Izlandi importvámok

Az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland egy kis szigetország, nyitott gazdasággal, amely nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként Izland szoros gazdasági integrációban részesül az Európai Unióval (EU), bár nem tagja az EU-nak. Izland vámokat vet ki az EGT-n kívüli országokból származó importra, míg az EGT és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiból származó számos áru mentesül a vámok alól. Izland importvámai a Harmonizált Rendszer (HS) szerint alakulnak, és a termék típusától és származási országától függően változnak.

Izlandi importvámok


Izland vámtarifa-szerkezete

Izland vámrendszere a következő vámtípusokból áll:

  • Értékvám: Az importált áruk értékének százalékos aránya.
  • Fajvám: Az áru mennyiségén, súlyán vagy térfogatán alapuló fix összeg.
  • Kombinált vám: Bizonyos árukra kivetett értékvámok és tételes vámok keveréke.

Izland az EGT- és EFTA- megállapodásai értelmében számos árucikkre vámmentességet vagy csökkentett vámokat alkalmaz, míg a nem preferenciális országokból importált termékekre a teljes vámtétel vonatkozik. A vámokon túlmenően az importtermékekre hozzáadottérték-adó (ÁFA) és jövedéki adó is vonatkozhat bizonyos termékek, például az alkohol, a dohány és az üzemanyag esetében.


Vámtarifák termékkategóriánként

1. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

Izland mezőgazdasága viszonylag korlátozott az ország zord éghajlata és egyenetlen terepe miatt, ami azt jelenti, hogy Izland élelmiszer-ellátásának jelentős részét importból fedezi. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó importvámok általában magasabbak, ami a hazai termelők védelmének szükségességét tükrözi.

1.1. Gyümölcsök és zöldségek

  • Friss gyümölcsök: A friss gyümölcsök importvámai jellemzően 10% és 30% között mozognak, a gyümölcs típusától függően. A trópusi gyümölcsökre, például az ananászra és a mangóra általában magasabb vámok vonatkoznak.
  • Zöldségek: A friss és fagyasztott zöldségekre 10% és 20% közötti vámtarifát kell alkalmazni, a termék típusától és a szezonalitástól függően.
  • Feldolgozott gyümölcsök és zöldségek: A konzerv vagy fagyasztott gyümölcsökre és zöldségekre általában 10% és 25% közötti vámtarifa vonatkozik, a terméktől függően.

Különleges importvámok:

  • Nem EGT-országokból származó banán: A banánra tonnánként körülbelül 75 eurós különleges vám vonatkozik.
  • Szezonális vámok zöldségekre: Az izlandi termesztési időszakban magasabb vámok vonatkozhatnak bizonyos zöldségekre a helyi gazdák védelme érdekében.

1.2. Tejtermékek

  • Tej: A tejimportra 20–40% -os vámok vonatkoznak, attól függően, hogy a termék friss, porított vagy feldolgozott.
  • Sajt: A sajtimportra általában 10% és 30% közötti adót vetnek ki, a fajtától és a feldolgozástól függően.
  • Vaj és tejszín: A vajra és tejszínre vonatkozó behozatali vámok 20% és 35% között mozognak.

Különleges importvámok:

  • Nem preferenciális országokból származó sajt: Az EGT-n kívüli, kereskedelmi megállapodásokkal nem rendelkező országokból származó sajtokra további vámok vagy kvóták vonatkozhatnak.

1.3. Hús és baromfi

  • Marhahús: A marhahús behozatalára 20% és 50% közötti vámok vonatkoznak, attól függően, hogy a termék friss, fagyasztott vagy feldolgozott.
  • Sertéshús: A sertéshústermékekre 15% és 30% közötti vám vonatkozik, típustól és feldolgozástól függően.
  • Baromfi: A baromfiimportra 20–35% -os vámok vonatkoznak, a feldolgozott termékekre pedig magasabbak.

Különleges importfeltételek:

  • EGT/EFTA-országokból származó hús: Vámcsökkentések vagy -mentességek vonatkozhatnak az EGT- vagy EFTA-országokból preferenciális kereskedelmi megállapodások alapján importált húskészítményekre.

