Horvátország, amely 2013 óta az Európai Unió (EU) tagja, az EU Közös Vámtarifáját (CCT) követi, amikor az Európai Unión kívülről importál árukat. Ez a közös vámrendszer biztosítja, hogy minden EU-tagállam, beleértve Horvátországot is, egységes importvámokat alkalmazzon a nem EU-országokból származó termékekre. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként Horvátország vámpolitikája összhangban van a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal. Horvátország EU-n belüli nyitott kereskedelmi politikájának köszönhetően az EU-tagállamokból származó termékek általában mentesek a vámoktól, míg a nem EU-országokból származó termékekre az EU vámtarifajegyzékében meghatározott standard tarifák vonatkoznak. Horvátország számos nem EU-országgal kötött preferenciális kereskedelmi megállapodásokból is profitál, amelyek csökkentik vagy eltörlik bizonyos árukra vonatkozó vámokat.
Horvátországban érvényes vámtarifák termékkategóriánként
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság fontos ágazat Horvátországban, bár az ország importra támaszkodik a különféle mezőgazdasági termékek iránti belföldi kereslet kielégítése érdekében. Az EU közös agrárpolitikája (KAP) befolyásolja a mezőgazdasági termékek vámtarifa-szerkezetét, csökkentett vagy nulla vámtarifával az EU-n belüli termékekre. A nem uniós országokból származó importra a termék típusától és az alkalmazandó kereskedelmi megállapodásoktól függően vámok vonatkoznak.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Horvátország gabonaféléket, például búzát, kukoricát és rizst importál a hazai termelés kiegészítéseként.
- Búza: Az EU-n belül jellemzően nulla vámtarifa alá esik. Az EU-n kívüli országokra az EU közös vámtarifája vonatkozik, amelynek vámtarifája 10% és 25% között mozog.
- Rizs: A nem uniós országokból importált rizsre 5–65% -os vámok vonatkoznak, a fajtától és a feldolgozottsági szinttől függően.
- Gyümölcsök és zöldségek: Horvátország a kereslet kielégítésére széles választékban importál gyümölcsöket és zöldségeket, különösen a holtszezonban.
- Citrusfélék (narancs, citrom): Az EU-n kívüli importra vonatkozó vámok 5% és 16% között mozognak, a származási országtól függően. A mediterrán országokkal, például Marokkóval kötött preferenciális megállapodások csökkentik ezeket a vámokat.
- Paradicsom és leveles zöldségek: Általában 8–14% -os adókulccsal terhelik, szezonális kiigazításokkal a hazai gazdálkodók védelme érdekében a betakarítási időszakban.
- Cukor és édesítőszerek: Horvátország elsősorban a helyi termelés kiegészítése érdekében importál cukrot. A cukorimportra vámkontingensek (TRQ-k) vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik bizonyos mennyiség csökkentett vámtarifával történő behozatalát, míg a kvótán felüli importra magasabb vámok vonatkoznak.
- Finomított cukor: A kvótán belüli importra nulla vám vonatkozik, míg a kvótán felüli importra 50% -os vám vonatkozik.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: Horvátország különféle húsokat és baromfikat importál a helyi kereslet kielégítésére, a vámok a hús típusától és a kereskedelmi megállapodásoktól függenek.
- Marha- és sertéshús: Az EU-n belül a marha- és sertéshúsra nulla vám vonatkozik. A nem uniós országokból származó importra 12–15% -os vám vonatkozik, bár preferenciális vámok vonatkozhatnak a kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokra, például Kanadára (a CETA keretében).
- Baromfi: Az EU-n kívüli baromfiimportra 12,9% -os vámot kell fizetni, a vámkontingensek keretében meghatározott mennyiségekre pedig alacsonyabb vámtarifát alkalmaznak.
- Tejtermékek: Horvátország tejtermékeket, például sajtot, tejport és vajat importál, a helyi tejtermelők védelmét szolgáló vámtarifákkal.
- Tejpor és sajt: A nem uniós országokból érkező importra 15–20% -os vámok vonatkoznak, bár a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból, például Új-Zélandról érkező importra csökkentett vámok vonatkozhatnak.
