Dzsibuti, Afrika és a Közel-Kelet metszéspontjában fekvő kicsi, de stratégiailag jelentős ország Afrika szarván. A Vörös-tenger bejáratánál fekvő Dzsibuti a nemzetközi kereskedelem, különösen a szárazföldi Etiópia számára jelentős szállítási központként szolgál. Az ország termékek széles skáláját importálja, beleértve a mezőgazdasági termékeket, ipari gépeket, fogyasztási cikkeket és energiatermékeket. Dzsibuti számos regionális kereskedelmi szervezet tagja, beleértve a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piacot (COMESA), amely preferenciális vámtarifákat kínál a tagországok számára. Dzsibuti vámtarifa-rendszere a helyi iparágak védelmét, a bevételszerzést és a lakosság számára az alapvető árukhoz való hozzáférés biztosítását szolgálja. A vámok a termékkategórián és annak származási helyén alapulnak, bizonyos termékekre különleges importvámokat alkalmaznak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellensúlyozása vagy a helyi termelés védelme érdekében.
Dzsibuti vámtarifák termékkategóriánként
1. Mezőgazdasági termékek
Dzsibuti nagymértékben támaszkodik az importált élelmiszerekre száraz éghajlata miatt, ami korlátozza a hazai mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági importra kivetett vámok általában mérsékeltek, hogy biztosítsák a lakosság számára a megfizethető élelmiszerekhez való hozzáférést, miközben védik a helyi kisgazdálkodókat. Az ország jelentős mennyiségű gabonafélét, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget importál.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Dzsibuti gabonafélék nagy részét, beleértve a búzát, a rizst és a kukoricát, importálja a belföldi élelmiszer-kereslet kielégítése érdekében.
- Búza: Általában 8–12% -os adókulccsal terhelik, a típustól és a származási országtól függően.
- Rizs: 5–10% -os vámtarifa vonatkozik rá.
- Kukorica: A vámok 8% és 12% között mozognak, a COMESA-országok kedvezményes tarifákkal.
- Gyümölcsök és zöldségek: Dzsibuti különféle gyümölcsöket és zöldségeket importál, elsősorban a szomszédos országokból és a nemzetközi piacokról.
- Citrusfélék (narancs, citrom): Általában 10–15%-os adókulccsal terhelik.
- Leveles zöldségek és gyökérzöldségek: Az importra 5–12% -os adót vetnek ki, a COMESA tagállamaiból származó importra pedig csökkentett vámtarifát alkalmaznak.
- Cukor és édesítőszerek: A cukor alapvető importcikk, és a vámokat úgy alakították ki, hogy egyensúlyt teremtsenek a megfizethetőség és a helyi bevételszerzés között.
- Finomított cukor: Általában 10–15%-os adókulccsal terhelt, a COMESA keretében a regionális importra csökkentett adókulcsokkal.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
Az állattenyésztés fontos szerepet játszik Dzsibuti vidéki gazdaságában, de az ország továbbra is importál húst és tejtermékeket a városi igények kielégítésére.
- Hús és baromfi: Dzsibuti húst és baromfit importál, különösen a szomszédos Etiópiából, valamint globális beszállítóktól.
- Marha- és bárányhús: Általában 12–15%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Baromfi (csirke és pulyka): Az importra 10% -os adó vonatkozik, a regionális kereskedelmi partnerek számára kedvezményes adókulcsokkal.
- Tejtermékek: Dzsibuti különféle tejtermékeket, például tejport, vajat és sajtot importál Európából és a Közel-Keletről.
- Tejpor: Általában 5% -os adókulccsal, a COMESA-országok esetében csökkentett vámtarifákkal.
- Sajt és vaj: A vámok 10% és 15% között mozognak, a származási országtól függően.
1.3 Különleges importvámok
Dzsibuti dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat vethet ki bizonyos mezőgazdasági termékekre, ha behozatalukról kiderül, hogy károsítja a helyi termelést. Például a Brazíliából származó baromfira vagy az Európából származó tejtermékekre vámokat vethetnek ki a hazai piacok tisztességtelen árképzéssel szembeni védelme érdekében.
