Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, globális kereskedelmi nagyhatalommá vált. Vámtarifa-rendszere erősen strukturált, és tükrözi mind az egyes iparágakra vonatkozó protekcionista politikáját, mind a nemzetközi kereskedelem liberalizációja iránti elkötelezettségét. Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) irányelvei szerint működik, de fenntartja saját vámtarifa-rendszerét is, amely a termékkategóriáktól, a származási országtól és a preferenciális kereskedelmi megállapodásoktól függően változik. A világ legnagyobb népességével és gyorsan bővülő középosztállyal Kína a nyersanyagok, ipari termékek, fogyasztási cikkek és mezőgazdasági termékek jelentős importőre. Kína kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodásai (FTA-k) olyan országokkal, mint az ASEAN, Új-Zéland, Ausztrália, Chile és mások, csökkentett vagy nulla vámtarifát kínálnak számos importált árura. Ezenkívül Kína különleges importvámokat, például dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat vezet be a helyi iparágak védelme érdekében.
Kínában termékkategóriánkénti vámtarifák
1. Mezőgazdasági termékek
Kína nagy és változatos mezőgazdasági ágazattal rendelkezik, mégis bizonyos termékek, például a szójabab, a gabonafélék és a hús esetében továbbra is importra szorul a belföldi kereslet kielégítése érdekében. Kína vámok és vámkontingensek (TRQ-k) kombinációját alkalmazza a mezőgazdasági import szabályozására, alacsonyabb vámokat vetve ki azokból az országokból származó importra, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásai vannak.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Kína a gabonafélék és magvak, többek között a búza, a rizs és a kukorica jelentős importőre. Ezekre a termékekre vámkontingensek vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik bizonyos mennyiség alacsony vagy nulla vámtarifával történő behozatalát, míg a kvótán túli importra magasabb vámtarifák vonatkoznak.
- Búza: A vámkontingensen belül az importra 1% -os vám vonatkozik ; a kvótán felüli importra 65% -os vám vonatkozik.
- Rizs: A búzához hasonlóan a vámkontingensen belüli rizsimportra 1%-os vámot vetnek ki, míg a kvótán felüli importra 65%-os vámot kell fizetni.
- Kukorica: A kvótán belüli kukoricaimportra 1%-os vám vonatkozik, a kvótán felüli importra pedig 65% -os adót kell fizetni.
- Gyümölcsök és zöldségek: Kína a gyümölcsök és zöldségek széles választékát importálja, a vámtarifák a termék típusától és a származási országtól függően változnak.
- Banán és citrusfélék: Általában 10–12%-os adókulccsal terhelik, a szabadkereskedelmi megállapodások keretében kedvezményes adókulcsokkal.
- Leveles zöldségek és gyökérzöldségek: 10–13% -os vámtarifa vonatkozik rájuk, az évszaktól és a származási helytől függően.
- Cukor és édesítőszerek: Kína finomított cukrot importál egy vámkontingens-rendszer keretében, hasonlóan a gabonafélékhez.
- Finomított cukor: A kvótán belüli importra 15% -os, míg a kvótán felüli importra 50% -os vám vonatkozik.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: Kína a húskészítmények, különösen a sertés-, marha- és baromfihús jelentős importőre. A húskészítményekre vonatkozó vámok a forrásországtól függően változnak, a szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országok esetében alacsonyabb vámok vonatkoznak.
- Sertéshús: Az importra általában 8% -os adó vonatkozik, bár a Chiléből és Új-Zélandról származó import vámmentes.
- Marhahús: A vámok 12% és 20% között mozognak, az olyan országokra, mint Ausztrália, a szabadkereskedelmi megállapodásuk alapján alacsonyabb vámok vonatkoznak.
- Baromfi: Általában 10%-os adókulcs , a Thaiföldről és Brazíliából származó importra vonatkozó kedvezményes adókulcsok vonatkoznak, külön kereskedelmi megállapodások alapján.
- Tejtermékek: Kína különféle tejtermékeket, például tejport, vajat és sajtot importál a belföldi kereslet kielégítésére.
- Tejpor: Általában 10%-os adókulcs vonatkozik rá, bár az Új-Zélandról és Ausztráliából származó importra a szabadkereskedelmi megállapodásaik értelmében nulla vám vonatkozik.
- Sajt és vaj: 12% -os vámtarifa vonatkozik rá, az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodások értelmében csökkentett vagy nulla vámtarifával.