2. Gyártott áruk

Izland importjának jelentős részét a gyártott áruk teszik ki, mivel az ország kis ipari bázissal rendelkezik, és a textíliáktól a gépekig számos árucikk esetében külföldi termékekre támaszkodik.

2.1. Textil és ruházat

  • Pamut textíliák: A pamutszövetekre és -ruházati cikkekre 10–20% -os importvámok vonatkoznak, a termék típusától és a feldolgozási szinttől függően.
  • Szintetikus textíliák: A szintetikus szövetekre és ruházati cikkekre általában 10% és 25% közötti vámtarifa vonatkozik.
  • Cipők: A lábbelik importját 15% és 30% közötti adókulccsal adóztatják, az anyagtól (bőr, szintetikus stb.) és a tervezett felhasználástól függően.

Különleges importvámok:

  • Preferenciális kereskedelmi partnerektől származó textiltermékek: A preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból, például az EGT-ből importált textiltermékek csökkentett vagy nulla vámtarifára jogosultak lehetnek.
  • Nem preferenciális országokból (pl. Kína) származó textilek: Magasabb vámok vagy kiegészítő vámok alkalmazhatók a hazai iparágak védelme érdekében.

2.2. Gépek és elektronika

  • Ipari gépek: A mezőgazdasági, építőipari és ipari célú gépekre jellemzően 0–5%-os vámok vonatkoznak, mivel ezeket az árukat a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlennek tekintik.
  • Szórakoztató elektronika: A televíziók, rádiók, mobiltelefonok és egyéb szórakoztató elektronikai cikkek importjára 5% és 15% közötti vám vonatkozik, a terméktől függően.
  • Számítógépek és perifériák: A számítógépekre és a kapcsolódó berendezésekre általában 0%-os vámok vonatkoznak, mivel a technológiai fejlődéshez elengedhetetlen árucikknek minősülnek.

Különleges importfeltételek:

  • Nem preferenciális országokból származó elektronikai cikkek: Az EGT/EFTA-n kívüli országokból származó elektronikai cikkekre magasabb vámok vonatkozhatnak, különösen akkor, ha nincsenek vonatkozó kereskedelmi megállapodások.

2.3. Gépjárművek és autóalkatrészek

  • Személygépjárművek: Az importált járművekre 25%-os vám vonatkozik, ami tükrözi a fogyasztási cikkként való besorolásukat.
  • Teherautók és haszongépjárművek: A haszongépjárművek, például a teherautók és a furgonok adókulcsa jellemzően 10% és 15% között van.
  • Autóalkatrészek: Az autóalkatrészek és -tartozékok importjára 5–10% -os vám vonatkozik, a termék típusától és felhasználásától függően.

Különleges importvámok:

  • Luxusautók: Magasabb tarifák vonatkozhatnak a luxus- és nagy teljesítményű járművekre, különösen a nagy motorral felszereltekre.
  • Használt járművek: A használt járművek behozatalára korlátozások és magasabb vámok vonatkozhatnak, koruktól és környezeti hatásuktól függően.

3. Vegyi termékek

Izland vegyipari termékek széles skáláját importálja ipari és háztartási felhasználásra egyaránt. Ezen termékek vámtarifái besorolásuktól és tervezett felhasználásuktól függően változnak.

3.1. Gyógyszerek

  • Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre és gyógyszerészeti termékekre jellemzően 0%-os vámtarifa vonatkozik, ami megfizethető hozzáférést biztosít az egészségügyi ellátáshoz.
  • Nem létfontosságú gyógyszerek: A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre, például a vitaminokra és az étrend-kiegészítőkre 5–10% -os vámtarifa vonatkozik.

Különleges importvámok:

  • Nem preferenciális országokból származó gyógyszerek: Egyes, nem preferenciális országokból származó gyógyszerekre magasabb vámok vonatkozhatnak, ha nincsenek érvényben kereskedelmi megállapodások.

3.2. Műanyagok és polimerek

  • Nyers műanyagok: A nyers műanyagok, például a gyártásban használt polimerek importját 5–10% -os adókulccsal adóztatják.
  • Kész műanyag termékek: A műanyag termékekre, például a tartályokra, a csomagolóanyagokra és a fogyasztási cikkekre 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak, típustól és felhasználástól függően.

4. Fa- és papírtermékek

Bár Izlandon van némi belföldi fa- és papíráru-gyártás, az ország a készfa- és papíráruk nagy részét importálja.