2. Ipari áruk
Dzsibuti ipari termékek széles skáláját importálja infrastruktúra-fejlesztése, feldolgozóiparának és szolgáltatási ágazatainak támogatása érdekében. Ahogy az ország folyamatosan modernizálja infrastruktúráját, az ipari gépekre és berendezésekre kivetett vámok általában alacsonyak, hogy ösztönözzék a beruházásokat és a fejlesztést.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: Dzsibuti jelentős mennyiségű gépet importál, különösen az építőiparban és a gyártásban. Az ilyen importra kivetett vámok viszonylag alacsonyak az infrastruktúra fejlesztésének elősegítése érdekében.
- Építőipari gépek (daruk, buldózerek): Általában 5% és 10% közötti adókulcs vonatkozik rájuk, a gép típusától függően.
- Gyártóberendezések: A vámok 0% és 5% között mozognak, a COMESA-országokból származó importra csökkentett vámtarifákat alkalmaznak.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépek és berendezések, mint például a generátorok és a transzformátorok, kulcsfontosságúak az ország iparának és a városi területek energiaellátásában.
- Generátorok és transzformátorok: Általában 5–10% -os adókulcs vonatkozik rájuk, a regionális partnerektől származó import esetében alacsonyabb kulcsokkal.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Dzsibuti gépjárműveinek és autóalkatrészeinek nagy részét importálja, különösen Ázsiából, Európából és a Közel-Keletről. A gépjárművek vámtarifája a jármű típusától és motorteljesítményétől függően változik.
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra vonatkozó behozatali vámok a motor méretétől és a jármű korától függenek.
- Kis személygépkocsik (1500 cm³ alatt): Általában 10% és 15% közötti adókulcs vonatkozik rájuk.
- Luxusautók és terepjárók: A nagyobb, luxusjárművekre 20–25% -os magasabb vámok vonatkoznak.
- Haszongépjárművek: A teherautók, buszok és egyéb haszongépjárművek importja kulcsfontosságú Dzsibuti logisztikai és közlekedési infrastruktúrája számára.
- Teherautók és buszok: Általában 10%-os adókulcs vonatkozik rájuk, a COMESA-országokból történő behozatal esetén kedvezményes adókulcsokkal.
- Járműalkatrészek és tartozékok: A járműalkatrészek, például a gumiabroncsok, akkumulátorok és motorok 5% és 15% közötti adókulcs alá esnek, típustól és származási országtól függően.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Dzsibuti különleges importvámokat vethet ki az olyan országokból származó ipari termékekre, amelyekről bebizonyosodik, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, például dömpinget folytatnak. Például dömpingellenes vámokat vethetnek ki a Kínából származó acéltermékekre vagy bizonyos ázsiai országokból származó autóipari alkatrészekre a helyi vállalkozások védelme érdekében.
3. Textil és ruházat
A textil- és ruházati cikkek importja kulcsfontosságú Dzsibuti belföldi keresletének kielégítéséhez, mivel a helyi textilipar még gyerekcipőben jár. Az ország textil- és ruhadarabjainak nagy részét Ázsiából, különösen Kínából, Indiából és Bangladesből importálja.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak és fonal: Dzsibuti olyan nyersanyagokat importál, mint a pamut, a gyapjú és a szintetikus szálak, hogy támogassa kis, de növekvő textiliparát.
- Pamut és gyapjú: Általában 5–10% -os adókulcs mellett, a COMESA-országokból származó importra csökkentett vámtarifákat alkalmaznak.
- Szintetikus szálak: A vámok 8% és 12% között mozognak, a szál típusától és a származási országtól függően.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatcikkek: Az importált ruhadarabokra mérsékelt vámok vonatkoznak a helyi textilipar védelme, miközben megfizethető hozzáférést biztosítanak a fogyasztók számára.
- Hétköznapi viselet és egyenruha: Általában 10–15%-os adókulcs vonatkozik rá, a regionális kereskedelmi megállapodások értelmében a COMESA-ból és Etiópiából származó importra kedvezményes adókulcsokat alkalmaznak.
- Luxus- és márkás ruházat: A prémium ruhadarabokra és a márkás ruházatra 20–25% -os magasabb vámok vonatkozhatnak.
- Cipők: Az importált lábbelikre 10–15%-os adót kell fizetni, az anyagtól és a származási helytől függően.
- Bőrcipők: Általában 15%-os adókulcs vonatkozik rájuk, a COMESA-ból és a szomszédos országokból származó importra alacsonyabb vámtarifákat alkalmaznak.
