Kanadai importvámok

Kanada, a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága, szigorúan strukturált vámtarifa-rendszerrel rendelkezik, amely szabályozza a más országokból származó áruk behozatalát. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként és számos szabadkereskedelmi megállapodás, például a Kanada–Egyesült Államok–Mexikó megállapodás (CUSMA), az Európai Unióval kötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) és a transzcsendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodás (CPTPP) aláírójaként Kanada vámpolitikája a kereskedelem elősegítésére szolgál, miközben védi a hazai iparágakat. A Vámtarifa-törvény szabályozza a különböző termékkategóriákra alkalmazott vámtarifákat, amelyek az áruk típusától és származási országuktól függően változnak. Kanada a kereskedelmi jogorvoslati törvények értelmében különleges importvámokat is kivet bizonyos országokból vagy régiókból származó termékekre a dömping és a támogatott import ellensúlyozása érdekében.

Kanadai importvámok


Kanadában érvényes vámtarifák termékkategóriánként

1. Mezőgazdasági termékek

A mezőgazdaság fontos ágazat Kanadában, bár az ország továbbra is importál különféle mezőgazdasági termékeket a hazai termelés kiegészítése érdekében. A mezőgazdasági import vámszerkezete a helyi gazdálkodók védelmét célozza, miközben biztosítja a megfizethető élelmiszertermékekhez való hozzáférést. Kanada számos vámkontingenst vezetett be bizonyos mezőgazdasági importtermékekre, különösen a tejtermékekre, a baromfira és a tojásra, hogy szabályozza az országba belépő mennyiséget, amely nem tartalmaz magasabb vámokat.

1.1 Alapvető mezőgazdasági termékek

  • Gabonafélék és magvak: Kanada jelentős mennyiségű gabonafélét, különösen rizst importál más országokból. Ezekre a termékekre jellemzően alacsony vámok vonatkoznak Kanada kereskedelmi megállapodásai miatt.
    • Rizs: Általában 0% -os adókulcs vonatkozik rá azokban az országokban, amelyekkel Kanadának szabadkereskedelmi megállapodása van.
    • Búza és egyéb gabonafélék: 0–5% -os vámtarifák vonatkoznak rájuk, a származási országtól függően.
  • Gyümölcsök és zöldségek: Kanada nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget importál, különösen a téli hónapokban, amikor a hazai termelés korlátozott.
    • Citrusfélék (narancs, citrom): Általában 0% és 2,5% közötti adókulcs alá esnek, a kereskedelmi megállapodásoktól függően.
    • Leveles zöldségek és gyökérzöldségek: Az importra általában 0% és 5% közötti adót vetnek ki, a CUSMA és a CETA tagországai számára pedig csökkentett vámtarifákat alkalmaznak.
  • Cukor és édesítőszerek: A cukorimportra gyakran magasabb vámok vonatkoznak a hazai cukortermelők védelme érdekében.
    • Finomított cukor: Általában 8%-os adókulcs alá esik, de a CUSMA értelmében 0%-os az Egyesült Államokból és Mexikóból származó import esetén.

1.2 Állattenyésztés és tejtermékek

  • Hús és baromfi: Kanada nagyrészt önellátó a hústermelésben, de bizonyos húsfajtákat továbbra is importál, különösen az Egyesült Államokból és Európából. Az importra alacsony vámok és vámkontingensek (TRQ-k) keveréke vonatkozik.
    • Marha- és sertéshús: Általában 0–5%-os adókulcs mellett, a CETA és a CUSMA jelentős mennyiségekhez biztosít vámmentes hozzáférést.
    • Baromfi: Az import vámkontingensek hatálya alá tartozik, a kvótán felüli importra 200% -os vagy annál nagyobb vámot kell kivetni a helyi termelők védelme érdekében.
  • Tejtermékek: A tejtermékek importját Kanadában szigorúan szabályozzák vámkontingensek rendszerén keresztül. Az ezeket a kvótákat meghaladó tejtermékimportra nagyon magas vámok vonatkoznak.
    • Tej és tejpor: A kvótán túli importra jellemzően 200–300% -os adót vetnek ki.
    • Sajt és vaj: A vámok a CETA keretében a kvótán belüli importra vonatkozó 0% -tól a kvótán túli importra vonatkozó 245% -ig terjednek.

