Ciprus, egy szigetország a Földközi-tenger keleti részén, 2004 óta tagja az Európai Uniónak (EU). Az EU tagállamaként Ciprus az EU közös vámtarifáját (CCT) alkalmazza, amikor nem uniós országokból importál árukat. Ez az egységes vámtarifa-rendszer biztosítja, hogy minden uniós ország, beleértve Ciprust is, azonos importvámokat vessen ki a nem uniós országokból érkező árukra. Az EU-n belül kereskedett árukra nulla vám vonatkozik, Ciprus pedig preferenciális kereskedelmi megállapodásokat kötött az EU-n kívüli országokkal és régiókkal, például az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA), Dél-Koreával, Kanadával és Japánnal. Ezenkívül Ciprus különleges importvámokat, például dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat alkalmaz, hogy megvédje a helyi iparágakat a tisztességtelen versenytől.
Vámtarifák termékkategóriánként Cipruson
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság fontos ágazat Cipruson, de az ország nagymértékben támaszkodik az importált mezőgazdasági termékekre a belföldi kereslet kielégítése érdekében. A mezőgazdasági importra kivetett vámokat az EU közös agrárpolitikája (KAP) és a preferenciális kereskedelmi megállapodások befolyásolják, amelyek csökkentik vagy eltörlik az egyes országokból származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Ciprus gabonaféléket, például búzát, kukoricát és rizst importál, a termék származási helyétől és feldolgozási módjától függően változó vámtarifákkal.
- Búza: Az EU-n belüli import mentes a vámoktól. Az EU-n kívüli import esetében a vámok nulla és 45% között mozognak, a típustól és a feldolgozási szakasztól függően.
- Rizs: A rizs behozatalára a nem uniós országok esetében 0–65% -os vámok vonatkoznak, a feldolgozási szinttől függően.
- Gyümölcsök és zöldségek: A mediterrán éghajlat miatt Ciprus gyümölcsöket és zöldségeket importál a kereslet kielégítésére, különösen a szezonon kívüli hónapokban.
- Citrusfélék (narancs, citrom): Az EU-n kívüli importra jellemzően 10–16%-os vámok vonatkoznak, bár az EU kereskedelmi megállapodásai értelmében preferenciális vámok érvényesek.
- Paradicsom, uborka és leveles zöldségek: A vámok 8% és 14% között mozognak, szezonális eltérésekkel a helyi gazdák védelme érdekében.
- Cukor és édesítőszerek: Ciprus jelentős mennyiségű cukrot importál, amelyre az EU vámkontingens-rendszere vonatkozik.
- Finomított cukor: A kvótán belüli behozatalra 0–20%-os vám vonatkozik, míg a kvótán felüli behozatalra akár 50% -os vám is vonatkozhat.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: Ciprus jelentős mennyiségű húst és baromfit importál, a helyi termelők védelmét szolgáló vámokkal.
- Marha- és sertéshús: Az EU-országokból származó behozatal vámmentes. A nem EU-országokból származó behozatalra 12–15% -os vám vonatkozik, bár a preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó behozatalra alacsonyabb vámok vonatkoznak.
- Baromfi (csirke és pulyka): Az importra 12,9%-os adó vonatkozik , a nem uniós országokra vonatkozó vámkontingensek keretében bizonyos mennyiségekre kedvezményes vámtarifákat alkalmaznak.
- Tejtermékek: A tejtermékek, például a sajt, a vaj és a tejpor importját szabályozzák a helyi termelés támogatása érdekében.
- Tejpor és sajt: Az EU-n kívüli importra 15–25% -os vámok vonatkoznak, bár Új-Zélandról, Norvégiából és más szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó importra csökkentett vámok vonatkozhatnak.
1.3 Különleges importvámok
A helyi mezőgazdaság védelme érdekében Ciprus dömpingellenes vámokat vagy védintézkedéseket alkalmazhat bizonyos mezőgazdasági importokra. Például Ciprus az EU többi országával együtt dömpingellenes vámokat vetett ki a Brazíliából származó baromfira, hogy támogassa az uniós baromfitenyésztőket.