3.3 Különleges importvámok
Dzsibuti dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos kategóriájú textil- és ruházati termékekre, például Kínából és Indiából, ha bebizonyosodik, hogy ezek a termékek tisztességtelen árképzési gyakorlat révén alákínálnak a helyi gyártók árainak.
4. Fogyasztási cikkek
Dzsibuti a belföldi kereslet kielégítése érdekében számos fogyasztási cikket importál, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási gépeket és bútorokat. E termékek vámtarifái kategóriánként eltérőek, alacsonyabbak az alapvető cikkek, és magasabbak a luxuscikkek esetében.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: Dzsibuti a legtöbb háztartási gépét, például hűtőszekrényeket, mosógépeket és légkondicionálókat Ázsiából és Európából importálja.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 10–15%-os adókulccsal terhelik, a COMESA-országokból származó importra alacsonyabb vámtarifákat alkalmaznak.
- Mosógépek és légkondicionálók: 10% és 15% közötti vámtarifa vonatkozik rájuk, márkától és származási országtól függően.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkek, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, alapvető importcikkek Dzsibutiban, amelyekre a vámtarifák a terméktől és a származási helytől függően változnak.
- Televíziók: Általában 10–15%-os adókulcs mellett, preferenciális vámtarifákkal a COMESA-térségből és Etiópiából származó importra.
- Okostelefonok és laptopok: Általában 5% és 10% közötti adókulcs vonatkozik rájuk, a márkától és a származási országtól függően.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak , az anyagtól és a származási országtól függően.
- Fa bútorok: Általában 15%-os adókulcs vonatkozik rájuk, a szomszédos afrikai országokból származó importra pedig alacsonyabb vámok vonatkoznak a regionális kereskedelmi megállapodások keretében.
- Műanyag és fém bútorok: 10–15% -os vámtarifa vonatkozik rájuk, a származási országtól függően.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, általában 10–15%-os adókulccsal adóztatnak, a COMESA-országokból származó importra pedig alacsonyabb vámtarifát alkalmaznak.
4.3 Különleges importvámok
Dzsibuti dömpingellenes vámokat vethet ki bizonyos fogyasztási cikkekre, például elektronikai cikkekre vagy bútorokra, olyan országokból, mint Kína, ha bebizonyosodik, hogy ezeket az importtermékeket piaci ár alatt értékesítik, károsítva ezzel a helyi iparágakat.
5. Energia és kőolajtermékek
Dzsibuti energiaigényének, különösen a kőolajtermékek importjától függ. A kormány célja, hogy egyensúlyt teremtsen a megfizethető energia iránti igény és a vámokon keresztüli állami bevételszerzés között.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: Dzsibuti kőolajtermékeinek nagy részét a Közel-Keletről és a szomszédos afrikai országokból importálja.
- Nyersolaj: Általában nulla vámtarifával adóztatják, hogy biztosítsák a megfizethető energiaellátást.
- Benzin és dízel: Általában 10% -os adókulcs vonatkozik rá, bár a COMESA tagállamokból származó importra kedvezményes vámok vonatkozhatnak.
- Dízel és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított termékeket jellemzően 5–10% -os adókulccsal adóztatják, a regionális kereskedelmi partnerek esetében alacsonyabb kulcsokkal.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: A megújuló energiainfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése érdekében Dzsibuti nulla vámtarifát alkalmaz a megújuló energiaberendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Dzsibuti prioritásként kezeli a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget a lakosság számára.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre, beleértve az életmentő gyógyszereket is, általában nulla vámtarifa vonatkozik a lakosság megfizethetőségének biztosítása érdekében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 5–10% -os vámtarifa vonatkozhat, típustól és származási országtól függően.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközökre, például a diagnosztikai eszközökre, a sebészeti eszközökre és a kórházi ágyakra általában nulla vagy alacsony vámtarifák vonatkoznak (2–5%), a termék szükségességétől és származási helyétől függően.
7. Különleges importvámok és mentességek
7.1 Nem preferenciális országokra vonatkozó különleges vámok
Dzsibuti dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat vet ki bizonyos, nem preferenciális országokból származó importtermékekre, amelyekről kiderül, hogy támogatottak vagy piaci ár alatt értékesítik őket. Ezek az intézkedések védik a helyi iparágakat a tisztességtelen versenytől. Például az olyan országokból származó acéltermékekre és textiltermékekre, mint Kína és India, további vámok vonatkozhatnak a piaci torzulások megelőzése érdekében.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- COMESA: Dzsibuti csökkentett vagy nulla vámtarifákat alkalmaz a Kelet- és Dél-afrikai Közös Piacon (COMESA) belül kereskedett árukra, ami elősegíti a regionális gazdasági integrációt.
