nyersfa és fűrészáru importjára 5–10% -os vám vonatkozik, a típustól és a feldolgozási szinttől függően.
- Feldolgozott fa: A feldolgozott fatermékek, például a rétegelt lemez és a forgácslap importjára 15–20% -os vámok vonatkoznak.
4.2. Papír és karton
- Újságpapír és bevonat nélküli papír: A kiadványokban használt újságpapír és bevonat nélküli papír importjára 5% -os adó vonatkozik.
- Bevonatos papír: A bevonatos és fényes papírtermékek importjára 10% -os vám vonatkozik.
- Csomagolóanyagok: A kartonra és más csomagolóanyagokra 10–15% -os vám vonatkozik, osztályozásuktól és végfelhasználásuktól függően.
5. Fémek és fémtermékek
Irak különféle fémeket és fémtermékeket importál az építőipar és az ipar támogatására, különösen most, amikor az ország újjáépítési és fejlesztési erőfeszítéseket hajt végre.
5.1. Vas és acél
- Nyersacél: Az építőiparban és a gyártásban használt nyersacél importjára 5–10%-os vámok vonatkoznak, a besorolástól függően.
- Kész acéltermékek: Az acélrudakra, gerendákra, csövekre és egyéb kész acéltermékekre 10–20% -os adó vonatkozik.
5.2. Alumínium
- Nyers alumínium: A nyers alumínium importjára általában 5%-os vám vonatkozik.
- Alumíniumtermékek: A kész alumíniumtermékekre, beleértve a lemezeket, dobozokat és fogyasztási cikkeket, 10–15% -os vámok vonatkoznak.
Különleges importvámok:
- Nem preferenciális országokból származó fémek: Irak további vámokat vagy tarifákat vethet ki az olyan országokból származó fémtermékekre, amelyek nem rendelkeznek preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal.
6. Energiatermékek
Irak gazdasága nagymértékben függ az energiaágazattól, különösen az olajtól. Az ország azonban energiatermékeket is importál a belföldi kereslet kielégítésére, különösen a finomítói és energiatermelő ágazatokban.
6.1. Fosszilis tüzelőanyagok
- Nyersolaj: Jelentős olajtermelőként Irak jellemzően nem importál nyersolajat. Azonban, ha importra van szükség, az valószínűleg vámmentes.
- Finomított kőolajtermékek: A benzinre, a dízelolajra és más finomított kőolajtermékekre 5–10%-os vámok vonatkoznak, a jövedéki adók mellett.
- Földgáz: A földgáz importjára 5%-os vám vonatkozik, a tervezett felhasználástól függően.
6.2. Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek: A megújuló energia előmozdítása érdekében a napenergia-berendezések importjára 0%-os vámok vonatkoznak, ami tükrözi Irak tiszta energiamegoldások iránti érdeklődését.
- Szélturbinák: A szélenergia-berendezések általában vámmentesek vagy minimális vámok hatálya alá tartoznak, mivel Irak igyekszik diverzifikálni energiamixét.
Különleges importvámok országonként
1. Arab Szabadkereskedelmi Övezet (GAFTA)
Irak tagja a Nagy Arab Szabadkereskedelmi Övezetnek (GAFTA), amely lehetővé teszi a legtöbb áru vámmentes kereskedelmét az arab országok között. Az olyan termékek, mint az élelmiszerek, textilek és ipari termékek, amelyeket más arab országokból importálnak, mentesülhetnek a vámok alól, feltéve, hogy megfelelnek a származási szabályok követelményeinek.
2. Európai Unió (EU)
Irak és az Európai Unió partnerségi és együttműködési megállapodást (PCA) írt alá, amelynek célja a két régió közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítése. Bár Iraknak nincs szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, az EU-ból származó bizonyos termékek csökkentett vámtarifákban vagy preferenciális elbánásban részesülhetnek e partnerség keretében.
3. Egyesült Államok
Az Egyesült Államok Irak egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Bár nincs hivatalos szabadkereskedelmi megállapodás a két ország között, bizonyos amerikai árukra preferenciális vámok vonatkozhatnak, különösen az infrastruktúrához, a védelemhez és a technológiához kapcsolódókra.
