Németország, mint Európa egyik legnagyobb gazdasága és a globális kereskedelem kulcsszereplője, strukturált vámtarifa-rendszert alkalmaz az Európai Unión (EU) kívülről importált árukra. EU-tagállamként Németország az EU közös vámtarifáját (CCT) követi a nem EU-országokból származó import esetében.
Németországi tarifaszerkezet
A Németországban alkalmazott vámtarifák összhangban vannak az EU Közös Vámtarifájával (CCT). Németország a termék jellegétől függően különböző vámtarifa-struktúrákat alkalmaz:
- Értékvám: Az importált áruk értékének százalékos aránya (pl. a termék teljes értékének 10%-a).
- Specifikus vám: Az áruk fizikai jellemzőin alapuló fix összeg (pl. 2 euró kilogrammonként).
- Kombinált vám: Egyes termékekre alkalmazott értékvámok és tételes vámok kombinációja.
A németországi vámtarifák a származási országtól függően is változnak az EU kiterjedt kereskedelmi megállapodási hálózata és a különböző régiókkal kötött preferenciális kereskedelmi rendszerei miatt. Az EU más tagállamaiból importált árukra nem vonatkoznak vámok az európai egységes piacnak köszönhetően, amely biztosítja az áruk szabad mozgását. A nem EU-országok esetében a vámtarifák termékkategóriánként és kereskedelmi megállapodásonként eltérőek.
Vámtarifák termékkategóriánként
1. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
Németország számos mezőgazdasági terméket és élelmiszert importál, amelyek közül sokra az EU mezőgazdaságának védelmét szolgáló vámok vonatkoznak. A konkrét vámok a termék típusától és származási országától függenek.
1.1. Gyümölcsök és zöldségek
- Friss gyümölcsök: A friss gyümölcsök importvámai jellemzően 5% és 20% között mozognak, a gyümölcs típusától függően. Például a trópusi gyümölcsök, mint például az ananász és a banán, általában magasabb vámokkal rendelkeznek, mint a mérsékelt égövi gyümölcsök, mint például az alma.
- Zöldségek: A friss és fagyasztott zöldségeket általában 5% és 14% közötti adókulccsal adóztatják.
Különleges importvámok:
- Nem EU-s országokból származó banán: Ezekre tonnánként 75 eurós különleges vám vonatkozik.
- Citrusfélék: Bizonyos citrusfélékre különleges vámok vonatkozhatnak a déli EU-tagállamok belföldi termelésének védelme érdekében.
1.2. Tejtermékek
- Tej és tejszín: Ezeket az importtermékeket 10% és 30% közötti adókulccsal terhelik, típusuktól és formájuktól (friss, porított stb.) függően.
- Sajt: A sajtok importjára általában 5% és 25% közötti vámtarifa vonatkozik. A vámtarifa a sajt fajtájától (lágy, kemény, ömlesztett) függ.
- Vaj: A vajra vonatkozó behozatali vámok jellemzően 10% és 25% között mozognak.
Különleges importvámok:
- Kereskedelmi megállapodások nélküli, nem uniós országokból származó sajtok: A termékekre magasabb vámok vagy kvóták vonatkozhatnak, amelyek 100 kilogrammonként akár 140 eurós kiegészítő vámot is jelenthetnek.
1.3. Hús és baromfi
- Marhahús: A marhahús behozatalára általában 12% és 30% közötti vámok vonatkoznak, attól függően, hogy a hús friss, fagyasztott vagy feldolgozott.
- Sertéshús: A sertéshús behozatalára jellemzően 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak.
- Baromfi: A baromfi, például a csirke és a pulyka, általában 15% és 20% közötti adókulccsal adózik.
Különleges importfeltételek:
- Amerikai marhahús: Az amerikai marhahúsimportra magasabb vámok vonatkozhatnak az EU hormonkezelt marhahúsra vonatkozó korlátozásai miatt, amely betiltásra került. Kvóták vannak érvényben, és a kvótán felüli importra büntetővámok vonatkoznak.
