Bhután, egy tengerparttal nem rendelkező ország, amely a Keleti-Himalájában fekszik, jól meghatározott vámtarifa-rendszert működtet, amelynek célja az import szabályozása, a helyi iparágak védelme és a nemzeti bevételtermeléshez való hozzájárulás. Mivel Bhután nagymértékben függ a különféle termékek importjától, a fogyasztási cikkektől az ipari gépekig, vámrendszere kulcsszerepet játszik az alapvető import iránti igény és a fejlődő hazai iparágak védelme közötti egyensúly megteremtésében. Bhután vámpolitikáját a Bhutáni Kereskedelmi Osztályozási és Vámtarifa-jegyzék (BTC) irányítja, és az országnak különleges kereskedelmi kapcsolatai vannak, nevezetesen Indiával, amelyek jelentősen befolyásolják a vámtarifáit.
Vámtarifák termékkategóriánként Bhutánban
1. Mezőgazdasági termékek
A mezőgazdaság kritikus ágazat Bhutánban, amely a lakosság nagy részét foglalkoztatja. Az ország azonban továbbra is importfüggő számos élelmiszer esetében a korlátozott mezőgazdasági termelékenység és a változó éghajlati viszonyok miatt. Bhután mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámtarifái a helyi gazdálkodók védelmét szolgálják, miközben biztosítják a megfizethető élelmiszerimporthoz való hozzáférést.
1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek
- Gabonafélék és magvak: Bhután jelentős mennyiségű gabonafélét, például rizst, búzát és kukoricát importál, olyan vámtarifákkal, amelyek a hazai termelés ösztönzése és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében változnak.
- Rizs: Bhután jellemzően nulla vámtarifával importál rizst Indiából, a Bhután-India Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (FTA) köszönhetően.
- Búza és kukorica: A nem indiai forrásokból származó importra 10–20% -os vámok vonatkoznak.
- Gyümölcsök és zöldségek: Bhután számos gyümölcsöt és zöldséget importál a belföldi kereslet kielégítésére, különösen a holtszezonban. A vámtarifák általában mérsékeltek.
- Citrusfélék (narancs, citrom): Általában 10–15% -os vámmal terhelik őket.
- Hagyma, burgonya és paradicsom: Gyakran importált zöldségek, amelyekre 5% és 15% közötti vámok vonatkoznak, az alapvető cikkekre pedig alacsonyabbak.
1.2 Állattenyésztés és tejtermékek
- Hús és baromfi: A húsimportra, különösen a baromfira és a marhahúsra mérsékelt vámok vonatkoznak, amelyek célja a helyi állattenyésztés támogatása.
- Baromfi: Általában 10% és 20% közötti adókulcs vonatkozik rá, a forrástól függően.
- Marha- és sertéshús: 15–25% -os vámtarifa vonatkozik rá, amelyre külön megállapodások alapján lehetséges csökkentések.
- Tejtermékek: Bhután tejtermékeket, például tejport, vajat és sajtot importál a hazai termelés kiegészítésére.
- Tejpor: Általában 5–10%-os adókulccsal adóztatják.
- Sajt és vaj: A vámok 15% és 20% között mozognak.
1.3 Különleges importvámok
Bhután különleges kereskedelmi kapcsolatokat ápol Indiával, a Bhután-India Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében a legtöbb Indiából importált mezőgazdasági termékre nulla vámtarifa vonatkozik. Más országokból, különösen Dél-Ázsián kívülről érkező importra a Bhutáni Kereskedelmi Osztályozás és Vámtarifajegyzék (BTC) vonatkozik, ahol jellemzően magasabb vámtarifákat alkalmaznak a hazai mezőgazdaság védelme érdekében.
2. Ipari áruk
Bhután az ipari fejlődés korai szakaszában van, és mint ilyen, ipari termékek széles skáláját importálja, beleértve a gépeket, berendezéseket és építőanyagokat. Az ipari termékekre kivetett vámok a helyi ipar növekedésének és az infrastruktúra fejlesztésének támogatására szolgálnak.
2.1 Gépek és berendezések
- Ipari gépek: Az ipari gépekre kivetett vámok általában alacsonyak a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében, különösen olyan ágazatokban, mint a vízenergia, a feldolgozóipar és az építőipar.