1.3 Különleges importvámok

Kanada kiegyenlítő vámokat és dömpingellenes vámokat vet ki bizonyos mezőgazdasági termékekre, amennyiben behozatalukat tisztességtelenül támogatják vagy piaci érték alatt értékesítik. Például Kanada dömpingellenes vámokat vetett ki bizonyos amerikai tejtermékekre, hogy megvédje a hazai termelőket a tisztességtelen versenytől.

2. Ipari áruk

Kanada ipari szektora diverzifikált, magában foglalja a gyártást, az építőipart és a bányászatot. Az ország különféle ipari termékeket importál, beleértve a gépeket, berendezéseket és építőanyagokat, amelyek elengedhetetlenek az infrastruktúra és az ipari fejlődés támogatásához. Az ipari termékekre vonatkozó vámok általában alacsonyak, különösen azokban az országokban, amelyek kereskedelmi megállapodásokkal rendelkeznek Kanadával.

2.1 Gépek és berendezések

  • Ipari gépek: Kanada széles körű gépeket importál iparágai, különösen az építőipar és a gyártás támogatására. A legtöbb gépimportra csökkentett vámok vonatkoznak a kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően.
    • Építőipari gépek (kotrók, buldózerek): Általában 0%-os adókulcs alá esnek a CUSMA, a CETA és a CPTPP értelmében.
    • Gyártóberendezések: A vámok jellemzően 0% és 5% között mozognak, alacsonyabb mértékekkel olyan országok esetében, mint az Egyesült Államok, Mexikó és az EU-tagállamok.
  • Elektromos berendezések: A különféle iparágakban szükséges elektromos gépek és berendezések, például a generátorok és transzformátorok, jellemzően alacsony tarifák hatálya alá tartoznak.
    • Generátorok és transzformátorok: Általában 0% és 5% közötti adókulcs mellett, vámmentes behozatallal a CUSMA és CETA tagországokból.

2.2 Gépjárművek és közlekedés

Kanada gépjárműveinek és autóalkatrészeinek jelentős részét importálja, különösen az Egyesült Államokból és Japánból. A gépjárművekre vonatkozó vámrendszer úgy van kialakítva, hogy védje a belföldi összeszerelést, miközben elősegíti a kereskedelmet olyan főbb partnerekkel, mint az Egyesült Államok.

  • Személygépjárművek: A járművekre vonatkozó behozatali vámok a származási országtól és a kereskedelmi megállapodásoktól függően változnak.
    • USA-ban gyártott járművek: Vámmentes a CUSMA keretében.
    • Európai gyártású járművek: A CETA keretében a vámok fokozatosan csökkentek, 2024-re a legtöbb járműre 0%-os vámot kell fizetni.
    • Egyéb országok: 6,1%-os vám vonatkozik rá, kivéve a CPTPP-országokat, mint például Japánt, amelyek csökkentett vámtarifákat élveznek.
  • Haszongépjárművek: A teherautókra, buszokra és egyéb haszongépjárművekre a származási országtól és a motor méretétől függően eltérő vámtarifák vonatkoznak.
    • Az Egyesült Államokból és Mexikóból származó teherautók: Vámmentes a CUSMA keretében.
    • Egyéb országok: Általában 6,1%-os adókulcs vonatkozik rá.
  • Járműalkatrészek és tartozékok: A járműalkatrészek, beleértve a motorokat, gumiabroncsokat és akkumulátorokat, importja vámmentesen hozzáférhető számos kereskedelmi megállapodás értelmében.
    • USA-ban és EU-ban gyártott alkatrészek: Általában vámmentesek.
    • Más országokból származó alkatrészek: 0% és 6,5% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.