4.1. Fűrészáru és fűrészáru

  • Nyersfa: A feldolgozatlan fa, például a rönk és a fűrészáru importjára 0–5%-os vámok vonatkoznak, amelyek ösztönzik a helyi termeléshez szükséges nyersanyagok felhasználását.
  • Feldolgozott fa: A feldolgozott fatermékek, például a rétegelt lemez és a furnér importjára 10–20%-os vám vonatkozik, a feldolgozás szintjétől függően.

4.2. Papír és karton

  • Újságpapír: A kiadóipar számára elengedhetetlen újságpapírra jellemzően 0% és 5% közötti adókulcs vonatkozik.
  • Bevonatos papír: A bevonatos vagy fényes papírtermékek importjára 5–10% -os vámok vonatkoznak.
  • Csomagolóanyagok: A kartonra és más csomagolóanyagokra 10–15% -os vám vonatkozik, a tervezett felhasználástól függően.

5. Fémek és fémtermékek

Izland különféle fémtermékeket importál, hogy támogassa építőipari, feldolgozóipari és energetikai ágazatát. Az ország aktív alumíniumiparral is rendelkezik, amely alumíniumtermékeket gyárt és exportál.

5.1. Vas és acél

  • Nyersvas és acél: Az ipari felhasználásra szánt nyersvas és acél importjára jellemzően 0–5%-os vámok vonatkoznak, a feldolgozottság szintjétől függően.
  • Kész acéltermékek: A kész acéltermékek, például gerendák, rudak és csövek importjára 5–10% -os vámok vonatkoznak, alkalmazásuktól függően.

5.2. Alumínium

  • Nyers alumínium: Izland alumíniumimportjára, különösen a nyers alumíniumöntvényekre, általában 0%-os vámok vonatkoznak, tekintettel az ország alumíniumiparban való jelenlétére.
  • Alumíniumtermékek: Az alumínium késztermékek, például a konzervdobozok, lemezek és fogyasztási cikkek 5–10% -os adókulcs alá esnek.

Különleges importvámok:

  • Nem preferenciális országokból származó acél és alumínium: A nem preferenciális országokból származó acél- és alumíniumtermékek importjára további vámok vagy dömpingellenes tarifák vonatkozhatnak.

6. Energiatermékek

Az energiatermékek, beleértve mind a fosszilis tüzelőanyagokat, mind a megújuló energiaforrásokat használó berendezéseket, kritikus fontosságúak Izland gazdasága számára, amely nagymértékben függ a geotermikus és a vízenergiától.

6.1. Fosszilis tüzelőanyagok

  • Nyersolaj: A nyersolaj és más fosszilis tüzelőanyagok importjára jellemzően 0%-os vámok vonatkoznak, tekintettel ezek fontosságára az ország energiabiztonsága szempontjából.
  • Finomított kőolajtermékek: A benzinre, a dízelolajra és más finomított kőolajtermékekre 5–10% -os vám vonatkozik, további jövedéki adók alkalmazásával.
  • Szén: A szénimportra 5%-os vám vonatkozik, az ipari felhasználástól függően.

6.2. Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések

  • Napelemek: A megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések, például a napelemek importjára 0%-os vám vonatkozik, ami Izland elkötelezettségét tükrözi a tiszta energia fejlesztése iránt.
  • Szélturbinák: A szélturbinák és más megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések jellemzően mentesülnek a vámok alól, mivel az ország ösztönzi a megújuló energia infrastruktúrájába történő beruházásokat.

Különleges importvámok országonként

1. Európai Gazdasági Térség (EGT)

Az EGT tagjaként Izland vámmentes kereskedelmet folytat más EGT-tagállamokkal, beleértve az összes EU-országot és a többi EFTA-tagországot (Norvégia, Svájc és Liechtenstein). Az ezekből az országokból importált árukra általában nulla vám vonatkozik, feltéve, hogy megfelelnek a származási szabályok követelményeinek.

2. Egyesült Államok

Az Egyesült Államokból importált árukra standard vámtarifák vonatkoznak, mivel Izlandnak nincs szabadkereskedelmi megállapodása az Egyesült Államokkal. Egyes amerikai termékek azonban jogosultak lehetnek csökkentett vámokra preferenciális kereskedelmi megállapodások alapján bizonyos ágazatokban, például a technológia vagy az energia területén.