- Építőipari gépek (kotrók, buldózerek): A vámok jellemzően 5% és 10% között mozognak.
- Gyártóberendezések: Általában 5–15% -os vámok vonatkoznak rájuk.
- Elektromos berendezések: A bhutáni ipari növekedéshez szükséges elektromos gépeket és berendezéseket alacsonyabb adókulcsok terhelik a beruházások ösztönzése érdekében.
- Elektromos transzformátorok és generátorok: Általában 5–10%-os adókulcs alá esnek.
- Ipari villamos berendezések: 5–15%-os vámtarifák vonatkoznak rájuk, típustól és forrástól függően.
2.2 Gépjárművek és közlekedés
Bhután a járművek nagy részét importálja, mind személyi, mind kereskedelmi használatra. A kormány magas vámokat vet ki a járművekre, különösen a luxusjárművekre, hogy szabályozza a szennyezést és csökkentse a forgalmi torlódásokat, miközben alacsonyabb vámokat tart fenn a nélkülözhetetlen közlekedési eszközök esetében.
- Személygépjárművek: A személygépkocsik díjszabása a motor méretétől és típusától függően változik.
- Kis személygépkocsik (1500 köbcentiméter alatt): Általában 30%-50%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Luxusautók és terepjárók: Jelentősen magasabb vámokkal szembesülnek, amelyek gyakran 70% és 100% között mozognak.
- Haszongépjárművek: A Bhután kereskedelmi és közlekedési infrastruktúrája szempontjából elengedhetetlen teherautókra és buszokra 25–50%-os vámok vonatkoznak, a jármű méretétől és felhasználásától függően.
- Járműalkatrészek és tartozékok: Az alkatrészekre és részegységekre, például motorokra, gumiabroncsokra és akkumulátorokra vonatkozó vámok általában 10% és 20% között mozognak, az alapvető iparágakban használt alkatrészekre pedig alacsonyabbak.
2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok
Bhután ipari termékekre vonatkozó vámszerkezetét nagymértékben befolyásolják az Indiával kötött kereskedelmi megállapodások. Az Indiából importált ipari termékek többsége vámmentesen vagy jelentősen csökkentett vámtarifákkal rendelkezik a Bhután–India Szabadkereskedelmi Megállapodás értelmében. Más országokból, például Kínából és Japánból származó importra magasabb vámtarifák vonatkoznak a Bhutáni Kereskedelmi Osztályozási és Vámtarifa-jegyzék (BTC) értelmében.
3. Textil és ruházat
Bhután széles választékban importál textil- és ruházati cikkeket, különösen a szomszédos országokból, például Indiából és Bangladesből, hogy kielégítse a belföldi keresletet. Az ezekre a termékekre kivetett vámok célja a helyi ruhagyártás védelme, miközben biztosítják a ruházathoz való megfizethető hozzáférést.
3.1 Nyersanyagok
- Textil alapanyagok: Bhután pamutot, gyapjút és szintetikus szálakat importál, viszonylag alacsony vámokkal, hogy támogassa a helyi szabászatot és ruhagyártást.
- Pamut és gyapjú: 5–10% -os vámtarifa vonatkozik rá.
- Szintetikus szálak: Általában 10–15%-os adókulccsal adóztatják őket.
3.2 Kész ruházat és ruházat
- Ruházat és divatcikkek: Az importált készruházati cikkekre mérsékelt vámok vonatkoznak, a luxus- és nem létfontosságú ruházati cikkekre pedig magasabb vámok vonatkoznak a helyi vállalkozások védelme érdekében.
- Hétköznapi viselet: Általában 15% és 25% közötti adókulcs alá esik.
- Luxus- és márkás ruházat: A vámok akár 30–40%-ot is elérhetnek.
- Cipők: A lábbelik importjára jellemzően 20% és 30% közötti adót vetnek ki, a cipő anyagától és típusától függően.
