Görögország, amely Délkelet-Európában található, az Európai Unió (EU) tagja és az euróövezet része. EU-tagállamként Görögország az EU Közös Vámtarifáját (CCT) követi a nem EU-országokból származó import tekintetében. A Görögországba irányuló import vámtarifáit a Harmonizált Rendszer (HS) kódbesorolása határozza meg, és a termékkategóriától és származási országától függően változhatnak. Az EU más országaiból importált árukra nem vonatkoznak vámok, míg a nem EU-országokból származó termékekre eltérő vámtarifák vonatkozhatnak, beleértve a különleges importvámokat is.
Vámszerkezet Görögországban
Görögország az Európai Unió Közös Vámtarifáját (CCT) alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a nem uniós országokból importált termékekre ugyanazok a vámtarifák vonatkoznak, mint amelyek az összes EU-tagállamban érvényesek. Az alkalmazott vámok típusai a következők:
- Értékvám: Az importált áruk értékén alapuló százalékos adó (pl. a termék értékének 10%-a).
- Specifikus vám: Az importált áruk mennyiségén vagy súlyán alapuló fix összeg (pl. 2 euró kilogrammonként).
- Kombinált vám: Az értékvámok és a tételes vámok keveréke, a terméktől függően.
A vámok mellett az importált árukra hozzáadottérték-adó (ÁFA) is vonatkozik, és jövedéki adók is vonatkozhatnak, különösen az olyan termékekre, mint az alkohol, a dohány és az energiatermékek.
Görögország az EU részeként preferenciális kereskedelmi megállapodásokból is profitál, beleértve az Általános Preferenciarendszert (GSP), amely alacsonyabb vámokat vagy vámmentes hozzáférést kínál bizonyos, fejlődő országokból származó termékekhez.
Vámtarifák termékkategóriánként
1. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
A mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre gyakran magasabb vámok vonatkoznak, mivel ezek fontosak Görögország gazdaságában, különösen mivel a mezőgazdaság kulcsszerepet játszik az ország hazai termelésében. Az élelmiszertermékek importját szigorúan szabályozzák a helyi termelők védelme érdekében.
1.1. Gyümölcsök és zöldségek
- Friss gyümölcsök: A friss gyümölcsök importvámai 5% és 15% között mozognak, a gyümölcs típusától függően. A citrusfélékre például körülbelül 10% adó vonatkozik, míg a trópusi gyümölcsökre, például a banánra, magasabb adókulcs vonatkozik.
- Zöldségek: A friss és fagyasztott zöldségekre 0% és 14% közötti behozatali vám vonatkozik.
- Feldolgozott gyümölcsök és zöldségek: A konzerv vagy fagyasztott gyümölcsökre és zöldségekre általában 10–20% -os adókulcs vonatkozik.
Különleges importvámok:
- Nem EU-országokból származó banán: Körülbelül 75 euró/tonna különleges vámot alkalmaznak.
- Bizonyos gyümölcsök meghatározott országokból: A nem preferenciális országokból származó termékekre, például a citrusfélékre, a kvótáktól függően különleges vámok vethetők ki.
1.2. Tejtermékek
- Tej: A tejimportra 20% és 30% közötti adót kell fizetni, típusától és attól függően, hogy friss vagy por állagú-e.
- Sajt: A sajtok importjára 5% és 25% közötti vámok vonatkoznak, a lágy sajtok, mint például a feta, általában alacsonyabb adókulccsal terhelődnek, mint a kemény sajtok.
- Vaj és tejszín: Ezekre a termékekre 10% és 30% közötti vámok vonatkoznak.
Különleges importvámok:
- Nem EU-országokból származó sajtok: A szabadkereskedelmi megállapodásokkal nem rendelkező országokból származó sajtokra magasabb vámok vonatkozhatnak, amelyek néha meghaladhatják a 140 eurót 100 kilogrammonként.
1.3. Hús és baromfi
- Marhahús: Az importált marhahúsra 12% és 30% közötti adót kell fizetni, attól függően, hogy friss, fagyasztott vagy feldolgozott.