2. Gyártott áruk
Németország vezető ipari termékek gyártója és exportőre, de nagy mennyiségű textil-, elektronikai és gépipari terméket is importál. A gyártott termékekre vonatkozó vámok a terméktípustól és attól függően változnak, hogy ipari felhasználásra vagy fogyasztási cikknek minősülnek-e.
2.1. Textil és ruházat
- Pamut textíliák: A pamut szöveteket és ruhadarabokat jellemzően 8% és 12% közötti adókulccsal adóztatják, a terméktől és származási országától függően.
- Szintetikus textíliák: A szintetikus szálakból, például poliészterből készült termékekre 5–10%-os vám vonatkozik attól függően, hogy nyersanyagról vagy kész ruházatról van-e szó.
- Cipők: A lábbelik importjára, legyenek azok bőr vagy szintetikus anyagok, általában 12–17% -os vámok vonatkoznak.
Különleges importvámok:
- Textilipari import fejlődő országokból (pl. Banglades): Bizonyos fejlődő országokból származó importra csökkentett vámok vagy vámmentes hozzáférés vonatkozhat az Általános Preferenciarendszer (GSP) vagy a „Mindent, csak fegyvert nem” (EBA) kezdeményezés keretében.
2.2. Gépek és elektronika
- Ipari gépek: Az olyan iparágakban használt gépek importjára, mint az építőipar vagy a gyártóberendezések, általában 0% és 5% közötti vámok vonatkoznak, mivel ezeket a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlennek tekintik.
- Szórakoztató elektronikai cikkek (tévék, rádiók stb.): A szórakoztató elektronikai cikkek vámtarifája a terméktől függően 5% és 10% között mozog.
- Számítógépek és perifériák: Németország 0%-os vámot alkalmaz a számítógépek, perifériák és kapcsolódó alkatrészek importjára az Információs Technológiai Megállapodás (ITA) értelmében, amely eltörli a vámokat bizonyos csúcstechnológiás termékekre.
Különleges importfeltételek:
- Gépek fejlődő országokból: Az EU GSP-rendszere keretében preferenciális vámok vonatkozhatnak rá, amelyek csökkentik a jogosult fejlődő országokból származó gépek importjára kivetett vámokat.
2.3. Gépjárművek és autóalkatrészek
- Személygépjárművek: A személygépkocsik behozatali vámja 10%, az EU-n kívüli személygépkocsi-importra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően.
- Teherautók és haszongépjárművek: A teherautókra és egyéb haszongépjárművekre vonatkozó vámok 5% és 10% között mozognak, a jármű méretétől és típusától függően.
- Autóalkatrészek: Az autóalkatrészeket általában 4–8%-os adókulccsal adóztatják, az olyan alapvető alkatrészekre, mint a motorok, alacsonyabb vámtarifát alkalmaznak.
Különleges importvámok:
- Japán autók: Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) értelmében a japán autókra kivetett vámok fokozatosan csökkennek, egyes járműkategóriák mostantól vámmentesek.
3. Vegyi termékek
3.1. Gyógyszerek
- Gyógyszerek: A legtöbb gyógyszerimport, beleértve a gyógyszereket és a hatóanyagokat (API-kat), mentesül a vámok alól a WTO kereskedelmi egyszerűsítési megállapodása értelmében, hogy biztosítsa a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
- Nem gyógyszerészeti vegyi anyagok: Az egyéb vegyi termékek, beleértve az ipari vegyszereket és a műtrágyákat, általában 3–6% -os adókulccsal adóztatnak.
Különleges importvámok:
- Bizonyos országokból származó ömlesztett vegyi anyagok: A vámok a környezetvédelmi és biztonsági előírások alapján kiigazíthatók, magasabb vámokkal az uniós szabványoknak nem megfelelő régiókból származó termékek esetében.
3.2. Műanyagok és polimerek
- Nyers műanyagok: A nyers műanyagok, például a polimerek importjára körülbelül 6,5% -os vám vonatkozik.