4. Kína
Kína Irak egyik fő áruszállítója, különösen az elektronika, a gépek és a fogyasztási cikkek terén. A Kínából származó importra standard vámtarifák vonatkoznak, bár egyes termékekre a két ország közötti kétoldalú megállapodások értelmében csökkentett vámtarifák vonatkozhatnak.
5. Fejlődő országok
Irak részt vesz az Általános Preferenciarendszerben (GSP), amely csökkentett vámokat tesz lehetővé a fejlődő országokból importált árukra, különösen az olyan alapvető árukra, mint a textil, az élelmiszerek és a nyersanyagok.
Országadatok: Irak
- Hivatalos név: Iraki Köztársaság (Jumhūriyyat al-‘Irāq)
- Főváros: Bagdad
- Legnagyobb városok:
- Bagdad
- Basra
- Moszul
- Egy főre jutó jövedelem: 5000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: 44 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: arab (a kurd is hivatalos nyelv Kurdisztánban)
- Pénznem: iraki dinár (IQD)
- Elhelyezkedés: Közel-Kelet, Törökországgal, Iránnal, Kuvaittal, Szaúd-Arábiával, Jordániával és Szíriával határos.
Földrajz, gazdaság és főbb iparágak
Földrajz
Irak a Közel-Keleten található, stratégiai helyen, amely összeköti az arab világot Törökországgal és Iránnal. Változatos tájjal rendelkezik, amely magában foglalja a hatalmas sivatagokat, a Tigris és az Eufrátesz folyóvölgyeit, valamint a termékeny síkságokat. Irak folyói történelmileg támogatták a mezőgazdaságot, bár az ország a vízhiánnyal és az elsivatagosodással kapcsolatos kihívásokkal néz szembe.
Irak Perzsa-öböl közelsége fontos tengeri kereskedelmi útvonalakhoz biztosít hozzáférést. Az ország szárazföldi határokat is oszt meg számos kulcsfontosságú regionális szereplővel, így fontos kereskedelmi és energiaexport-központtá válik.
Gazdaság
Irak gazdasága nagymértékben függ az olajágazattól, amely a kormányzati bevételek körülbelül 90%-át és az export 80%-át teszi ki. Az ország a világ legnagyobb bizonyított olaj- és földgázkészleteivel rendelkezik. Természeti erőforrásokban való gazdagsága ellenére Irak jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe, beleértve az olajfüggőségtől való diverzifikáció, az infrastruktúra újjáépítése és a kormányzás javításának szükségességét.
A mezőgazdaság Irakban is fontos ágazat, különösen a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekvő területeken, ahol a búza, az árpa, a datolya és a rizs termesztése gyakori. A mezőgazdasági ágazatot azonban akadályozták a konfliktusok, a vízhiány és az elavult gazdálkodási gyakorlatok.
Erőfeszítéseket tesznek Irak ipari szektorának újjáélesztésére, különösen a gyártásba, az építőiparba és a megújuló energiába történő beruházások révén.
Főbb iparágak
- Olaj és gáz: Irak olajipara a gazdaság gerincét alkotja, jelentős lelőhelyekkel Basrában és Kirkukban. Az ország kulcsszereplő az OPEC-ben, és jelentős exportkapacitással rendelkezik déli kikötőin keresztül.
- Mezőgazdaság: A mezőgazdaság Irak lakosságának nagy részét foglalkoztatja, bár a GDP-hez viszonylag kis százalékkal járul hozzá. Az ágazat olyan alapvető élelmiszerekre összpontosít, mint a búza, az árpa, a datolya és a rizs.
- Építőipar és infrastruktúra: Irak évekig tartó konfliktus után újjáépítésen megy keresztül, nagyszabású infrastrukturális projektekkel, amelyek célja az utak, iskolák, kórházak és lakások újjáépítése.
- Gyártás: A feldolgozóipar növekszik, a cement-, textilipar- és gyógyszeriparba történő beruházásokkal.
- Energia: Az olaj és a gáz mellett Irak megújuló energiaforrásokat, többek között nap- és szélenergiát is vizsgál, hogy diverzifikálja energiaforrásait és kezelje az áramhiányt.
