A Délkelet-Európában található Bosznia-Hercegovina strukturált vámtarifa-rendszert tart fenn, amely szabályozza az importot és bevételt generál, miközben védi a hazai ipart. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagjaként és az Európai Unióval kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) aláírójaként az ország integrálta kereskedelempolitikáját a regionális és európai keretekbe. Bosznia-Hercegovina vámrendszere úgy lett kialakítva, hogy egyensúlyt teremtsen a kereskedelem előmozdítása és a helyi ipar védelme között, és a vámok a termék típusától és származási országától függően változnak. A standard vámtarifákon kívül különleges vámok vonatkoznak bizonyos nem preferenciális kereskedelmi országokból származó importra.
Vámtarifák termékkategóriánként Bosznia-Hercegovinában
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság kulcsszerepet játszik Bosznia-Hercegovina gazdaságában, és a kormány különféle vámokat vet ki a mezőgazdasági importra, hogy megvédje a helyi gazdákat, miközben biztosítja az alapvető élelmiszerekhez való hozzáférést. Az ország különféle mezőgazdasági termékeket importál, beleértve a gabonaféléket, gyümölcsöket, zöldségeket és állatállományt.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Bosznia-Hercegovina jelentős mennyiségű gabonafélét importál, például búzát, kukoricát és árpát. E termékek vámtarifái a piaci igényektől függően változnak.
- Búza és kukorica: Az importvámok általában 5% és 10% között mozognak.
- Rizs: Az importált rizsre 10% -os vám vonatkozik, bár bizonyos kereskedelmi megállapodások értelmében csökkentett vámok is alkalmazhatók.
- Gyümölcsök és zöldségek: Bosznia-Hercegovina számos gyümölcsöt és zöldséget importál, különösen a holtszezonban.
- Citrusfélék (narancs, citrom): 5–10%-os vámtarifa vonatkozik rájuk.
- Burgonya, paradicsom és hagyma: Általában 10% -os adókulccsal terhelik, a helyi termeléstől függően változhat.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: A húsimportra vámok vonatkoznak, amelyek célja a hazai állattenyésztési ágazat védelme.
- Marha- és sertéshús: A vámok 15% és 20% között mozognak.
- Baromfi (csirke, pulyka): Általában 10–15%-os adókulcs vonatkozik rá.
- Halak és tenger gyümölcsei: A halak és tenger gyümölcsei behozatali vámjai általában alacsonyabbak a stabil ellátás biztosítása érdekében.
- Friss és fagyasztott hal: Általában 5–10%-os adókulcs vonatkozik rá.
- Tejtermékek: A tejtermékek, például a tej, a sajt és a vaj importjára mérsékelt vámok vonatkoznak.
- Tej és tejpor: Általában 5%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Sajt és vaj: A vámok 10% és 15% között mozognak.
1.3 Különleges importvámok
A CEFTA és az Európai Unióval kötött stabilizációs és társulási megállapodás aláírójaként Bosznia-Hercegovina csökkentett vagy nulla vámtarifákat alkalmaz a CEFTA tagállamaiból és az EU országaiból származó mezőgazdasági termékek importjára. A nem preferenciális kereskedelmi országokból származó importra magasabb vámtarifák vonatkozhatnak.
2. Ipari áruk
Bosznia-Hercegovina ipari termékek széles skáláját importálja a feldolgozóipar és az építőipar támogatására. Az ipari termékekre kivetett vámok attól függően változnak, hogy késztermékekről vagy a termeléshez felhasznált nyersanyagokról van-e szó.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: A helyi ipar támogatása érdekében Bosznia-Hercegovina általában alacsony vámokat alkalmaz az ipari gépek importjára.
- Építőipari gépek (kotrók, buldózerek): Általában 1–5%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Textilipari gépek és gyártóberendezések: 0% és 5% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.
- Elektromos berendezések: Az elektromos gépekre és berendezésekre, például a generátorokra és a transzformátorokra 5% és 10% közötti vámtarifák vonatkoznak.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Bosznia-Hercegovina autóiparának nagy részét importálja, mind személyes, mind kereskedelmi használatra. Az ország vámokat vet ki ezekre az importokra, hogy megvédje a kialakulóban lévő autóipari összeszerelő iparát.
- Személygépjárművek: A személygépkocsikra vonatkozó importvámok a jármű típusától és a motor méretétől függően változnak.
- Kis személygépkocsik (1500 cm³ alatt): Általában 5–15%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Luxusautók és terepjárók: Magasabb, 20%-30% -os vámok vonatkozhatnak rájuk.
- Haszongépjárművek: A kereskedelmi és szállítási célú teherautókra és buszokra 5–15%-os vámok vonatkoznak, a jármű céljától és méretétől függően.