- Sertéshús: A sertéshús behozatalára általában 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak.
- Baromfi: A baromfitermékekre 15% és 20% közötti vámok vonatkoznak, a feldolgozott baromfira pedig magasabbak.
Különleges importfeltételek:
- Amerikai marhahús: Az Egyesült Államokból importált marhahúsra további korlátozások és vámok vonatkoznak a hormonkezelt húsra vonatkozó uniós szabályozások miatt, a kvótán túllépő marhahúsra pedig jelentős vámok vonatkoznak.
2. Gyártott áruk
A Görögországba importált fő termékek közé tartoznak a feldolgozóipari termékek, beleértve a textileket, a gépeket és a szórakoztató elektronikát. Ezen áruk vámtarifáit besorolásuk határozza meg, és gyakran a feldolgozási szinttől függően változnak.
2.1. Textil és ruházat
- Pamut textíliák: A pamut szövetekre és ruházati cikkekre jellemzően 8–12% -os vámok vonatkoznak, attól függően, hogy nyersanyagról vagy késztermékről van szó.
- Szintetikus textíliák: A szintetikus szálakból, például poliészterből vagy nejlonból készült termékekre 5% és 10% közötti adókulcs vonatkozik.
- Cipők: A bőr és a szintetikus lábbelikre általában 12–17%-os vám vonatkozik.
Különleges importvámok:
- Fejlődő országokból (pl. Bangladesből) származó textilek: Az EU Általános Preferenciarendszere (GSP) keretében preferenciális tarifák vagy vámmentes hozzáférés alkalmazható, amely bizonyos fejlődő országokból származó importot támogat.
2.2. Gépek és elektronika
- Ipari gépek: Az ipari és mezőgazdasági gépek importját jellemzően 0% és 5% közötti adókulcs terheli, ami tükrözi fontosságukat Görögország ipari bázisa számára.
- Szórakoztató elektronika: A televíziókra, rádiókra és mobiltelefonokra 5–10% -os vámok vonatkoznak, terméktől függően.
- Számítógépek és perifériák: A számítógépekre és a kapcsolódó berendezésekre általában 0%-os vám vonatkozik az Információtechnológiai Megállapodás (ITA) miatt, amely számos high-tech termékre vonatkozóan eltörli a vámokat.
Különleges importfeltételek:
- Fejlődő országokból származó gépek: A fejlődő országokból importált gépekre csökkentett vámok vonatkozhatnak, ami elősegíti az ipari fejlődést.
2.3. Gépjárművek és autóalkatrészek
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra 10% -os behozatali vámot kell fizetni, a luxusjárművekre pedig további adókat kell kivetni.
- Teherautók és haszongépjárművek: A teherautók és egyéb haszongépjárművek vámtarifája 5% és 10% között mozog, a motor méretétől és lökettérfogatától függően.
- Autóalkatrészek: Az autóalkatrészekre, például a motorokra és a fékekre 4–8%-os vámok vonatkoznak.
Különleges importvámok:
- Japán autók: Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) értelmében bizonyos japán autókra kivetett vámok csökkentek, egyes kategóriák mostantól vámmentesek.
3. Vegyi termékek
A vegyipari termékek, beleértve a gyógyszereket és a műanyagokat is, létfontosságú importcikkek Görögország számára. E termékek vámtarifái a felhasználásuktól függően változnak – ipari célú vagy kész fogyasztási cikkként felhasznált termékekről van szó.
3.1. Gyógyszerek
- Gyógyszerek: A gyógyszeripari termékek általában 0%-os vámtarifával rendelkeznek, ami megfizethető hozzáférést biztosít az alapvető gyógyszerekhez.
- Nem gyógyszerészeti vegyi anyagok: Az ipari felhasználásra szánt vegyi anyagok behozatalára 3% és 6% közötti vámok vonatkoznak, besorolásuktól függően.