- Általános Preferenciarendszer (GSP): Dzsibuti bizonyos termékeket importál fejlődő országokból csökkentett vagy nulla vámtarifával a GSP keretében, hogy támogassa a kevésbé fejlett országokkal folytatott kereskedelmet.
Országadatok
- Hivatalos név: Dzsibuti Köztársaság
- Főváros: Dzsibuti város
- Legnagyobb városok:
- Dzsibuti város (főváros és legnagyobb város)
- Ali Sabieh
- Tadjoura
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 3500 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 1,1 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelvek: francia, arab
- Pénznem: dzsibuti frank (DJF)
- Elhelyezkedés: Dzsibuti Kelet-Afrikában található, északon Eritreával, nyugaton és délen Etiópiával, délkeleten pedig Szomáliával határos. Partvonala a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl mentén húzódik.
Dzsibuti földrajza
Dzsibuti egy kis ország, amely Afrika és az Arab-félsziget stratégiai csomópontjában található. 23 200 négyzetkilométernyi területet foglal el, és változatos tájakat ölel fel, a part menti síkságoktól a száraz fennsíkokig és a vulkáni képződményekig.
- Tengerpart: Dzsibuti partvonala körülbelül 370 kilométer hosszú az Ádeni-öböl mentén, így létfontosságú hajózási központ a régió számára.
- Tavak: Az Assal-tó, Afrika legalacsonyabban fekvő pontja, egy sós tó Dzsibuti középső részén, és rendkívül magas sókoncentrációjáról ismert.
- Hegység: A Mousa Ali-hegység Dzsibuti legmagasabb pontja, csúcsai 2028 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el.
- Éghajlat: Dzsibuti száraz éghajlatú, amelyet meleg hőmérséklet és alacsony csapadékmennyiség jellemez, különösen a tengerparti területeken.
Dzsibuti gazdasága
Dzsibuti gazdasága elsősorban stratégiai elhelyezkedésén, mint tengeri csomópont, valamint a régió logisztikai és szolgáltatási központjaként betöltött szerepén alapul. Az ország kulcsfontosságú iparágai közé tartozik a kikötői szolgáltatások, a logisztika és a telekommunikáció, a növekvő ágazatok pedig az energia, a banki szolgáltatások és a turizmus.
1. Kikötői és logisztikai szolgáltatások
Dzsibuti gazdasága nagymértékben függ kikötői létesítményeitől, amelyek az Etiópiába és a régió más, szárazföldi országaiba irányuló import és export fő kapui. Dzsibuti kikötője Kelet-Afrika egyik legforgalmasabb kikötője, amely jelentős mennyiségű tranzitrakományt kezel Afrika, a Közel-Kelet és Európa között.
2. Banki és pénzügyi szolgáltatások
Dzsibuti pénzügyi szolgáltatási szektora bővül, amit az ország stratégiai elhelyezkedése és a regionális banki és befektetési központként való pozicionálásra irányuló erőfeszítései hajtanak. A kormány reformokat vezetett be a külföldi befektetések vonzása és a pénzügyi szektor növekedésének előmozdítása érdekében.
3. Energia
Dzsibuti megújuló energiaprojektekbe fektet be, különösen a geotermikus, nap- és szélenergia területén. Az országnak ambiciózus tervei vannak az energiafüggetlenség elérésére és a megújuló energia exportjára a szomszédos országokba, például Etiópiába és Szomáliába.
4. Távközlés és IKT
A telekommunikációs szektor egyre nagyobb szerepet játszik Dzsibuti gazdaságában, a kormány célja, hogy az országot regionális információs és kommunikációs technológiai (IKT) központtá alakítsa. Dzsibuti előnyére válik, hogy számos tenger alatti optikai kábel leszállópontjaként szolgál, amelyek Afrikát, a Közel-Keletet és Európát kötik össze.
5. Turizmus
Bár még fejletlen, Dzsibuti turizmusa növekszik az ország egyedülálló természeti tájainak, mint például az Assal-tó, az Abbé-tó és a Tadjoura-öböl, valamint a tengeri biodiverzitásnak köszönhetően, amely vonzza a búvárokat és az ökoturistákat.