3.3 Különleges importvámok
Bhután szoros kereskedelmi kapcsolata Indiával lehetővé teszi a textil- és ruházati cikkek vámmentes behozatalát indiai beszállítóktól a Bhután-India Szabadkereskedelmi Megállapodás feltételei szerint. Más országokból, különösen Dél-Ázsián kívülről érkező importra a szokásos vámtarifa vonatkozik, amelynek mértékét a helyi ruhagyártók védelme érdekében határozták meg.
4. Fogyasztási cikkek
A fogyasztási cikkek jelentős részét teszik ki Bhután importjának, tekintettel a korlátozott helyi gyártási kapacitásra. Az ezekre az árukra kivetett vámtarifák célja a piac szabályozása és a helyi termelők védelme, miközben fenntartják a hozzáférést az alapvető cikkekhez.
4.1 Elektronika és háztartási gépek
- Háztartási gépek: A nagy háztartási gépek, például hűtőszekrények, mosógépek és légkondicionálók közepes vagy magas vámtarifákkal szembesülnek.
- Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 25% és 30% közötti adókulcs alá esnek.
- Mosógépek és légkondicionálók: 20% és 35% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.
- Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkekre, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, általában 10% és 20% közötti vámok vonatkoznak, a luxus elektronikai cikkekre pedig magasabbak.
- Televíziók: Általában 20%-os adókulcs vonatkozik rájuk.
- Okostelefonok és laptopok: 15%-20% -os vámtarifa vonatkozik rájuk.
4.2 Bútorok és berendezési tárgyak
- Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 15% és 30% közötti vámok vonatkoznak, az anyagtól és a kiviteltől függően.
- Fa bútorok: Általában 20–25%-os adókulcs alá esnek.
- Műanyag és fém bútorok: 15–20%-os vámtarifa vonatkozik.
- Lakberendezési cikkek: Az olyan tárgyak, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, jellemzően 15% és 25% közötti adókulcs alá esnek.
4.3 Különleges importvámok
Az Indiából importált fogyasztási cikkek általában vámmentesen vagy csökkentett tarifákkal rendelkeznek a Bhután–India Szabadkereskedelmi Megállapodásnak köszönhetően. A más országokból származó árukra a Bhutáni Kereskedelmi Osztályozás és Vámtarifa-jegyzék (BTC) által meghatározott standard tarifák vonatkoznak.
5. Energia és kőolajtermékek
Bhután energiaszükségletének nagy részét importból fedezi, különösen a kőolajtermékeket, mivel a hazai energiaszektor nagyrészt a vízenergiára összpontosít. A kormány vámokat vet ki az energiaimportra a költségek és az ellátás kezelése érdekében, miközben ösztönzi a megújuló energia fejlesztését.
5.1 Kőolajtermékek
- Nyersolaj és benzin: A nyersolaj és a benzin vámjait alacsonyan tartják, hogy megfizethető üzemanyagárakat biztosítsanak a fogyasztók és a vállalkozások számára. A vámok jellemzően 5% és 10% között mozognak.
- Dízelolaj és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított kőolajtermékeket a piaci körülményektől függően 10% és 15% közötti adókulcsok terhelik.
5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések
- Napelemek és szélturbinák: A megújuló energia fejlesztésének előmozdítása érdekében Bhután nulla vagy alacsony vámokat vet ki a megújuló energiaberendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra.
6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
Bhután kormánya prioritásként kezeli az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget.
6.1 Gyógyszerkészítmények
- Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre jellemzően nulla vámtarifa vonatkozik, míg a nem létfontosságú gyógyszerekre 5–10% -os vámtarifa vonatkozhat.
6.2 Orvostechnikai eszközök
- Orvosi berendezések: Az importált orvostechnikai eszközökre, beleértve a diagnosztikai eszközöket és a kórházi berendezéseket, általában nulla vagy alacsony vámtarifák vonatkoznak (5–10%), a kritikus tételek kivételével.
7. Különleges importvámok és mentességek
Bhután vámpolitikája számos különleges importvámot és vámmentességet foglal magában, amelyek célja a regionális kereskedelem előmozdítása és bizonyos iparágak védelme.