3. Kína

Kína Izland egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, különösen az elektronika, a gépek és a fogyasztási cikkek terén. A Kínából importált áruk többségére a szokásos vámtarifák vonatkoznak, bár Izland és Kína 2013-ban szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) írt alá, amely csökkenti bizonyos árukra, különösen a tenger gyümölcseire és az ipari termékekre vonatkozó vámokat.

4. Fejlődő országok

Izland, az EFTA tagjaként, preferenciális vámtarifákat kínál bizonyos fejlődő országokból importált árukra az Általános Preferenciarendszer (GSP) keretében. Ez lehetővé teszi a csökkentett vámtarifákat vagy vámmentes hozzáférést a fejlődő országokból származó egyes termékek, különösen a mezőgazdasági termékek és a textiltermékek esetében.


Országadatok: Izland

  • Hivatalos név: Izlandi Köztársaság (Lýðveldið Ísland)
  • Főváros: Reykjavík
  • Legnagyobb városok:
    • Reykjavík
    • Kópavogur
    • Hafnarfjörður
  • Egy főre jutó jövedelem: 55 000 USD (2023-as becslés)
  • Népesség: 375 000 (2023-as becslés)
  • Hivatalos nyelv: izlandi
  • Pénznem: izlandi korona (ISK)
  • Elhelyezkedés: Észak-Európa, az Atlanti-óceán északi részén, Grönland, Norvégia és a Brit-szigetek között.

Izland földrajzának, gazdaságának és főbb iparágainak leírása

Földrajz

Izland egy kis szigetország az Atlanti-óceán északi részén, amely egyedi geológiai adottságairól, többek között vulkánjairólgleccsereirőlgejzírjeiről és hőforrásairól ismert. Az ország geológiailag aktív, rendszeres vulkáni tevékenységgel és földrengésekkel. A tájat zord hegyek, fjordok és hatalmas lávamezők uralják, ami hozzájárul a ritka népsűrűséghez. Izland elhelyezkedése gazdag halászterületekhez és megújuló energiaforrásokhoz, különösen a geotermikus energiához és a vízenergiához biztosít hozzáférést.

Gazdaság

Izland gazdasága magasan fejlett és sokszínű, főbb ágazatai közé tartozik a halászata turizmusa megújuló energia és az alumíniumgyártás. Az ország a világ egyik legmagasabb életszínvonalával rendelkezik, jól képzett lakossággal és erős szociális ellátórendszerrel. Izland gazdasága exportorientált, a tenger gyümölcsei az elsődleges exportcikkek, az alumínium és a megújuló energia technológiája mellett.

Izland gazdaságpolitikája a fenntarthatóságot hangsúlyozza, a tiszta energiára és a környezetbarát iparágakra összpontosítva. Az ország szinte teljes egészében megújuló energiával működik, és globális vezetővé vált a geotermikus energia fejlesztésében.

Főbb iparágak

  1. Halászat: A halászati ​​ágazat kritikus fontosságú Izland gazdasága számára, az export jelentős részét teszi ki. Az ország haltermékeket, például tőkehalat, foltos tőkehalat és makrélát exportál a világ minden tájára.
  2. Turizmus: A turizmus az elmúlt években gyorsan növekedett, Izland egyedülálló természeti látványosságainak, többek között a gejzíreknekvulkánoknakvízeséseknek és az északi fénynek köszönhetően.
  3. Megújuló energia: Izland vezető szerepet tölt be a geotermikus energiatermelésben, otthonok, iparágak és üvegházak energiaellátására használja. Az ország technológiát és szakértelmet is exportál ezen a területen.
  4. Alumíniumgyártás: Izland energiaigényes alumíniumolvasztó ipara a világ egyik legnagyobbja, amely az ország bőséges geotermikus és vízenergia-erőforrásaira támaszkodik.
  5. Technológia és szolgáltatások: Izland technológiai szektora, különösen a szoftverfejlesztés és az adattárolás területén, jelentős növekedést mutatott az ország megbízható energiainfrastruktúrájának és a hűvös éghajlatnak köszönhetően, ami ideális az adatközpontok számára.