Ausztria, egy közép-európai ország és az Európai Unió (EU) tagja, az EU Közös Vámtarifáját (CCT) követi az import szabályozására. Ez az egységes vámrendszer egységesen érvényesül minden EU-tagállamban, beleértve Ausztriát is, és meghatározza a nem EU-országokból származó termékek importvámait. Ausztria vámrendszere célja, hogy egyensúlyt teremtsen a helyi iparágak védelme és a nemzetközi kereskedelem előnyei között, biztosítva, hogy az áruk versenyképes áron álljanak a fogyasztók rendelkezésére, miközben támogatják az ország kulcsfontosságú gazdasági ágazatait, mint például a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a high-tech iparágak. Ausztria számos preferenciális kereskedelmi megállapodásból is profitál, amelyek csökkentik vagy eltörlik az egyes országokból vagy régiókból származó importra kivetett vámokat.
Vámtarifák termékkategóriánként Ausztriában
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság fontos ágazat Ausztria számára, bár az ország számos mezőgazdasági termék esetében importra támaszkodik a belföldi kereslet kielégítése érdekében. Az EU részeként Ausztria végrehajtja a Közös Agrárpolitikát (KAP), amely befolyásolja a mezőgazdasági import vámtarifáit, gyakran importvámok és kvóták révén védelmet nyújtva az uniós gazdálkodóknak.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: A búza, kukorica, rizs és egyéb gabonafélék importjára kivetett vámtarifák a piaci körülményektől és az EU-n belüli belföldi termeléstől függően változnak.
- Búza, kukorica és árpa: Általában 0% és 10% közötti vámtarifával kell szembenézniük, a kereskedelmi megállapodásoktól és a piaci igényektől függően.
- Rizs: Az importált rizsre akár 65 EUR/tonna vám is kiszabható, bár egyes kereskedelmi megállapodások értelmében preferenciális vámok is alkalmazhatók.
- Gyümölcsök és zöldségek: Ausztria a gyümölcsök és zöldségek jelentős részét importálja, és a vámok a hazai termelés szezonalitásától függően változnak.
- Citrusfélék (narancs, citrom, grépfrút): Általában 5–10% -os vámot kell fizetniük.
- Alma, körte és más mérsékelt égövi gyümölcsök: 5–15%, az évszaktól és a helyi kínálattól függően.
- Burgonya, hagyma és paradicsom: Gyakran 5–20% -os vámok vonatkoznak rájuk.
- Cukor és édesítőszerek: A cukorra kivetett vámok jellemzően magasak, körülbelül 40 EUR/tonna, részben az uniós cukortermelők védelme érdekében. A különleges importkvóták bizonyos országokból vámmentes behozatalt tesznek lehetővé.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: Ausztria vámot vet ki a húsimportra, amelynek mértéke a hús típusától és származási országától függ.
- Marha- és sertéshús: A vámok 12% és 20% között mozoghatnak, míg bizonyos húsrészekre vámkontingensek vonatkozhatnak.
- Baromfi: A baromfitermékekre kivetett vámok 15% és 25% között mozognak az uniós termelők védelme érdekében.
- Halak és tenger gyümölcsei: Az Ausztriába importált halra általában 5% és 10% közötti vám vonatkozik, a terméktől és annak forrásától függően. Alacsonyabb vámok vonatkoznak a preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokra.
- Tejtermékek: Ausztria vámokat vet ki a tejtermékek, különösen a feldolgozott tejtermékek importjára.
- Sajt: A sajtra vonatkozó behozatali vámok általában 8% és 15% között mozognak, a sajt típusától és származási helyétől függően változva.
- Vaj és tejszín: 10–15%-os vámok, bár bizonyos országokból származó importra kereskedelmi megállapodások révén csökkentett vámok vonatkozhatnak.
1.3 Különleges importvámok
Ausztria EU-tagsága révén preferenciális kereskedelmi megállapodásokból profitál. Ez azt jelenti, hogy számos mezőgazdasági termék importja a szabadkereskedelmi megállapodásokkal (FTA-kkal) – például az EU-Dél-Korea vagy az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással (CETA) – rendelkező országokból csökkentett vagy nulla vámtarifával szembesülhet. Ezenkívül a legkevésbé fejlett országokból (LDC-k) az Általános Preferenciarendszer (GSP) keretében importált termékekre gyakran nulla vámtarifa vagy jelentősen alacsonyabb vám vonatkozik.