2.3 Bizonyos országokra vonatkozó különleges importvámok

Kanada védvámokat vetett ki bizonyos kategóriájú acéltermékekre, elsősorban a nem CUSMA és nem EU országokból származó termékekre, hogy megvédje hazai acéliparát. Ezek a védvámok magukban foglalják a meghatározott mennyiségi kvótát meghaladó importra kivetett további vámokat.

3. Textil és ruházat

Kanada nagy mennyiségű textil- és ruházati cikket importál, elsősorban olyan országokból, mint Kína, Banglades és Vietnam. A textil- és ruházati cikkek vámszerkezete úgy van kialakítva, hogy egyensúlyt teremtsen a fogyasztói megfizethetőség és a helyi ruhagyártók védelme között.

3.1 Nyersanyagok

  • Textilszálak és fonal: Kanada textiliparához sokféle nyersanyagot importál, a vámok az anyagtól függően változnak.
    • Pamut és gyapjú: Általában 0–8%-os adókulcs mellett, vámmentes hozzáféréssel a CUSMA, a CPTPP és a CETA keretében.
    • Szintetikus szálak: A származási országtól függően 0% és 10% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.

3.2 Kész ruházat és ruházat

  • Ruházat és divatcikkek: Az importált ruhadarabokra mérsékelt vámok vonatkoznak a hazai textilipar védelme érdekében, bár számos kereskedelmi megállapodás csökkentett vagy nulla vámot ír elő.
    • Hétköznapi viselet és egyenruha: Általában 17–18% -os adókulcs vonatkozik rájuk, de a CUSMA, CPTPP és CETA országokból származó importra csökkentett vagy nulla vám vonatkozik.
    • Luxus- és márkás ruházat: A magasabb árkategóriájú ruhadarabokra 18–20% -os vámok vonatkozhatnak, bár Kanada kereskedelmi megállapodásai értelmében preferenciális vámok érvényesek.
  • Cipők: Az importált lábbelikre 0% és 20% közötti vámok vonatkoznak, a termék anyagától és származási helyétől függően.
    • Bőrcipők: Általában 18% -os adókulcs alá esnek, bár a CUSMA és a CPTPP értelmében vámmentesek.

3.3 Különleges importvámok

Kanada dömpingellenes vámokat vetett ki bizonyos textil- és ruházati kategóriákra, különösen azokból az országokból származókra, amelyekről kiderült, hogy ezeket a termékeket piaci érték alatt értékesítik. Például dömpingellenes vámokat vetettek ki a Kínából származó textiltermékekre a hazai gyártók védelme érdekében.

4. Fogyasztási cikkek

Kanada számos fogyasztási cikket importál, beleértve az elektronikai cikkeket, háztartási gépeket és bútorokat. Ezen áruk vámtarifái általában mérsékeltek, a kereskedelmi megállapodások jelentősen csökkentik vagy eltörlik a vámokat számos termék esetében a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerektől.

4.1 Elektronika és háztartási gépek

  • Háztartási gépek: Kanada a legtöbb nagy háztartási gépét, például hűtőszekrényeket, mosógépeket és légkondicionálókat olyan országokból importálja, mint az Egyesült Államok, Kína és Mexikó. A vámok jellemzően alacsonyak a kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően.
    • Hűtőszekrények és fagyasztók: Általában 0% és 5% közötti adókulcs mellett, vámmentes hozzáféréssel a CUSMA és a CETA országok számára.
    • Mosógépek és légkondicionálók: 0% és 5% közötti vámtarifák vonatkoznak rájuk.
  • Szórakoztató elektronika: Az olyan elektronikai cikkek, mint a televíziók, okostelefonok és laptopok, alapvető importcikkek, és a vámok általában alacsonyak vagy nullák.
    • Televíziók: Általában 0% és 5% közötti adókulcs alá esnek.
    • Okostelefonok és laptopok: Általában 0%-os vámtarifa vonatkozik rájuk, különösen a CUSMA, CETA és CPTPP országokból származó termékekre.