2. Ipari áruk
Ciprus ipari szektora magában foglalja a feldolgozóipart, az építőipart és az energiaipart, amelyek nagymértékben függenek az importált ipari termékektől, például gépektől, berendezésektől és nyersanyagoktól. Az EU közös vámtarifája a nem EU-ból származó importra vonatkozik, míg az EU-n belüli és szabadkereskedelmi partnerországokból származó áruk vámmentesek vagy csökkentett vámtarifákat élveznek.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: Ciprus a gyártás, az építőipar és az energiaszektor támogatására gépek széles skáláját importálja.
- Építőipari gépek (daruk, buldózerek): A nem EU-országok általában 0% és 2,5% közötti adókulccsal adóztatják őket, az EU-tagállamok vámmentes hozzáféréssel és preferenciális elbánással a szabadkereskedelmi partnerek, például Japán és Dél-Korea számára.
- Gyártóberendezések: A vámok nulla és 5% között mozognak a nem uniós országokból származó importra, az EU-ból és az olyan országokból, mint Japán, az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás értelmében pedig nulla vám vonatkozik az importra.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépek és berendezések, például a generátorok és a transzformátorok elengedhetetlenek Ciprus infrastrukturális projektjeihez.
- Generátorok és transzformátorok: Általában 2,5–5%-os adókulcs alá esnek, bár a szabadkereskedelmi partnerországokból származó importra csökkentett vámok vonatkoznak.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Ciprus gépjárműveket és autóalkatrészeket importál, a vámok a jármű típusától és származási országától függenek. Az EU 10%-os gépjárműváma a nem uniós országokra vonatkozik, bár preferenciális vámok állnak rendelkezésre a szabadkereskedelmi partnerek, például Dél-Korea és Japán számára.
- Személygépjárművek: Az EU-országokból származó autókra nulla vám vonatkozik.
- Nem EU-ban gyártott járművek: Általában 10%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Japánból és Dél-Koreából származó importra a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodások értelmében nulla vagy csökkentett vám vonatkozik.
- Haszongépjárművek: A teherautók, buszok és egyéb haszongépjárművek behozatalát 10%-os adókulcs terheli, a szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országok számára kedvezményes tarifákkal.
- Járműalkatrészek és tartozékok: A járműalkatrészek, beleértve a motorokat, gumiabroncsokat és akkumulátorokat, importjára 4–10%-os adókulcs vonatkozik, a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó alkatrészekre pedig alacsonyabb vagy nulla vámtarifa vonatkozik.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Az uniós iparágak védelme érdekében dömpingellenes vámokat vetettek ki bizonyos kínai és indiai acéltermékekre és autóalkatrészekre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében.
3. Textil és ruházat
Ciprus jelentős mennyiségű textil- és ruházati cikket importál, különösen Ázsiából. Az EU közös vámtarifája vonatkozik a nem EU-ból származó textiltermékek importjára, míg a preferenciális kereskedelmi megállapodások bizonyos országok számára csökkentett vámtarifákat biztosítanak.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak és fonal: Ciprus importál nyersanyagokat, például pamutot, gyapjút és szintetikus szálakat a textiliparához.
- Pamut és gyapjú: Az EU-n kívüli importra jellemzően 4–8%-os adókulcs vonatkozik, az EU-ból és a szabadkereskedelmi partnerországokból, például Törökországból és Pakisztánból származó importra pedig nulla vámtarifa vonatkozik.
- Szintetikus szálak: A vámok 6% és 12% között mozognak, a származási országtól függően.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatáruk: Az importált ruhadarabokra mérsékelt vámok vonatkoznak, preferenciális elbánásban részesülnek a kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó termékek.
- Hétköznapi viselet és egyenruha: Általában 12–18%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Vietnamból és Bangladesből származó importra az EU Általános Preferenciarendszere (GSP) keretében csökkentett vámok vonatkoznak.
- Luxus- és márkás ruházat: A magasabb árkategóriájú ruhadarabokra 18–20% -os vámok vonatkozhatnak, míg a Dél-Koreából és Japánból származó importra a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében nulla vám vonatkozhat.
- Cipők: Az importált lábbelikre 8% és 17% közötti adót kell fizetni, az anyagtól és a származási országtól függően.