1.3 Különleges importvámok
Kína dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos mezőgazdasági termékekre a helyi gazdák védelme érdekében. Például dömpingellenes vámokat vezettek be a brazil baromfira, hogy megakadályozzák az olcsó importtermékeket abban, hogy alákínáljanak a hazai termelők árainak.
2. Ipari áruk
Kína ipari termékek széles skáláját importálja, beleértve a gépeket, berendezéseket és nyersanyagokat, hogy támogassa fellendülő építőipari, feldolgozóipari és technológiai ágazatait. Az ipari termékekre kivetett vámok általában alacsonyak, különösen azokban az országokban, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek Kínával.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: Kína jelentős mennyiségű ipari gépet importál a feldolgozóipar támogatása érdekében. A gépek importjának nagy részére alacsony vámok vonatkoznak, különösen a kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országok esetében.
- Építőipari gépek (daruk, buldózerek): Általában 3–5% -os adókulccsal, vámmentes hozzáféréssel az ASEAN, Új-Zéland és Ausztrália importja esetén.
- Gyártóberendezések: A vámok 0% és 5% között mozognak, a szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó országokból származó importra alacsonyabb vagy nulla vám vonatkozik.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépek és berendezések, mint például a generátorok és az ipari elektronika, elengedhetetlenek Kína infrastrukturális projektjei és technológiai szektora számára.
- Generátorok és transzformátorok: Általában 2–6%-os adókulcs vonatkozik rájuk, alacsonyabb tarifákkal a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok, például Japán és Dél-Korea esetében.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Kína gépjárműveinek és autóalkatrészeinek jelentős részét importálja, különösen a luxusautókat és az elektromos járműveket. A járművekre vonatkozó vámszerkezet a helyi autógyártók védelmét szolgálja, miközben elősegíti a kereskedelmet olyan országokkal, mint Németország, Japán és az Egyesült Államok.
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra vonatkozó behozatali vámok a jármű típusától és származási országától függően változnak.
- Luxusjárművek: Általában 15% -os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Németországból és Japánból származó járművek kedvezményes adókulcsokban részesülhetnek bizonyos kereskedelmi megállapodások keretében.
- Elektromos járművek (EV-k): Kína csökkentett vámokat vet ki az elektromos járművek importjára a zöld technológiák elterjedésének előmozdítása érdekében, egyes elektromos járművekre akár 0–5%-os vámok is vonatkozhatnak.
- Haszongépjárművek: A teherautók, buszok és egyéb haszongépjárművek behozatalára 8–15% -os adót vetnek ki, a szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok esetében pedig alacsonyabb kulcsok érvényesek.
- Járműalkatrészek és tartozékok: A járműalkatrészek, beleértve a motorokat, gumiabroncsokat és akkumulátorokat, importját általában 6% és 10% közötti adókulcs terheli, bár a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében preferenciális vámok érvényesek.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Kína dömpingellenes vámokat vetett ki bizonyos kategóriájú acél- és autóalkatrészekre, például Japánra és Dél-Koreára, hogy megvédje a hazai gyártókat a tisztességtelen versenytől. Ezeket a vámokat az általános vámtarifákon felül alkalmazzák.
3. Textil és ruházat
Kína globális vezető szerepet tölt be a textilgyártásban, de továbbra is jelentős mennyiségű textil- és ruházati terméket importál, különösen a luxuscikkeket és a márkás ruházatot. A textiltermékek vámszerkezete tükrözi Kína azon erőfeszítéseit, hogy egyensúlyt teremtsen a fogyasztói kereslet és a helyi textilgyártók védelme között.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak és fonal: Kína olyan nyersanyagokat importál, mint a pamut, a gyapjú és a szintetikus szálak, hogy támogassa textil- és ruházati ipart.
- Pamut és gyapjú: Általában 1–6%-os adókulcs mellett, vámmentes importtal az ASEAN- országokból, Új-Zélandról és Ausztráliából a szabadkereskedelmi megállapodások keretében.
- Szintetikus szálak: A vámok 3% és 6% között mozognak, a származási országtól és az adott kereskedelmi megállapodásoktól függően.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatcikkek: Az importált ruhadarabokra mérsékelt vámok vonatkoznak, bár Kína preferenciális vámokat kínál a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó importra.
- Hétköznapi viselet és egyenruha: Általában 10% -os adókulcs vonatkozik rájuk, de a Vietnamból, Indonéziából és Bangladesből származó import alacsonyabb vámtarifákat vagy vámmentes hozzáférést élvez.