- Műanyag termékek: A kész műanyag termékekre, beleértve a csomagolóanyagokat is, általában 3% és 8% közötti vámok vonatkoznak.
4. Fa- és papírtermékek
4.1. Fűrészáru és fűrészáru
- Nyersfa: A feldolgozatlan fa, például a rönk és a fűrészáru importjára 0–2%-os vámok vonatkoznak az építőipar támogatása érdekében.
- Feldolgozott faanyag: A feldolgozott faanyagra, például a rétegelt lemezre és a forgácslapra vonatkozó vámok jellemzően 4% és 6% között mozognak.
Különleges importvámok:
- Nem EU-s országokból származó faanyag: Bizonyos nem EU-s országokból származó faanyag importvámaira fenntarthatósági aggályok miatt magasabb tarifák vonatkozhatnak.
4.2. Papír és karton
- Újságpapír: Az újságpapír importja jellemzően vámmentes a kiadói ipar támogatása érdekében.
- Bevonatos papír: A bevonatos és fényes papírra vonatkozó vámok általában 3% és 7% között vannak.
- Csomagolóanyagok: A kartont és más csomagolóanyagokat 5% és 8% közötti adókulcs terheli, a papír típusától és a tervezett felhasználástól függően.
5. Fémek és fémtermékek
5.1. Vas és acél
- Nyersacél: A nyersacél-anyagok, például a vasérc importját jellemzően 0% és 3% közötti adókulcs terheli.
- Kész acéltermékek: A kész acéltermékekre, például acélrudakra, -lemezekre és -gerendákra kivetett vámok általában 3% és 6% között mozognak.
- Rozsdamentes acél: A rozsdamentes acél importját jellemzően 0% és 5% közötti adókulcs terheli, a termék típusától függően.
Különleges importvámok:
- Kínából származó acélimport: Bizonyos kínai acélimportokra 10% és 25% közötti dömpingellenes vámok vonatkoznak az EU kereskedelmi védelmi intézkedései miatt.
5.2. Alumínium
- Nyers alumínium: Az alumínium, beleértve a tuskókat és lemezeket is, importjára 2–4%-os vámok vonatkoznak.
- Alumíniumtermékek: Az alumínium késztermékekre, például a konzervdobozokra és a csomagolóanyagokra 5% és 8% közötti vámtarifák vonatkoznak.
6. Energiatermékek
6.1. Fosszilis tüzelőanyagok
- Nyersolaj: A nyersolaj importjára jellemzően 0%-os vámok vonatkoznak, mivel az EU és Németország nagymértékben támaszkodik az importált olajra az energiatermelésben.
- Finomított kőolajtermékek: A benzin, a dízelolaj és más finomított termékek importját 5–10%-os adóval terhelik a jövedéki adókon felül.
- Földgáz: A földgáz jellemzően vámmentes a meglévő kereskedelmi megállapodások értelmében.
6.2. Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek: A megújuló energiaforrások használatának előmozdítása érdekében a napelemeket általában 0% és 2% közötti vámtarifával importálják.
- Szélturbinák: A szélturbina-berendezések jellemzően mentesülnek a vámok alól, hogy támogassák Németország energetikai átállását.
Különleges importvámok országonként
1. Európai Unió (EU)
Az EU más tagállamaiból importált árukra nem vonatkoznak vámok. Az áruk szabad mozgása az európai egységes piac alapelve, amely lehetővé teszi az áruk vámellenőrzések vagy további vámok nélküli áramlását az EU-n belül.
2. Egyesült Államok
Az Egyesült Államokra a Németországba importált árukra a szokásos uniós vámok vonatkoznak. A kereskedelmi feszültségek és viták miatt azonban egyes amerikai árukra, különösen az acélra, az alumíniumra és a mezőgazdasági termékekre további , 10–25% -os vámok vagy megtorló vámok szabhatnak ki.