1.3 Különleges importvámok
A helyi mezőgazdaság védelme érdekében Horvátország védintézkedéseket vagy dömpingellenes vámokat alkalmazhat bizonyos mezőgazdasági importtermékekre. Például dömpingellenes vámokat vetettek ki a Brazíliából származó baromfitermékekre, hogy megvédjék az uniós baromfitenyésztőket a tisztességtelen árú importtól.
2. Ipari áruk
Horvátország ipari szektora, beleértve a feldolgozóipart, az építőipart és az energiatermelést, nagymértékben függ az ipari termékek importjától. Az EU közös vámtarifája a nem uniós országokból importált ipari termékek többségére vonatkozik, és konkrét kereskedelmi megállapodások keretében vámcsökkentések is elérhetők.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: Horvátország jelentős mennyiségű gépet és berendezést importál a feldolgozóipar és az építőipar számára. A gépek importjának nagy részére alacsony vagy nulla vám vonatkozik az uniós szabályozás értelmében.
- Építőipari gépek (kotrók, buldózerek): Általában 0% és 2,5% közötti adókulccsal, vámmentes hozzáféréssel az EU tagállamai számára és preferenciális elbánással a szabadkereskedelmi partnerek, például Dél-Korea számára.
- Gyártóberendezések: Általában 0–5% -os vámok vonatkoznak rájuk, a szabadkereskedelmi partnerországokból, például Japánból származó importra az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében nulla vám vonatkozik.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépek és berendezések kulcsfontosságúak Horvátország infrastrukturális fejlesztése szempontjából.
- Generátorok és transzformátorok: Az EU-n kívüli importra jellemzően 2–5% -os adót kell fizetni, bár a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok gyakran nulla vámot alkalmaznak.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Horvátország gépjárműveinek és autóalkatrészeinek jelentős részét importálja, különösen Németországból, Japánból és Dél-Koreából. A járművekre vonatkozó vámszerkezet tükrözi az EU helyi autógyártók védelmét, miközben elősegíti a kereskedelmet a kulcsfontosságú partnerekkel.
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra vonatkozó behozatali vámok a jármű típusától és származási országától függően változnak.
- EU-ban gyártott járművek: Vámmentes.
- Nem EU-ban gyártott járművek: Általában 10%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Dél-Koreából (az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás értelmében) és Japánból (az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás értelmében) érkező import csökkentett vagy nulla vámtarifával rendelkezik.
- Haszongépjárművek: A teherautók, buszok és egyéb haszongépjárművek behozatalát 10% -os adókulccsal terhelik, a kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országok számára pedig kedvezményes tarifákat alkalmaznak.
- Járműalkatrészek és tartozékok: A járműalkatrészek, beleértve a motorokat, gumiabroncsokat és akkumulátorokat, általában 4% és 10% közötti adókulcs alá esnek, bár a szabadkereskedelmi partnerországokból, például Törökországból származó alkatrészek vámmentesen importálhatók.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Az EU dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos kategóriájú ipari termékekre, beleértve az olyan országokból származó acél- és autóipari alkatrészeket, mint Kína és India, hogy megvédje a hazai iparágakat a tisztességtelen versenytől.
3. Textil és ruházat
Horvátország nagy mennyiségű textil- és ruházati cikket importál, különösen ázsiai országokból, mint például Kína, Banglades és Vietnam. A textiltermékek vámszerkezete tükrözi az EU azon erőfeszítéseit, hogy megvédje a hazai textilgyártókat, miközben biztosítja a fogyasztók számára a megfizethető ruházati cikkekhez való hozzáférést.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak és fonal: Horvátország olyan nyersanyagokat importál, mint a pamut, a gyapjú és a szintetikus szálak, hogy támogassa a helyi textilgyártást.
- Pamut és gyapjú: Az EU-n kívüli importra jellemzően 4–8%-os adó vonatkozik, a szabadkereskedelmi partnerországokból származó importra pedig nulla vámtarifa vonatkozik.
- Szintetikus szálak: A vámok 6% és 12% között mozognak, az anyag típusától és származási helyétől függően.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatáruk: Az importált ruhadarabokra mérsékelt vámok vonatkoznak, preferenciális elbánásban részesülnek a kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó termékek.
- Hétköznapi viselet és egyenruha: Általában 12–18%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Vietnamból és Bangladesből származó importra az EU Általános Preferenciarendszere (GSP) keretében csökkentett vámok vonatkoznak.