- Járműalkatrészek és tartozékok: Az autóalkatrészekre, például motorokra, gumiabroncsokra és akkumulátorokra vonatkozó behozatali vámok általában 5% és 15% között mozognak.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Bosznia-Hercegovina csökkentett vámtarifákkal szembesül a CEFTA tagállamaiból és az EU-országokból a stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) keretében importált ipari termékek esetében. A nem preferenciális kereskedelmi országokból, köztük Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból származó árukra magasabb vámtarifák vonatkozhatnak.
3. Textil és ruházat
A textil- és ruházati cikkek Bosznia-Hercegovina importjának jelentős részét teszik ki, különösen a szomszédos országokból és Ázsiából. Az ország vámokat vet ki a textiltermékekre, hogy egyensúlyt teremtsen a fogyasztók megfizethetősége és a helyi gyártók védelme között.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak és fonal: Bosznia-Hercegovina olyan nyersanyagokat importál, mint a pamut, a gyapjú és a szintetikus szálak, alacsony vámokkal (0% és 5% között) a helyi ruhagyártás ösztönzése érdekében.
- Pamut és gyapjú: Általában 3–5%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Szintetikus szálak: Általában 5–10% -os vámmal szembesülnek.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és ruházat: Az importált készruhák mérsékelt vámok hatálya alá tartoznak a helyi gyártók védelme érdekében.
- Hétköznapi viselet és ruházat: Általában 10% és 15% közötti adókulcs alatt áll.
- Luxus- és márkás ruházat: A vámok 15% és 25% között mozognak.
- Cipők: Az importált lábbelikre általában 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak, a cipő típusától és anyagától függően.
3.3 Különleges importvámok
Az EU-országokból és a CEFTA-tagokból származó textil- és ruházati cikkek importja nulla vámtarifával rendelkezik a preferenciális kereskedelmi megállapodások értelmében. Más országokból, például Kínából és Indiából származó importra Bosznia-Hercegovina vámtarifa-jegyzékében meghatározott standard vámtarifák vonatkoznak.
4. Fogyasztási cikkek
Bosznia-Hercegovina fogyasztási cikkek széles skáláját importálja, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási cikkeket és bútorokat. Az ország vámokat vet ki ezekre az árukra, hogy megvédje a helyi termelőket és biztosítsa a hozzáférést az alapvető termékekhez.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: A nagy háztartási gépek, például hűtőszekrények, mosógépek és légkondicionálók importvámai a készülék típusától függően változnak.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 10% és 20% közötti adókulcs alá esnek.
- Mosógépek és légkondicionálók: 10% és 15% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkekre, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, általában 5–15% -os vámok vonatkoznak.
- Televíziók: Általában 10%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Okostelefonok és laptopok: 5–10% -os vámtarifa vonatkozik rájuk.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak.
- Fa bútorok: Általában 15% és 20% közötti adókulcs alá esnek.
- Műanyag és fém bútorok: Általában 10% és 15% közötti vámtarifa vonatkozik rájuk.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkek, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, jellemzően 10% és 15% közötti adókulcs alá esnek.
4.3 Különleges importvámok
Az EU-országokból és a CEFTA tagállamaiból importált fogyasztási cikkekre nulla vagy csökkentett vámok vonatkoznak. Az ezeken a preferenciális megállapodásokon kívüli országokból származó importra Bosznia-Hercegovina standard vámtarifái vonatkoznak.
5. Energia és kőolajtermékek
Bosznia-Hercegovina energiaszükségletének nagy részét, beleértve a kőolajtermékeket is, a szomszédos országokból és azon túlról importálja. Az energiatermékekre vonatkozó vámok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a megfizethetőség és a kormányzati bevételek iránti igény között.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: A kőolaj, beleértve a nyersolajat és a benzint is, importvámjai jellemzően alacsonyak a megfizethető energiaárak fenntartása érdekében. A vámok általában 0% és 5% között mozognak.
- Dízelolaj és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított kőolajtermékekre, például a dízelolajra és a repülőgép-üzemanyagra, alacsony , 0–5% -os vámok vonatkoznak, a forrástól és a tervezett felhasználástól függően.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: Bosznia-Hercegovina a megújuló energia növekedését támogatja azáltal, hogy nulla vagy alacsony vámtarifát alkalmaz a megújulóenergia-projektekben használt berendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
A megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása prioritás Bosznia-Hercegovina számára, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák a megfizethetőség és az elérhetőség biztosítása érdekében.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre, beleértve az életmentő szereket is, általában nulla vagy alacsony vámtarifa vonatkozik (0% és 5% között) a megfizethetőség biztosítása érdekében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 5% és 10% közötti vámtarifa vonatkozhat.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközök, mint például a diagnosztikai eszközök, sebészeti eszközök és kórházi ágyak, jellemzően nulla vagy alacsony vámtarifák (0% és 5% között) hatálya alá tartoznak az egészségügyi ágazat támogatása érdekében.