- Bőrcipők: Általában 17%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a kereskedelmi megállapodások értelmében csökkentett vámok vonatkoznak az olyan országokból származó importra, mint Vietnam és Dél-Korea.
3.3 Különleges importvámok
A helyi gyártók védelme érdekében Ciprus és az EU dömpingellenes vámokat vethet ki bizonyos textil- és ruházati termékekre, különösen Kínából és Indiából származó termékekre, ha ezeket a termékeket piaci ár alatt értékesítik.
4. Fogyasztási cikkek
Ciprus különféle fogyasztási cikkeket importál, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási gépeket és bútorokat. Ezekre a termékekre általában mérsékelt vámok vonatkoznak, a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó árukra alacsonyabb vagy nulla vámtarifa vonatkozik.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: Ciprus a legtöbb háztartási gépét, például hűtőszekrényeket, mosógépeket és légkondicionálókat az EU-országokból, Kínából és Dél-Koreából importálja.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 2,5% és 5% közötti adókulcs vonatkozik rájuk, bár az EU-ból és a szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó import vámmentes.
- Mosógépek és légkondicionálók: 5%-os vám vonatkozik rájuk , a Dél-Koreából származó importra az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás értelmében csökkentett vámtarifával.
- Szórakoztató elektronika: Ciprus elektronikai cikkeket, például televíziókat, okostelefonokat és laptopokat importál, amelyek vámtarifái származási országonként eltérőek.
- Televíziók: Általában 5%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Japánból és Dél-Koreából származó importra a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében nulla vám vonatkozik.
- Okostelefonok és laptopok: Általában 0–2,5%-os adókulcs vonatkozik rájuk, az EU-ból és a szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó importra pedig kedvezményes adókulcs vonatkozik.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 4% és 10% közötti vámok vonatkoznak , az anyagtól és a származási országtól függően.
- Fa bútorok: Általában 5–10%-os adókulcs vonatkozik rájuk, a Vietnamból és Törökországból érkező importra pedig kereskedelmi megállapodások értelmében csökkentett adókulcs vonatkozik.
- Műanyag és fém bútorok: 4–8%-os vámok vonatkoznak az EU-n kívüli importra.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, általában 5–10%-os adókulccsal adóztatnak, bár az olyan országokból, mint India és Pakisztán, a GSP keretében importált termékekre alacsonyabb vámok vonatkoznak.
4.3 Különleges importvámok
Az EU dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos kategóriájú bútorokra és lakberendezési cikkekre, például Kínára, hogy megakadályozza a tisztességtelen versenyt.
5. Energia és kőolajtermékek
Ciprus nagy mennyiségű energiaterméket, különösen kőolajat és földgázt importál energiaigényének kielégítésére. Az energiaimportra vonatkozó vámok általában alacsonyak az energiabiztonság és a megújuló energiaforrásokra való áttérés támogatása érdekében.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: Ciprus kőolajtermékeket importál, különösen Oroszországból, a Közel-Keletről és a szomszédos országokból.
- Nyersolaj: Általában nulla vámtarifa vonatkozik rá, összhangban az EU energiapolitikájával.
- Benzin és dízel: Általában 2,5% és 4% közötti adókulcs vonatkozik rá, a Norvégiából és Oroszországból érkező importra a kereskedelmi megállapodások értelmében alacsonyabb vámtarifák vonatkoznak.
- Dízelolaj és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított termékeket 3–5%-os adókulccsal adóztatják, bár a szomszédos országokból származó importra csökkentett vámok vonatkoznak.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: Ciprus, az EU többi országához hasonlóan, nulla vámtarifát alkalmaz a megújuló energiaforrások felhasználására a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Ciprus prioritásként kezeli a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget a lakosság számára.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerek, beleértve az életmentő gyógyszereket is, általában nulla vámtarifa alá esnek az EU általános vámrendszere értelmében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 2–5%-os vámtarifa vonatkozhat, bár a szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó importra csökkentett vámtarifák vonatkoznak.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközökre, például a diagnosztikai eszközökre, a sebészeti eszközökre és a kórházi ágyakra általában nulla vagy alacsony vámtarifák vonatkoznak (2–5%), a termék szükségességétől és származási országától függően.