Különleges importvámok:
- Nem EU-országokból származó gyógyszerek: Bizonyos korlátozások vagy magasabb vámok lehetnek érvényesek, ha a termékek nem felelnek meg az uniós egészségügyi és biztonsági előírásoknak.
3.2. Műanyagok és polimerek
- Nyers műanyagok: A nyers műanyag-inputokra, például a polimerekre kivetett vámok általában 6,5% körül vannak meghatározva.
- Műanyag termékek: A kész műanyag áruk, beleértve a csomagolóanyagokat és a fogyasztási cikkeket, 3–8% -os adókulcs alá esnek.
4. Fa- és papírtermékek
4.1. Fűrészáru és fűrészáru
- Nyersfa: A feldolgozatlan faanyagra kivetett importvámok 0% és 2% között mozognak, ami ösztönzi a felhasználását az építőiparban és a gyártásban.
- Feldolgozott fa: A feldolgozott fatermékekre, például a rétegelt lemezre és a furnérra vonatkozó vámok jellemzően 4% és 6% között mozognak.
Különleges importvámok:
- Faanyag meghatározott országokból: További vámok vonatkozhatnak a nem fenntartható fakitermelési gyakorlatot folytató országokból importált faanyagra.
4.2. Papír és karton
- Újságpapír: Az újságpapír importja gyakran vámmentes, hogy támogassa a helyi kiadóipart.
- Bevonatos papír: A bevonatos vagy fényes papírtermékekre 3–7% -os importvámok vonatkoznak.
- Csomagolóanyagok: A kartont és a csomagolóanyagokat általában 5–8%-os adókulccsal adóztatják.
5. Fémek és fémtermékek
5.1. Vas és acél
- Nyersacél: A nyersacél importjára jellemzően 0–3%-os vámok vonatkoznak.
- Kész acéltermékek: A feldolgozott acéltermékekre, például gerendákra és csövekre vonatkozó vámok 3% és 6% között mozognak.
- Rozsdamentes acél: A rozsdamentes acéltermékekre 0% és 5% közötti vámok vonatkoznak, a terméktípustól függően.
Különleges importvámok:
- Kínából származó acélimport: Bizonyos kínai acéltermékekre akár 25% -os dömpingellenes vámot is kivethetnek, mivel aggodalmak merültek fel amiatt, hogy az alulárazott termékek elárasztják a piacot.
5.2. Alumínium
- Nyers alumínium: A nyers alumíniumra vonatkozó vámok általában 2% és 4% között vannak.
- Alumíniumtermékek: A kész alumíniumtermékekre, beleértve a dobozokat és a csomagolóanyagokat, 5–8%-os vámok vonatkoznak.
6. Energiatermékek
6.1. Fosszilis tüzelőanyagok
- Nyersolaj: A nyersolaj importjára általában 0%-os vámok vonatkoznak, mivel az energiaimport kritikus fontosságú Görögország gazdasága számára.
- Földgáz: A földgáz gyakran vámmentes, különösen bizonyos kereskedelmi megállapodások keretében.
- Szén: A szénimportra jellemzően 0% és 2% közötti adót vetnek ki, a származási országtól függően.
6.2. Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek: A napelemek importjára általában 0% és 2% közötti vámok vonatkoznak, összhangban Görögország megújuló energia ösztönzésére irányuló erőfeszítéseivel.
- Szélturbinák: A szélenergia-berendezések általában mentesülnek a vámok alól a megújuló energiabefektetések előmozdítása érdekében.
Különleges importvámok országonként
1. Európai Unió (EU)
Az Európai Unió tagjaként Görögország nem vet ki vámot a más uniós országokból származó importra az európai egységes piacnak köszönhetően, amely lehetővé teszi az áruk szabad mozgását.
2. Egyesült Államok
Az Egyesült Államokból származó termékekre a szokásos uniós vámok vonatkoznak. A kereskedelmi viták miatt azonban bizonyos amerikai árukra, különösen az acélra és az alumíniumra, további, 10% és 25% közötti vámok vonatkozhatnak.