2. Ipari áruk
Ausztria ipari szektora sokszínű, magában foglalja a gépeket, az elektronikát és az építőanyagokat. Az ipari import kulcsfontosságú az ország gyártási és infrastrukturális projektjeinek támogatásához. Az EU részeként Ausztria a nem EU-országokból származó ipari termékekre vonatkozó közös külső vámokat követi.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: A nehézgépekre, beleértve az építőipari és mezőgazdasági berendezéseket is, vonatkozó vámok viszonylag alacsonyak.
- Építőipari gépek: Általában 1,7% és 3% közötti vámok vonatkoznak rájuk, a gép típusától függően.
- Mezőgazdasági gépek: A vámok általában 3% és 5% között mozognak a traktorok és egyéb mezőgazdasági berendezések esetében.
- Elektromos gépek: Az elektromos berendezések, beleértve az áramfejlesztőket, transzformátorokat és egyéb ipari méretű elektronikát, importjára általában 0% és 4,5% közötti vámok vonatkoznak, a termékkategóriától függően.
- Gyártóberendezések: Az Ausztria virágzó feldolgozóiparában használt berendezéseket gyakran 2% és 4% közötti vámtarifával importálják.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Ausztria a személygépkocsiktól a haszongépjárművekig számos járművet importál, és a vámok a jármű típusától és motor méretétől függően változnak.
- Személygépjárművek: Ausztria, más EU-országokhoz hasonlóan, 10%-os importvámot alkalmaz a nem EU-országokból származó személygépjárművekre. Ez a standard vám csökkenthető vagy eltörölhető az olyan országok esetében, amelyekkel külön kereskedelmi megállapodások vannak, például Dél-Korea vagy Japán az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján.
- Elektromos járművek (EV-k): Az EU-n kívüli országokból importált elektromos járművekre csökkentett vámok vonatkozhatnak az EU éghajlat-politikai kezdeményezései keretében.
- Haszongépjárművek: A teherautók, buszok és egyéb haszongépjárművek behozatali vámja általában 10% körül van, de a jármű típusától függően kismértékben eltérhet.
- Járműalkatrészek és részegységek: Az autóalkatrészekre és részegységekre, például motorokra, gumiabroncsokra és elektronikára kivetett vámok jellemzően 2% és 4,5% között vannak, ami ösztönzi az alkatrészek importját a helyi iparágak összeszereléséhez.
2.3 Különleges importvámok
Ausztria számos nem EU-s országgal, például Japánnal, Kanadával és Dél-Koreával kötött EU szabadkereskedelmi megállapodásokból részesül, ahol az ipari termékekre, beleértve a gépeket és járműveket is, kivetett vámok csökkennek vagy eltörlődnek. Például:
- A CETA értelmében a Kanadából importált ipari termékek széles körére nulla vámot vetnek ki.
- Az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás keretében Dél-Koreából importált termékekre számos ipari termék esetében nulla vámtarifa vonatkozik.
3. Textil és ruházat
Ausztria jelentős mennyiségű textil- és ruházati cikket importál, különösen ázsiai országokból. Az ezekre az árukra kivetett vámok célja az EU hazai textiliparának védelme, miközben biztosítják a megfizethető ruházati cikkek elérhetőségét.
3.1 Nyersanyagok
- Textilszálak: Az olyan nyersanyagok, mint a pamut, a gyapjú és a szintetikus szálak importjára általában alacsony vámok vonatkoznak (0% és 5% között), ami arra ösztönzi a helyi textil- és ruhaipart, hogy versenyképes áron szerezze be a nyersanyagokat.
- Szövetek és fonalak: A textilgyártásban használt szövetekre és fonalakra 4% és 8% közötti vámok vonatkoznak, az anyagtól és a származási helytől függően.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatáruk: Az Ausztriába importált készruházatra 12% -os vám vonatkozik, amely az egész EU-ban egységesen érvényes. Ez mindenféle ruhadarabra vonatkozik, az alkalmi viselettől az alkalmi öltözékig.