4.2 Bútorok és berendezési tárgyak

  • Bútorok: Az importált bútorokra, beleértve az otthoni és irodai bútorokat is, 8% és 9,5% közötti vámok vonatkoznak, bár a CUSMA, CPTPP és CETA országokból származó termékek vámmentesen behozhatók.
    • Fa bútorok: Általában 9,5% -os adókulccsal, kereskedelmi megállapodások keretében kedvezményes adókulcsokkal.
    • Műanyag és fém bútorok: 8–9%-os vámtarifa vonatkozik rájuk.
  • Lakberendezési cikkek: Az olyan tárgyak, mint a szőnyegek, függönyök és lakberendezési cikkek, általában 0% és 10% közötti adókulcs alá esnek, az anyaguktól és a származási helyüktől függően.
    • Textil lakberendezési cikkek: Általában 8%-os adókulcs alá esnek, de a CUSMA és a CETA értelmében vámmentesek.

4.3 Különleges importvámok

Kanada védintézkedéseket vezetett be bizonyos, nem preferenciális országokból, például Kínából importált bútorkategóriákra vonatkozóan, hogy megvédje a hazai gyártókat a tisztességtelen versenytől.

5. Energia és kőolajtermékek

Kanada jelentős energiatermelő, de finomított kőolajtermékeket és energiával kapcsolatos berendezéseket importál. Az ilyen importtermékekre kivetett vámok általában alacsonyak, hogy támogassák az energiaszektort és az infrastruktúra fejlesztését.

5.1 Kőolajtermékek

  • Nyersolaj és benzin: Kanada importál bizonyos kőolajtermékeket, különösen az Egyesült Államokból. Ezekre a termékekre általában alacsonyak a vámok.
    • Nyersolaj: Általában 0%-os vámok vonatkoznak rá.
    • Benzin és dízel: A CUSMA és a CPTPP értelmében általában 0%-os adókulcs vonatkozik rá.
  • Dízelolaj és egyéb finomított kőolajtermékek: A finomított termékeket jellemzően 0% és 5% közötti adókulcs alá esnek, a forrástól függően.

5.2 Megújuló energiaforrásokkal működő berendezések

  • Napelemek és szélturbinák: A megújuló energia használatának előmozdítása érdekében Kanada nulla vámot alkalmaz a megújuló energiaberendezésekre, például a napelemekre és a szélturbinákra, ösztönözve a zöldenergia-projektekbe való beruházásokat.

6. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök

Kanada prioritásként kezeli a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ezért az alapvető gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tarifái alacsonyak vagy nullák, hogy biztosítsák a megfizethetőséget és az elérhetőséget a lakosság számára.

6.1 Gyógyszerkészítmények

  • Gyógyszerek: Az alapvető gyógyszerekre, beleértve az életmentő szereket is, általában nulla vámtarifa vonatkozik a megfizethetőség biztosítása érdekében. A nem létfontosságú gyógyszeripari termékekre 5–10% -os vámtarifa vonatkozhat.

6.2 Orvostechnikai eszközök

  • Orvosi berendezések: Az orvostechnikai eszközök, beleértve a diagnosztikai eszközöket, a sebészeti eszközöket és a kórházi ágyakat, általában nulla vagy alacsony vámtarifák (5% és 10% között) hatálya alá tartoznak, a termék szükségességétől és származási helyétől függően.

7. Különleges importvámok és mentességek

7.1 Nem preferenciális országokra vonatkozó különleges vámok

Kanada dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat vet ki bizonyos, olyan országokból származó importtermékekre, amelyekről bebizonyosodik, hogy dömpingtermékeket értékesítenek vagy tisztességtelen támogatásokat nyújtanak. Például Kanada dömpingellenes vámokat vetett ki bizonyos ázsiai országokból származó acéltermékekre, hogy megvédje hazai acéliparát.