7. Különleges importvámok és mentességek
7.1 Nem preferenciális országokra vonatkozó különleges vámok
Ciprus az EU-val összhangban dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat alkalmaz bizonyos, nem preferenciális országokból származó importtermékekre. Ezek a vámok védik az uniós iparágakat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól, például a dömpingtől vagy a támogatásoktól. Például az olyan országokból származó acéltermékek és textiltermékek, mint Kína és India, gyakran ilyen intézkedések hatálya alá tartoznak.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- EU szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k): Az EU részeként Ciprus vámmentesen férhet hozzá az EU-n belül kereskedett legtöbb áruhoz. Ezenkívül Ciprus csökkentett vagy nulla vámtarifát élvez az olyan országokkal, mint Japán, Dél-Korea, Kanada és Vietnam az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján kereskedett árukra.
- Általános Preferenciarendszer (GSP): A GSP keretében Ciprus csökkentett vámtarifákat alkalmaz bizonyos fejlődő országokból, például Indiából, Pakisztánból és Bangladesből származó importtermékekre.
Országadatok
- Hivatalos név: Ciprusi Köztársaság
- Főváros: Nicosia
- Legnagyobb városok:
- Nicosia (főváros és legnagyobb város)
- Limassol
- Larnaka
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 28 000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 1,2 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelvek: görög, török
- Pénznem: Euró (EUR)
- Elhelyezkedés: Ciprus a Földközi-tenger keleti részén található, Törökországtól délre és Szíriától nyugatra.
Ciprus földrajza
Ciprus egy szigetország a Földközi-tenger keleti részén, 9251 négyzetkilométeres területtel. Az ország stratégiai elhelyezkedéséről, változatos tájairól és gazdag történelméről ismert.
- Tengerpart: Ciprus partvonala több mint 648 kilométer hosszú, homokos strandokkal, sziklás partokkal és népszerű turisztikai célpontokkal.
- Hegyek: A sziget középső és délnyugati részét a Troodos-hegység uralja, legmagasabb csúcsa az Olümposz 1952 méteres magasságával.
- Éghajlat: Cipruson mediterrán éghajlat uralkodik, amelyet forró, száraz nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemeznek.
Ciprus gazdasága
Ciprus kicsi, de fejlett gazdasággal rendelkezik, amely nagymértékben függ a szolgáltatásoktól, a kereskedelemtől és a turizmustól. Az ország gazdaságát erős pénzügyi szolgáltatási szektor, növekvő hajózási ipar és a turizmusra való jelentős hangsúly jellemzi, különösen a mediterrán partvidéken.
1. Turizmus
A turizmus Ciprus gazdaságának egyik legfontosabb ágazata, amely jelentősen hozzájárul a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz. A sziget gazdag kulturális öröksége, gyönyörű strandjai és meleg mediterrán éghajlata évente turisták millióit vonzza.
2. Hajózási és tengeri szolgáltatások
Ciprus a világ egyik vezető tengeri központja, nagy hajónyilvántartással és virágzó tengeri szolgáltatási szektorral. A ciprusi hajózási ipar jelentősen hozzájárul a nemzetgazdasághoz, olyan szolgáltatásokat kínálva, mint a hajókezelés és a tengeri biztosítás.
3. Pénzügyi szolgáltatások
A pénzügyi szolgáltatási szektor, beleértve a banki, biztosítási és befektetési szolgáltatásokat, Ciprus gazdaságának kritikus eleme. Az ország regionális pénzügyi központtá vált, különösen az EU-ban és a mediterrán térségben működő vállalkozások számára.
4. Energia
Ciprus lehetőségeket kutat az energiaszektorban, különösen a Földközi-tenger keleti részén található tengeri földgázlelőhelyeken. Az energiainfrastruktúra fejlesztése és a földgázkészletek feltárása jelentős potenciált rejt magában a jövőbeli gazdasági növekedés szempontjából.
5. Mezőgazdaság
Bár a mezőgazdaság kisebb szerepet játszik a gazdaság egészében, továbbra is fontos a vidéki területek számára. A főbb növények közé tartozik a burgonya, a citrusfélék, a szőlő és az olajbogyó. A mezőgazdasági ágazatot az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében nyújtott támogatások támogatják.