- Luxus- és márkás ruházat: A magasabb árkategóriájú ruhadarabokra 18–20% -os vámok vonatkoznak, bár az olyan országokból származó importra, mint Dél-Korea és Japán, a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében nulla vám vonatkozhat.
- Cipők: Az importált lábbelikre 8% és 17% közötti adót kell fizetni, az anyagtól és a származási országtól függően.
- Bőrcipők: Általában 17% -os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a szabadkereskedelmi megállapodások csökkentik ezeket a vámokat az olyan országokból származó import esetében, mint Dél-Korea és Vietnam.
3.3 Különleges importvámok
Az EU dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos kategóriájú textil- és lábbelikre, amelyek olyan országokból származnak, mint Kína és Vietnam, hogy megvédje a helyi gyártókat a tisztességtelen versenytől. Ezek a vámok jelentősen megnövelhetik az importköltségeket.
4. Fogyasztási cikkek
Horvátország a belföldi kereslet kielégítése érdekében számos fogyasztási cikket importál, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási gépeket és bútorokat. Ezen árukra vonatkozó vámtarifák általában mérsékeltek, a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó termékekre alacsonyabb vagy nulla vámtarifát alkalmaznak.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: Horvátország a legtöbb nagyméretű háztartási gépét, például hűtőszekrényeket, mosógépeket és légkondicionálókat olyan országokból importálja, mint Németország, Kína és Dél-Korea.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 2,5% és 5% közötti adókulcs alá esnek, bár az EU-ból és a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó import vámmentes.
- Mosógépek és légkondicionálók: 5% -os vámtarifa vonatkozik rájuk, a szabadkereskedelmi megállapodás keretében Dél-Koreából származó importra csökkentett vámtarifát alkalmaznak.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkek, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, alapvető importcikkek Horvátországban, és a vámok általában alacsonyak.
- Televíziók: Általában 5%-os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Japánból és Dél-Koreából származó importra a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében nulla vám vonatkozik.
- Okostelefonok és laptopok: Általában 0% és 2,5% közötti adókulcs vonatkozik rájuk, különösen az EU-ból és a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó import esetében.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 4% és 10% közötti vámok vonatkoznak, az anyagtól és a származási országtól függően.
- Fa bútorok: Általában 5–10%-os adókulcs mellett, a Törökországból és Vietnamból származó importra vonatkozó kedvezményes adókulcsok vonatkoznak a konkrét kereskedelmi megállapodások értelmében.
- Műanyag és fém bútorok: A származási helytől függően 4–8%-os vámtarifa vonatkozik rájuk.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, általában 5–10%-os adókulccsal adóztatnak, a GSP keretében pedig preferenciális vámtarifákat alkalmaznak olyan országokból származó importra, mint India és Pakisztán.
4.3 Különleges importvámok
Horvátország az EU irányelveit követve dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos kategóriájú bútorokra és lakberendezési tárgyakra, például Kínára és Vietnamra, a hazai gyártók védelme érdekében.
5. Energia és kőolajtermékek
Horvátország jelentős mennyiségű energiaterméket, különösen kőolajat és földgázt importál energiaigényének kielégítésére. Az energiaimportra vonatkozó vámok általában alacsonyak az energiabiztonság garantálása, miközben támogatják a megújuló energiaforrásokra való átállást.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: Horvátország számos országból importál kőolajtermékeket, beleértve Oroszországot és a közel-keleti országokat.
- Nyersolaj: Általában nulla vámtarifa vonatkozik rá, összhangban az EU energiabiztonsági politikáival.
- Benzin és dízel: Általában 2,5% és 4% közötti adókulcs vonatkozik rá, a Norvégiából és Oroszországból érkező importra a kereskedelmi megállapodások értelmében alacsonyabb vámtarifák vonatkoznak.
- Dízel és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított termékeket 3–5% -os adókulccsal adóztatják, bár az EU és a szomszédos országok közötti energiamegállapodások értelmében alacsonyabb tarifák érvényesek.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: A megújuló energia használatának előmozdítása érdekében Horvátország nulla vámtarifát alkalmaz a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra, összhangban az EU zöldenergia-politikájával.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Horvátország prioritásként kezeli a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget a lakosság számára.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerek, beleértve az életmentő gyógyszereket is, általában nulla vámtarifa alá esnek az EU általános vámrendszere értelmében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 2–5% -os vámtarifa vonatkozhat, bár a szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó importra csökkentett vagy nulla vámtarifa vonatkozik.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközökre, például a diagnosztikai eszközökre, a sebészeti eszközökre és a kórházi ágyakra általában nulla vagy alacsony vámtarifák vonatkoznak (2–5%), a termék szükségességétől és a származási országtól függően.