7.2 Kétoldalú és többoldalú megállapodások

  • Kanada–Egyesült Államok–Mexikó megállapodás (CUSMA): Vámmentes hozzáférést biztosít a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó között kereskedett legtöbb árucikk számára.
  • Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA): Vámmentes hozzáférést biztosít a Kanada és az Európai Unió között kereskedett legtöbb árucikk számára, bizonyos kategóriákban a vámokat fokozatosan megszűntetik.
  • Átfogó és Progresszív Transz-Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (CPTPP): Csökkentett vagy nulla vámot kínál a Kanada és olyan országok, mint JapánAusztrália és Vietnam között kereskedett árukra.

Országadatok

  • Hivatalos név: Kanada
  • Főváros: Ottawa
  • Legnagyobb városok:
    • Toronto (legnagyobb város és pénzügyi központ)
    • Montreal (a második legnagyobb és kulturális központ)
    • Vancouver (a harmadik legnagyobb és legfontosabb kikötőváros)
  • Egy főre jutó jövedelem: Kb. 52 000 USD (2023-as becslés)
  • Népesség: Kb. 39 millió (2023-as becslés)
  • Hivatalos nyelvek: angol és francia
  • Pénznem: Kanadai dollár (CAD)
  • Elhelyezkedés: Kanada Észak-Amerikában található, délről és északnyugatról az Egyesült Államok határolja, partjait az Atlanti-óceána Csendes-óceán és az Északi-sarkvidék mossa.

Kanada földrajza

Kanada a világ második legnagyobb szárazföldi országa, körülbelül 9,98 millió négyzetkilométerrel. Az ország földrajza változatos, a hegyektől és erdőktől a síkságokig és az arktikus tundrákig.

  • Hegység: A nyugati Sziklás-hegység és a keleti Appalache-hegység kiemelkedő földrajzi képződmények.
  • Éghajlat: Kanada éghajlata változatos, a déli régiókban mérsékelt, északon sarkvidéki időjárás jellemzi, az ország egész területén pedig jelentős évszakos változások figyelhetők meg.
  • Folyók és tavak: Kanada számos nagy folyónak ad otthont, beleértve a Szent Lőrinc-folyót és a Nagy-tavakat, amelyek az Egyesült Államokkal közös határ részét képezik.

Kanada gazdasága

Kanada gazdasága magasan fejlett és diverzifikált, erős ágazatokkal rendelkezik a természeti erőforrások, a feldolgozóipar és a szolgáltatások terén. Az ország jelentős kereskedő nemzet, jelentős természeti erőforrás-exporttal és fogyasztási és ipari cikkek importjával.

1. Természeti erőforrások

Kanada gazdag természeti erőforrásokban, különösen olajbanföldgázbanásványkincsekben és erdészeti termékekben. Az olaj- és gázipar jelentősen hozzájárul a gazdasághoz, különösen olyan tartományokban, mint Alberta, valamint Új-Fundland és Labrador.

2. Gyártás

A feldolgozóipar kulcsfontosságú Kanada gazdasága számára, olyan iparágakkal, mint az autógyártása repülőgépipar és a gépipar, amelyek jelentős szerepet játszanak. Az autóipar Ontarióban koncentrálódik, és szoros kapcsolatokat ápol az amerikai piaccal.

3. Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fontos ágazat, különösen olyan tartományokban, mint Saskatchewan, Alberta és Manitoba. Kanada a búzaa repcea marhahús és a sertéshús jelentős termelője és exportőre.

4. Szolgáltatások és technológia

A szolgáltatási szektor a kanadai gazdaság jelentős részét teszi ki, amelyhez a bankibiztosításitelekommunikációs és turisztikai ágazatok járulnak hozzá fontos mértékben. Az ország a technológiai szektorban is egyre növekvő szereplő, különösen a mesterséges intelligencia és a tiszta technológia területén.