- Cipők: A lábbelik importjára jellemzően 8% és 17% közötti vámok vonatkoznak, az anyagtól (pl. bőr, szintetikus) és a cipő típusától függően.
3.3 Különleges importvámok
Az EU-val kereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból származó számos textiltermék csökkentett vámtarifákban vagy nulla vámtételben részesül. Például:
- Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA) értelmében a japán textil- és ruházati cikkekre csökkentett vámok vonatkoznak az uniós piacra való belépéskor.
- A GSP rendszer csökkentett vagy nulla vámtarifát tesz lehetővé a fejlődő országokból, köztük Bangladesből és Vietnamból származó textil- és ruházati cikkekre.
4. Fogyasztási cikkek
Ausztria a fogyasztási cikkek széles skáláját importálja, az elektronikától a háztartási cikkekig. Az ezen árukra kivetett vámok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a megfizethető termékek iránti igény, a helyi gyártók védelme és a kormányzati bevételek generálása között.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: A nagy háztartási gépekre, például hűtőszekrényekre, mosógépekre és légkondicionálókra 2% és 4,5% közötti vám vonatkozik.
- Szórakoztató elektronika: Az elektronikai cikkeket, beleértve a televíziókat, laptopokat és okostelefonokat, általában 0% és 3% közötti vámtarifával importálják. Bizonyos, az EU-n kívüli országokból származó csúcskategóriás elektronikai cikkekre valamivel magasabb vámtarifák vonatkozhatnak.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 5–10% -os vám vonatkozik, az anyagtól (fa, fém, műanyag) és a kivitelezés összetettségétől függően.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan cikkekre, mint a szőnyegek, függönyök és egyéb lakberendezési cikkek, jellemzően 5% és 12% közötti vámok vonatkoznak.
4.3 Különleges importvámok
Az EU-val szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országokból, például Kanadából vagy Dél-Koreából importált fogyasztási cikkek gyakran nulla vámtarifával rendelkeznek, így ezek az áruk versenyképesebbek az osztrák piacon. Ezenkívül a GSP- rendszer keretében Ausztria számos fogyasztási cikket importál fejlődő országokból csökkentett vámtarifákkal.
5. Energia és kőolajtermékek
Ausztria energiaellátásának nagy részét importra támaszkodik, különösen a kőolaj és a földgáz tekintetében. Az ország az EU energiapolitikájával összhangban vámokat alkalmaz ezekre az importokra, az energiabiztonság és az éghajlatvédelmi célok egyensúlyba hozása céljából.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj: Ausztria alacsony vámtarifákkal (0% és 5% között) importál nyersolajat, a piaci körülményektől és az olaj forrásától függően. Az EU energiastratégiájának célja a stabil és megfizethető energiaellátás biztosítása, miközben ösztönzi a megújuló energia felé való elmozdulást.
- Finomított kőolajtermékek: A finomított kőolajtermékekre, például a benzinre, a dízelolajra és a repülőgép-üzemanyagra kivetett vámok jellemzően 2% és 5% között mozognak.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: A megújulóenergia-projektek előmozdítása érdekében Ausztria nulla vámtarifát alkalmaz a nap- és szélenergia-létesítményekben használt berendezésekre. Ez összhangban van az EU éghajlat-változási céljaival, amelyek a tiszta energiaforrásokra való átállást helyezik előtérbe.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Ausztria az EU tagjaként alacsony vagy nulla vámtarifát alkalmazva biztosítja, hogy az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök megfizethető áron álljanak rendelkezésre.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: A legtöbb alapvető gyógyszerre nulla vámtarifa vonatkozik az EU-n belül, biztosítva az egészségügyi rendszer hozzáférését. A nem létfontosságú gyógyszerkészítményekre akár 5% -os vám is vonatkozhat.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközök, beleértve a diagnosztikai eszközöket, sebészeti eszközöket és kórházi berendezéseket, behozatalára általában nulla vagy nagyon alacsony vámok vonatkoznak (0% és 2% között).
7. Különleges importvámok és mentességek
Ausztria EU-tagsága azt jelenti, hogy az EU közös külső vámtarifáját alkalmazza a nem uniós országokból importált árukra. Számos termék azonban preferenciális kereskedelmi megállapodások előnyeit élvezi, amelyek csökkentik vagy eltörlik az egyes országokból származó árukra vonatkozó vámokat.