7.1 Különleges vámok nem indiai országok számára
Míg az Indiából származó import legtöbb terméke vámmentes vagy csökkentett tarifájú a Bhután–India Szabadkereskedelmi Megállapodás értelmében, más országokból származó importra a standard Bhutáni Kereskedelmi Osztályozás és Vámtarifaszám (BTC) vonatkozik. A nem dél-ázsiai országokból, például Kínából és Japánból származó termékekre bizonyos ágazatokban magasabb vámok vonatkoznak.
7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások
- Bhután–India szabadkereskedelmi megállapodás: Bhután szoros kereskedelmi kapcsolata Indiával lehetővé teszi a legtöbb indiai termék vámmentes vagy csökkentett vámtarifával történő behozatalát.
- Dél-ázsiai Szabadkereskedelmi Övezet (SAFTA): A SAFTA tagjaként Bhután preferenciális vámokat élvez bizonyos, más dél-ázsiai országokból, például Nepálból, Bangladesből és Srí Lankáról importált árukra.
- Világkereskedelmi Szervezet (WTO): Bhután, mint legkevésbé fejlett ország (LDC), preferenciális hozzáférést élvez számos nemzetközi piachoz, alacsonyabb vámokkal exportálva, különösen olyan országokba, mint az Európai Unió és Japán.
Országadatok
- Hivatalos név: Bhutáni Királyság
- Főváros: Thimphu
- Legnagyobb városok:
- Thimphu (főváros és egyben legnagyobb város)
- Phuntsholing
- Paro
- Egy főre jutó jövedelem: Kb. 3400 USD (2023-as becslés)
- Népesség: Kb. 780 000 (2023-as becslés)
- Hivatalos nyelv: Dzongkha
- Pénznem: Bhutáni Ngultrum (BTN), az indiai rúpia (INR) is használatos.
- Elhelyezkedés: Bhután a Himalája keleti részén található, délről India, északról Kína határolja.
Bhután földrajza
Bhután egy kis, tengerparttal nem rendelkező ország, területe 38 394 négyzetkilométer. Az ország hegyvidéki tájairól ismert, északi régióját a Himalája uralja, középső és déli régióit pedig buja völgyek és erdők borítják.
- Hegyek: Bhután északi határát a Nagy Himalája határozza meg, olyan csúcsokkal, mint a Gangkhar Puensum (7570 méter), a világ legmagasabb megmászatlan hegye.
- Folyók: Bhután főbb folyói közé tartozik a Wang Chhu, a Punatsangchhu és a Mo Chhu, amelyek kulcsszerepet játszanak az ország vízenergia-termelésében.
- Éghajlat: Az éghajlat a tengerszint feletti magasságtól függően jelentősen változik, a déli szubtrópusitól a középső völgyekben mérsékelt övig, az északi felföldeken pedig alpesi övig terjed.
Bhután gazdasága
Bhután kicsi, de gyorsan növekvő gazdasággal rendelkezik, amelyet elsősorban a vízenergia-export, a mezőgazdaság és a turizmus hajt. Az ország egyedülálló fejlesztési filozófiájáról, a bruttó nemzeti boldogságról (GNH) ismert, amely a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet hangsúlyozza.
1. Vízenergia
A vízenergia Bhután legnagyobb gazdasági ágazata, amely a kormányzati bevételek és az exportbevételek 40%-át teszi ki. Az ország többlet villamos energiát exportál Indiába, és a vízenergia-projektek kulcsfontosságúak Bhután hosszú távú fejlesztési céljai szempontjából.
2. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság Bhután lakosságának több mint 50%-át foglalkoztatja, a rizs, a kukorica, a burgonya és a gyümölcsök a legfontosabb növények. Az ágazat azonban kihívásokkal néz szembe a hegyvidéki terep és a korlátozott szántóföld miatt.
3. Turizmus
Bhután turisztikai ágazata jelentős bevételi forrás, az ország magas értékű, alacsony környezeti hatású turisztikai politikája érintetlen környezetével, buddhista kolostoraival és élénk kultúrájával vonzza a nemzetközi látogatókat.
4. Házi- és kisipar
Bhután fejleszti a házi- és kisipari (CSI) szektorát, amely a kézműiparra, a textiliparra és az agráralapú iparágakra összpontosít. A kormány ösztönzőket biztosít a vállalkozói szellem és a helyi termelés ösztönzésére.