7. Különleges importvámok és mentességek
7.1 Nem preferenciális országokra vonatkozó különleges vámok
Horvátország követi az EU dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alkalmazását a preferenciális kereskedelmi megállapodásokon kívüli országokból származó egyes importtermékekre. Ezeket a vámokat azért vetik ki, hogy megakadályozzák a termékek piaci érték alatti vagy tisztességtelen támogatásokkal történő értékesítését. Például a Kínából és Indiából származó acéltermékek és textiltermékek gyakran ilyen intézkedések hatálya alá tartoznak.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- EU szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k): Az EU részeként Horvátország vámmentes hozzáférést élvez a legtöbb, az EU-n belül kereskedett árura. Ezenkívül Horvátország csökkentett vagy nulla vámot élvez az olyan országokkal kereskedett árukra, mint Japán, Dél-Korea, Kanada és Vietnam az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján.
- Általános Preferenciarendszer (GSP): A GSP keretében Horvátország csökkentett vámtarifákat alkalmaz bizonyos fejlődő országokból, például Indiából, Pakisztánból és Bangladesből származó importtermékekre.
Országadatok
- Hivatalos név: Horvát Köztársaság
- Főváros: Zágráb
- Legnagyobb városok:
- Zágráb (főváros és legnagyobb város)
- Hasított
- Fiume
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 16 000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 4 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: horvát
- Pénznem: euró (EUR) (2023 óta hivatalos pénznem, korábban horvát kuna)
- Elhelyezkedés: Horvátország Délkelet-Európában található, Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval határos, nyugaton pedig az Adriai-tenger mossa.
Horvátország földrajza
Horvátország földrajzilag sokszínű ország, amely az Adriai-tenger part menti régióit, északon síkságokat, az ország középső részén pedig hegyvidéki régiókat foglal magában. Horvátország területe 56 594 négyzetkilométer, partvonala mentén több mint 1000 szigettel.
- Tengerpart: Az Adriai-tenger mentén elterülő horvát tengerpart Európa egyik legszebb és legvadabb partszakasza, így a turizmus jelentősen hozzájárul a gazdasághoz.
- Hegyek: A Dinári-Alpok az ország középső részén húzódnak, legmagasabb csúcsa a Dinara-hegy.
- Folyók: A főbb folyók közé tartozik a Száva, a Dráva és a Duna, amelyek fontosak a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiatermelés szempontjából.
Horvátország gazdasága
Horvátország gazdasága sokszínű, jelentős mértékben hozzájárulva olyan ágazatokhoz, mint a turizmus, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az energiaipar. Az Európai Unió tagjaként Horvátország erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol az EU-n belül, valamint hozzáfér az egységes piachoz. Az euró 2023-as bevezetése óta Horvátország nagyobb stabilitást tapasztalt a gazdasági tranzakciókban.
1. Turizmus
A turizmus Horvátország gazdaságának egyik legfontosabb ágazata, amely a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét teszi ki. Az ország adriai partvidéke és történelmi városai, mint például Dubrovnik és Split, évente turisták millióit vonzzák, különösen a nyári hónapokban.
2. Gyártás
A feldolgozóipar létfontosságú Horvátország gazdasága számára, olyan iparágakkal, mint a hajógyártás, az autóalkatrészek, a vegyipar és a textilipar. A horvát gyártók hozzáférnek az EU egységes piacához, ami növeli az exportlehetőségeket.
3. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság fontos ágazat, különösen a vidéki területeken, főbb növénytermesztési területei közé tartozik a búza, a kukorica, a cukorrépa és a bor. Az ország mezőgazdasági ágazatát az EU támogatásai és a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott beruházások támogatják.
4. Energia
Az energiaszektor növekedési pályán van, Horvátország a megújuló energiaforrásokra, például a szél- és napenergiára összpontosít. Az ország földgázt és olajat is importál a belföldi kereslet kielégítésére, miközben fokozatosan áttér a tisztább energiaforrásokra.