7.1 Különleges vámok nem EU-országok számára
Az EU-n kívüli és preferenciális kereskedelmi megállapodásokkal nem rendelkező országokból származó importra a teljes közös külső vámtarifa vonatkozik. Például:
- A Kínából importált termékekre, amelyek nem állnak szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alatt az EU-val, standard vámtarifák vonatkoznak különféle termékekre, beleértve az elektronikát, a textileket és a gépeket.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
Ausztria az EU kereskedelmi megállapodásainak hálózatából profitál, amelyek preferenciális vámtarifákat biztosítanak a partnerországokból importált árukra. A figyelemre méltó megállapodások közé tartoznak:
- EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA): Számos Kanadából importált ipari és mezőgazdasági termék nulla vámtarifával rendelkezik.
- EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás: Az ipari termékek, beleértve az elektronikát és a gépeket is, csökkentett vagy nulla vámtarifát élveznek Dél-Koreából történő behozataluk esetén.
- EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (EPA): A megállapodás alacsonyabb vámokat biztosít a japán autókra, elektronikai cikkekre és egyéb árukra.
- Általános Preferenciarendszer (GSP): Ausztria számos árut importál fejlődő országokból csökkentett vagy nulla vámtarifával, különösen textil- és fogyasztási cikkeket olyan országokból, mint Banglades és Kambodzsa.
Országadatok
- Hivatalos név: Osztrák Köztársaság
- Főváros: Bécs
- Legnagyobb városok:
- Bécs (Főváros és legnagyobb város)
- Graz
- Linz
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 53 000 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 9 millió (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: német
- Pénznem: Euró (EUR)
- Földrajzi elhelyezkedés: Ausztria egy tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában, amelyet Németország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország, Svájc és Liechtenstein határol.
Ausztria földrajza
Ausztria földrajzát az Alpok uralja, amelyek az ország mintegy kétharmadát borítják, így népszerű célpont a téli sportok és a turizmus számára. Ausztria teljes területe 83 879 négyzetkilométer, és a Duna, amely átszeli az országot, kulcsszerepet játszik a közlekedésben és a gazdaságban.
- Hegyek: Az Osztrák-Alpok kiemelkedő látványosságnak számítanak, a legmagasabb csúcs a Grossglockner 3798 méteres magasságával.
- Folyók: A Duna Észak-Ausztrián folyik keresztül, összekötve az országot Németországgal és más közép-európai országokkal.
- Éghajlat: Ausztriában mérsékelt alpesi éghajlat uralkodik, hideg telekkel és meleg nyarakkal.
Ausztria gazdasága
Ausztria gazdasága fejlett és diverzifikált, erős feldolgozóipari, szolgáltatási és technológiai szektorokkal. Az ország fejlett ipari bázisáról és magas életszínvonaláról ismert, így az EU egyik leggazdagabb nemzete.
1. Gyártás és ipar
Ausztria ipari szektora rendkívül diverzifikált, a hangsúly az autóiparon, a gépeken és a vegyipari termékeken van. Az ország ad otthont a jelentős autógyártóknak és beszállítóknak, valamint a fémgyártásra, a gépekre és az elektronikára szakosodott iparágaknak.
2. Turizmus
A turizmus jelentős mértékben hozzájárul Ausztria gazdaságához, alpesi üdülőhelyei, történelmi városai és kulturális látnivalói több millió látogatót vonzanak. Bécs különösen gazdag történelméről, építészetéről és zenei örökségéről híres.
3. Pénzügy és szolgáltatások
Ausztriával fejlett pénzügyi szektorral rendelkezik, a banki és biztosítási szolgáltatások kulcsszerepet játszanak a gazdaságban. Bécs Közép- és Kelet-Európa pénzügyi központja.
4. Mezőgazdaság
Bár a mezőgazdaság Ausztria GDP-jének kisebb részét teszi ki, az ország kiváló minőségű tejtermékeket, gabonát és bort termel, különösen a keleti régióiban. Ausztria ismert az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok iránti elkötelezettségéről.