- Luxus- és márkás ruházat: A magasabb árkategóriájú ruhadarabokra 12–25% -os vámok vonatkoznak, bár bizonyos kereskedelmi megállapodások értelmében preferenciális vámok érvényesek.
- Cipők: Az importált lábbelikre 12–25% -os adót vetnek ki, az ASEAN- országokból, Japánból és Dél-Koreából származó importra pedig a szabadkereskedelmi megállapodások értelmében alacsonyabb vámok vonatkoznak.
3.3 Különleges importvámok
Kína dömpingellenes vámokat vetett ki bizonyos, például Vietnamból és Indonéziából származó textil- és lábbelikategóriákra, hogy megvédje hazai textiliparát az olcsó importtól.
4. Fogyasztási cikkek
Kína fogyasztási cikkek széles skáláját importálja, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási gépeket és luxuscikkeket. Ezen termékek vámtarifái a terméktípustól és a származási országtól függően változnak, és számos árucikk csökkentett vámtarifákban részesül Kína szabadkereskedelmi megállapodásainak köszönhetően.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: Kína a legtöbb nagy háztartási gépét, például hűtőszekrényeket, mosógépeket és légkondicionálókat olyan országokból importálja, mint az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán. A vámok általában alacsonyak a kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 5–10% -os adókulcs mellett, vámmentes behozatallal az ASEAN-országokból és Dél-Koreából.
- Mosógépek és légkondicionálók: 5–8% -os vámtarifa vonatkozik rájuk, a származási országtól függően.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkek, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, alapvető importcikkek Kínában, a kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően általában alacsony vámtarifákkal.
- Televíziók: Általában 8% -os adókulcs vonatkozik rájuk, bár a Dél-Koreából és Japánból importált termékek gyakran vámmentesen kaphatók.
- Okostelefonok és laptopok: Általában 0% és 5% közötti adókulcs vonatkozik rájuk, különösen a Dél-Koreából, Japánból és az ASEAN-országokból származó importra.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 10% és 15% közötti vámok vonatkoznak, Új-Zélandról, Ausztráliából és az ASEAN-országokból származó importra pedig vámmentes hozzáférés áll rendelkezésre.
- Fa bútorok: Általában 12–15%-os adókulcs mellett, a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok esetében csökkentett tarifákkal.
- Műanyag és fém bútorok: 8–12% -os vámtarifák vonatkoznak rájuk, a kereskedelmi megállapodástól függően.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, általában 10–15%-os adókulccsal adóztatnak, bár a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból származó import gyakran alacsonyabb vámtarifákban vagy vámmentes hozzáférésben részesül.
4.3 Különleges importvámok
Kína dömpingellenes vámokat vetett ki a vietnami és malajziai bútorok bizonyos kategóriáira, hogy megvédje a hazai gyártókat a tisztességtelen versenytől.
5. Energia és kőolajtermékek
Kína energiaigényeinek kielégítése nagymértékben függ az importtól, különösen a kőolajtermékek és az energiával kapcsolatos berendezések esetében. Az ezen importcikkekre kivetett vámok általában alacsonyak, hogy támogassák az ország növekvő energiaágazatát és infrastrukturális fejlesztését.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: Kína kőolajtermékeket importál, különösen a Közel-Keletről, Oroszországból és az Egyesült Államokból. Ezekre a termékekre általában alacsonyak a vámok, hogy megfizethető üzemanyagárakat lehessen fenntartani.
- Nyersolaj: Általában nulla vámtétel alá esik.
- Benzin és dízel: Általában 1–6%-os adókulcs vonatkozik rájuk, a forrástól függően.
- Dízel és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított termékeket jellemzően 5%-os adókulccsal adóztatják , bár az Oroszországgal és Kazahsztánnal kötött kereskedelmi megállapodások értelmében preferenciális tarifák érvényesek.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: Kína globális vezető szerepet tölt be a megújuló energiaforrások terén, és az ágazat támogatása érdekében nulla vámot alkalmaz a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések, például a napelemek és a szélturbinák importjára.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Kína prioritásként kezeli a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó vámtarifákat alacsonyan vagy nullán tartják, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget a lakosság számára.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerek, beleértve az életmentő gyógyszereket is, jellemzően nulla vámtarifa alá esnek Kína általános vámrendszere értelmében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 5% -os vámtarifa vonatkozhat, míg a szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országokból, például Svájcból és Németországból érkező importra csökkentett vagy nulla vámtarifa vonatkozik.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközökre, például a diagnosztikai eszközökre, a sebészeti eszközökre és a kórházi ágyakra általában nulla vagy alacsony vámtarifák vonatkoznak (3–5%), a termék szükségességétől és származási országától függően.