7. Különleges importvámok és mentességek
Bosznia-Hercegovina vámtarifa-rendszere különleges vámokat és mentességeket tartalmaz a kereskedelmi megállapodások és az importált áruk származási országa alapján.
7.1 Különleges vámok nem EU- és nem CEFTA-országok számára
A nem EU-s és nem CEFTA-országokból, például Kínából, az Egyesült Államokból és Japánból származó importra a Bosznia-Hercegovina vámtarifa-jegyzékében meghatározott standard vámtarifák vonatkoznak. Ezekre az árukra magasabb vámok vonatkozhatnak, mint a preferenciális kereskedelmi országokból származó importra.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Bosznia-Hercegovina nulla vámtarifát alkalmaz a többi CEFTA-taggal, köztük Szerbiával, Észak-Macedóniával, Albániával és Koszovóval folytatott árukereskedelemre.
- Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) az Európai Unióval: Az SAA vámmentes hozzáférést biztosít a legtöbb, az EU-országokból importált áru számára. Cserébe Bosznia-Hercegovina preferenciális hozzáférést élvez az uniós piacokhoz exportja tekintetében.
- Általános Preferenciarendszer (GSP): Bosznia-Hercegovina csökkentett vámtarifákat alkalmaz a fejlődő országokból importált bizonyos árukra a GSP-rendszer keretében, ami elősegíti a fejlődő gazdaságokkal folytatott kereskedelmet.
Országadatok
- Hivatalos név: Bosznia-Hercegovina
- Főváros: Szarajevó
- Legnagyobb városok:
- Szarajevó (főváros és egyben legnagyobb város)
- Banja Luka
- Tuzla
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 6000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 3,2 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelvek: bosnyák, szerb, horvát
- Valuta: Konvertibilis márka (BAM)
- Elhelyezkedés: Bosznia-Hercegovina Délkelet-Európában található, északon és nyugaton Horvátországgal, keleten Szerbiával, délkeleten Montenegróval, délnyugaton pedig az Adriai-tengerrel határos.
Bosznia-Hercegovina földrajza
Bosznia-Hercegovina egy hegyvidéki ország, amely 51 197 négyzetkilométernyi területet foglal el. Az ország változatos tájjal rendelkezik, a sűrű erdőktől és hegyvonulatoktól kezdve a folyóvölgyeken át az Adriai-tenger kis partszakaszán át.
- Hegyek: Az ország nagy részét a Dinári-Alpok uralják, legmagasabb csúcsuk a Maglić (2386 méter).
- Folyók: A főbb folyók közé tartozik a Száva, a Drina, a Neretva és az Una, amelyek létfontosságúak az ország energiatermelése és mezőgazdasága szempontjából.
- Éghajlat: Bosznia-Hercegovinában kontinentális éghajlat uralkodik északon és középen, forró nyarakkal és hideg telekkel, az adriai partvidék mentén pedig mediterrán éghajlat uralkodik.
Bosznia-Hercegovina gazdasága
Bosznia-Hercegovina gazdasága a felső-középjövedelem kategóriájába tartozik, az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások keverékével. Az ország még mindig az 1990-es évek konfliktusának következményeiből lábadozik, és gazdasága folyamatosan növekszik a kereskedelem liberalizációjának, az ipari fejlődésnek és a külföldi befektetéseknek köszönhetően.
1. Gyártás és ipar
A feldolgozóipar létfontosságú Bosznia-Hercegovina gazdasága számára, olyan iparágakkal, mint az autóalkatrészek, a gépipar, a vegyipar és a fémfeldolgozás, amelyek kulcsszerepet játszanak. A textilgyártás és a fafeldolgozás szintén fontos exportágazat.
2. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság továbbra is a gazdaság alapvető részét képezi, a vidéki lakosság jelentős részét foglalkoztatja. Az ország búzát, kukoricát, gyümölcsöt és zöldséget termel, és tejtermékeiről és állattenyésztéséről ismert.
3. Turizmus és szolgáltatások
A turizmus egy növekvő ágazat, Bosznia-Hercegovina történelmi városaival, természeti parkjaival és síközpontjaival vonzza a látogatókat. Szarajevó különösen kulturális örökségéről és Kelet és Nyugat találkozási pontjaként betöltött szerepéről ismert.
4. Energia és vízenergia
Bosznia-Hercegovina gazdag természeti erőforrásokban, és jelentős villamosenergia -exportőr, különösen vízenergia- exportőr. Az ország a megújulóenergia-ágazat bővítésére törekszik, szélerőművekbe és napenergia- projektekbe történő beruházásokkal.