3. Kína
A kínai importra a szokásos közös vámtarifák vonatkoznak, de bizonyos árukra, például a textil- és acéltermékekre akár 25% -os dömpingellenes vámok is vonatkozhatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és az olcsó termékek dömpingjével kapcsolatos aggodalmak miatt.
4. Fejlődő országok
Görögország, az EU tagjaként, preferenciális vámtarifákat alkalmaz a fejlődő országokból származó importra az Általános Preferenciarendszer (GSP) keretében. Ez lehetővé teszi a jogosult országokból származó árukra vonatkozó csökkentett vagy nulla vámtarifák alkalmazását, különösen a textil-, mezőgazdasági- és nyersanyagok esetében.
5. Japán
Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) értelmében számos japán termék, beleértve az autókat és az elektronikát, csökkentett vámtarifákkal vagy vámmentes hozzáféréssel rendelkezik a görög piachoz.
Országadatok: Görögország
- Hivatalos név: Görög Köztársaság (Ελληνική Δημοκρατία)
- Főváros: Athén
- Legnagyobb városok:
- Athén
- Thesszaloniki
- Pátra
- Egy főre jutó jövedelem: 22 000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: 10,4 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: görög
- Pénznem: Euró (€)
- Elhelyezkedés: Délkelet-Európa, Albániával, Észak-Macedóniával, Bulgáriával és Törökországgal határos, partvonalai az Égei-, a Jón- és a Földközi-tenger mentén húzódnak.
Görögország földrajzának, gazdaságának és főbb iparágainak leírása
Földrajz
Görögország Délkelet-Európában található, hegyvidéki szárazfölddel és kiterjedt partvonallal az Égei-, Jón- és Földközi-tenger mentén. Számos szigetéről híres, amelyek közül Kréta, Rodosz és a Kikládok a leghíresebbek. Görögország zord terepe történelmileg formálta mezőgazdaságát és kereskedelmét, stratégiai elhelyezkedése pedig kritikus központtá teszi az Európa, Ázsia és Afrika közötti kereskedelem számára.
Gazdaság
Görögország gazdasága vegyes és fejlett, nagyrészt szolgáltatásalapú, a turizmus és a hajózás a két legfontosabb ágazat. Az ország gazdag kulturális történelemmel rendelkezik, így a külföldi látogatók elsődleges célpontja. Emellett Görögország erős mezőgazdasági ágazattal rendelkezik, amelynek fő exportcikkei közé tartozik az olajbogyó, az olívaolaj, a bor és a tenger gyümölcsei.
A görög gazdaság azonban jelentős kihívásokkal is szembesült, beleértve a 2009-ben kezdődött adósságválságot. Ezt követően Görögország szigorú megszorító intézkedéseket, gazdasági reformokat és pénzügyi támogatási programokat vezetett be gazdasága stabilizálása érdekében. Az Európai Unió tagjaként Görögország élvezi az egységes piac előnyeit, amely lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a határokon át.
Főbb iparágak
- Turizmus: Görögország gazdag történelmi öröksége és természeti szépsége évente turisták millióit vonzza. Az ágazat jelentősen hozzájárul az ország GDP-jéhez, és a lakosság nagy részének biztosít munkahelyeket.
- Hajózás: Görögország rendelkezik a világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával. Az ország stratégiai elhelyezkedése kulcsfontosságú szereplővé teszi a globális hajózásban és logisztikában.
- Mezőgazdaság: Görögország olajbogyó-, olívaolaj-, gyümölcs-, zöldség- és bortermeléséről ismert. A mezőgazdasági ágazat létfontosságú mind a belföldi fogyasztás, mind az export szempontjából.
- Gyártás: Görögországban a feldolgozóipar magában foglalja az élelmiszer-feldolgozást, a textilipar és a vegyipar. Fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban.
- Energia: Görögország növeli a megújuló energiaforrásokba, különösen a nap- és szélenergiába történő beruházásait. Az ország napsütéses éghajlata és szeles szigetei ideális feltételeket biztosítanak ezen iparágak virágzásához.