7. Különleges importvámok és mentességek
7.1 Különleges vámok nem szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező országok számára
Kína dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat vet ki bizonyos, olyan országokból származó importtermékekre, amelyekről bebizonyosodik, hogy dömpingtermékeket hoznak, vagy tisztességtelen támogatásokat nyújtanak. Például Kína dömpingellenes vámokat vetett ki Japánból és Dél-Koreából származó acéltermékekre, hogy megvédje hazai acéliparát.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- Kína–ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás (CAFTA): Vámmentes hozzáférést biztosít a Kína és az ASEAN-országok között kereskedett legtöbb árucikk számára.
- Kína–Ausztrália Szabadkereskedelmi Megállapodás (ChAFTA): Csökkentett vagy nulla vámot kínál a Kína és Ausztrália között kereskedett árukra, különösen a mezőgazdasági és ipari termékekre.
- Kína–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás (NZCFTA): Csökkenti vagy eltörli a Kína és Új-Zéland között kereskedett számos termék, különösen a tejtermékek és a faanyag vámjait.
Országadatok
- Hivatalos név: Kínai Népköztársaság
- Főváros: Peking
- Legnagyobb városok:
- Peking (főváros és politikai központ)
- Sanghaj (legnagyobb város és pénzügyi központ)
- Csungking (gyorsan növekvő város Nyugat-Kínában)
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 12 500 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 1,4 milliárd (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: standard kínai (mandarin)
- Pénznem: kínai jüan (CNY vagy RMB)
- Elhelyezkedés: Kína Kelet-Ázsiában található, 14 országgal határos, köztük Oroszországgal, Indiával, Mongóliával, Kazahsztánnal és a Koreai-félszigettel.
Kína földrajza
Kína a világ harmadik legnagyobb szárazföldi országa, körülbelül 9,6 millió négyzetkilométernyi területtel. Földrajza rendkívül változatos, a hatalmas sivatagoktól és hegyektől a termékeny síkságokig és a nagyobb folyórendszerekig.
- Hegyek: A Himalája alkotja Kína délnyugati határát, beleértve a Mount Everestet, a világ legmagasabb csúcsát.
- Sivatagok: A Góbi-sivatag Észak-Kínán húzódik, míg a Taklamakán-sivatag északnyugaton fekszik.
- Folyók: A főbb folyók közé tartozik a Jangce, a Sárga-folyó és a Gyöngy-folyó, amelyek létfontosságúak a mezőgazdaság, a közlekedés és a vízenergia számára.
Kína gazdasága
Kína az elmúlt évtizedekben gyors gazdasági növekedést mutatott, és a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Globális központtá vált a gyártás, a kereskedelem és a technológiai innováció terén, jelentős mértékben hozzájárulva a szolgáltatási, mezőgazdasági és ipari szektorokhoz.
1. Gyártás és ipar
Kína a világ legnagyobb gyártója, amely az elektronikától és a gépektől kezdve a textíliákon és az autókon át az áruk széles skáláját gyártja. Feldolgozóiparának ára az ország GDP-jének jelentős, és továbbra is az ipari termékek jelentős exportőre.
2. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság továbbra is létfontosságú ágazat Kína gazdaságában, a főbb növények közé tartozik a rizs, a búza, a kukorica és a szójabab. Az ország emellett vezető gyümölcs-, zöldség-, sertés- és haltermelő, bár bizonyos mezőgazdasági termékeket továbbra is nagy mennyiségben importál a belföldi kereslet kielégítése érdekében.
3. Technológia és innováció
Kína globális vezetővé vált a technológia és az innováció területén, különösen olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a megújuló energia, a telekommunikáció és az e-kereskedelem. Az olyan kínai vállalatok, mint a Huawei, a Tencent és az Alibaba, globális technológiai óriásokká váltak.
4. Energia
Kína a világ legnagyobb energiafogyasztója, jelentős beruházásokkal mind a fosszilis tüzelőanyagokba, mind a megújuló energiába. Vezető gyártója a napelemeknek, szélturbináknak és elektromos járműveknek, emellett jelentős olaj- és földgázimportőr is.