3. Kína
A Kínából származó importra a szokásos közös vámtarifák vonatkoznak, de bizonyos árukra, köztük a textilekre és az acélra akár 25% -os dömpingellenes vámok is vonatkozhatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és az alulárazott termékek dömpingjével kapcsolatos aggodalmak miatt az uniós piacon.
4. Fejlődő országok
Németország, mint az EU tagja, preferenciális vámtarifákat kínál a fejlődő országoknak az Általános Preferenciarendszer (GSP) keretében. Ez lehetővé teszi a fejlődő országokból származó importra vonatkozó csökkentett vagy nulla vámtarifák alkalmazását, különösen olyan áruk esetében, mint a textil, a mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok.
5. Japán
Az EU–Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás (EPA) értelmében számos japán áru, beleértve az autókat és az elektronikai cikkeket is, csökkentett vámtarifákban részesül. A megállapodás részeként a japán autókra kivetett vámokat fokozatosan eltörölték, és számos más áru preferenciális hozzáférést élvez a német piachoz.
Országadatok: Németország
- Hivatalos név: Német Szövetségi Köztársaság (Bundesrepublik Deutschland)
- Főváros: Berlin
- Legnagyobb városok:
- Berlin
- Hamburg
- München
- Egy főre jutó jövedelem: 53 075 USD (2023-as becslés)
- Népesség: 84 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: német
- Pénznem: Euró (€)
- Fekvés: Közép-Európa, északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, délen Ausztriával és Svájccal, nyugaton pedig Franciaországgal, Luxemburggal, Belgiummal és Hollandiával határos.
Németország földrajzának, gazdaságának és főbb iparágainak leírása
Földrajz
Németország Európa szívében fekszik, változatos tájjal, az északi Északi-tenger és a Balti-tenger partvidékétől a déli Alpokig. Az országot számos nagyobb folyó szeli át, köztük a Rajna, az Elba és a Duna, amelyek történelmileg kritikus szerepet játszottak a kereskedelemben. Németország központi elhelyezkedése természetes központtá teszi az Európán belüli, valamint az Európa és más régiók közötti kereskedelem számára.
Gazdaság
Németország Európa legnagyobb és a világ egyik legerősebb gazdasága. Magasan fejlett ipari bázissal, képzett munkaerővel, valamint a mérnöki tudományok és az innováció terén ismert. Az ország a világ harmadik legnagyobb exportőre, gazdasága pedig nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől. Németország az Európai Unió és az euróövezet tagja, és központi szerepet játszik az EU kereskedelem- és gazdaságpolitikai döntéshozatalában.
A német gazdaságot a feldolgozóipar uralja, különösen olyan iparágakban, mint az autógyártás, a vegyipar, az elektronika, a gépipar és a megújuló energia. Németország exportja olyan magas hozzáadott értékű árukat foglal magában, mint az autók, a gépek, a gyógyszerek és az ipari berendezések. Emellett a szolgáltatási szektor, különösen a pénzügy, a turizmus és a logisztika, jelentősen hozzájárul a gazdasághoz.
Főbb iparágak
- Autóipar: Németország ad otthont a világ néhány legnagyobb és legismertebb autógyártójának, köztük a Volkswagennek, a BMW-nek és a Mercedes-Benznek. Az autóipar Németország exportjának jelentős részét teszi ki.
- Vegyi anyagok és gyógyszerek: A német vegyipari vállalatok, mint például a BASF és a Bayer, világelsők az ipari vegyi anyagok és gyógyszerek gyártásában.
- Gépészet és gépészet: A német mérnöki cégek széles választékban gyártanak kiváló minőségű ipari gépeket és szerszámokat. Németország gépiparága globális vezető az exportban.
- Megújuló energia: Németország a globális megújulóenergia-forradalom élvonalában jár, jelentős beruházásokkal a napenergiába, a szélenergiába és az energiahatékonysági technológiákba.
- Információtechnológia és elektronika: Németország elektronikai ipara vezető szerepet tölt be a csúcstechnológiás berendezések, többek között az orvostechnikai eszközök, az ipari automatizálás és a telekommunikációs infrastruktúra gyártásában.
